Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-05 / 53. szám
8 HÁBORÚ 2022. március 5. | www.ujszo.com Orosz tankok ukrán atomerőművet lőttek Kijev külvárosai már folyamatos tűz alatt vannak. A főváros felé tartó óriási orosz hadoszlop mintegy 25 kilométerre van a belvárostól. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az orosz hadsereg lőtte a zaporizzsjai atomerőművet, majd átvette az ellanőrzóst felette. Az erőmű területón eloltották a tüzet. Az észak-ukrajnai Csernyihivben 47-en haltak meg a lakóházak elleni támadásokban. Az orosz erők Kijev bekerítésére koncentrálnak. NATO-ülés az Oroszország ukrajnai inváziójára adott válaszlépésekről. Az orosz hadsereg átvette az ellenőrzést a zaporizzsjai atomerőmű felett. Az objektum területén a támadás miatt tűz volt, amelyet eloltottak. A lángok egy oktató épületben csaptak fel, az erőműkomplexumon kívül. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közölte, hogy a tűzben nem sérültek meg alapvető fontosságú berendezések, a területen pedig nem nőtt a radioaktív sugárzás mértéke. Dmitro Orlov, Enerhodar polgármestere - a létesítmény ennek a városnak a területén található - közölte, hogy a településen és az erőműben nem folynak harcok. „Oroszországon kívül egyetlen ország sem lőtt még atomerőmüvekre. Ez az első alkalom az emberiség történelmében” - kommentálta az eseményeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A zaporizzsjai atomerőmű a legnagyobb ilyen létesítmény Európában; hat, egyenként 950 megawatt teljesítményű reaktora van. Az ukrán nukleáris energiatermelés csaknem felét, a teljes ukrajnai áramtermelés mintegy ötödét adja. Ukrajnában a lezárt csernobilin kívül jelenleg négy működő atomerőmű van. Kijjvet körbekerítenék Csütörtökön 47-en haltak meg az észak-ukrajnai Csernyihivet ért légitámadásokban. Sok lövedék lakott területen csapódott be. Két iskolát és lakóházakat ért bombatámadás a Fehéroroszággal szomszédos 280 ezres Csernyihiv városában. A környéken, amit az oroszok lebombáztak, egyáltalán nincsenek katonái létesítmények. Az ukrán hadsereg közlése szerint az országot támadó orosz erők legfőbb törekvése az, hogy bekerítsék Kijevet. Az ukrán fővárosban az éjszaka folyamán több alkalommal megszólaltak a légvédelmi szirénák, és felszólították az embereket, hogy siessenek az óvóhelyekre. Az ukrán hatóságok állítása szerint az országot egy hete támadó orosz csapatok elhagyták a Kijevtől északnyugatra levő hosztomeli repülőteret, amelyet az offenzíva első napjaiban elfoglaltak. A Kijev elővárosának számító Brovarinál kilőttek egy orosz katonai konvojt. Az ukrán csapatok megsemmisítettek két tankot, négy gyalogsági harcjárművet, illetve ezen utóbbi típusból zsákmányoltak is egyet. A stratégiai fontosságú Mariupol déli kikötővárost időközben teljesen körülzárták, és az orosz erők jelentős technikai fölénnyel rendelkeznek. Támadás érte továbbá az ukrán légvédelmi rendszert a Fekete-tenger partján. Elsüllyedt a Hetman Szahajdacsnyi fregatt, az ukrán haditengerészet zászlóshajója. A hadihajót állítólag saját legénysége süllyesztette el, hogy az ne kerülhessen orosz kézre. Putyin feszültséget észlel Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte Olaf Scholz német kancellárral, hogy a hétvégére kitűzték az orosz-ukrán tárgyalások 3. fordulóját - ismertette a német kancellári hivatal a két államfő tegnapi telefonbeszélgetését követően. Csütörtökön ért véget az orosz-ukrán béketárgyalások második köre, amelyen az egyik ukrán tárgyaló szerint a küldöttségüknek nem sikerült elérnie a kitűzött célt. Egyetértenek viszont abban, hogy egy humanitárius folyosót hozzanak létre, amelyen keresztül a civilek útnak indulhatnak. Sajnos, az Ukrajna által vágyott eredmények nem születtek meg még. Megállapodás csak a humanitárius folyosók megszervezésével kapcsolatban született - írta a Twitteren Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója. Abban is egyetértettek a 2. forduló végén, hogy gyógyszereket és élelmiszert szállítanak oda, ahol a leghevesebb harcok zajlottak. Putyin elnök pénteken felszólította Oroszország szomszédait, hogy ne fokozzák a feszültséget. „Nincsenek rossz szándékok a szomszédainkkal szemben. És én is azt tanácsolom nekik, hogy ne fokozzák a helyzetet, ne vezessenek be semmilyen korlátozást. Minden kötelezettségünknek eleget teszünk, és továbbra is eleget fogunk tenni. Nem látjuk itt semmi szükségét annak, hogy elmérgesítsük vagy elrontsuk a kapcsolatainkat” - mondta Putyin televíziós nyilatkozatában. NATO: rossz napok előtt A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg figyelmeztetett, hogy valószínűleg „még rosszabb napok” jönnek, az orosz erők várhatóan még több fegyverrel készülnek még több támadásra Ukrajnában. Stoltenberg azután beszélt, hogy a NATO külügyminiszterei rendkívüli ülést tartottak Brüsszelben. Azt is mondta, a NATO egy védekezésre berendezkedett szövetség: „Ennek a konfliktusnak nem vagyunk részesei, és felelősségünk biztosítani, hogy a helyzet nem eszkalálódik és nem terjed Ukrajnán kívülre”. A NATO külügyminiszterei megvitatták az Ukrajna feletti repüléstilalmi zónát, de abban egyetértettek, hogy egyetlen NATO-gépnek sem kéne ukrán légtérben repülnie. A NATO főtitkára kimondta, hogy Oroszország kazettás bombákat használ és megsérti a nemzetközi jogot. Zelenszkij életveszélyben Háromszor akarták meggyilkolni az oroszok Zelenszkij ukrán elnököt egy hét leforgása alatt. A The Washington Post szerint egy Kadirovitákból - elit csecsen különleges erők- álló egységet küldtek Zelenszkij likvidálásra, őket Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára szerint megsemmisítettek. Az információkat az orosz titkosszolgálat szivárogtatta ki, melynek több tagja is ellenzi a háborút - árulta el a Postnak Danilov. A The Times még két kísérletről számolt be, melyeket a Kreml támogatott, és a Wagner-csoport elnevezésű orosz zsoldos erők álltak mögötte. Az USA az ukrajnai háború kezdetén felajánlotta Zelenszkijnek, hogy kimenekíti az országból, de ő ezt visszautasította. Csúcstalálkozót kezdeményezett Putyinnal Volodimir Zelenszkij. .Üljön le velem, csak ne 30 méternyire, mint Emannuel Macronnal”- mondta, utalva arra a gigantikus asztalra, amihez Orbán Viktort is ültette az orosz elnök. „Férfiakként, sértettség nélkül” akar tárgyalni az orosz elnökkel Zelenszkij, azonban a Kreml erre egyelőre nem hajlandó. Kőkemény cenzúra Korlátozta a hozzáférést a Lettországból üzemeltetett Medúza hírportál és az amerikai költségvetésből finanszírozott Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldalához Oroszországban az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor). A Roszkomnadzor szerint a két tömegtájékoztatási eszköz rendszeresen és célzottan közölt hamis információkat Oroszország ukrajnai „különleges hadműveletéről”. Emellett gondot jelentett a BBC orosz szolgálata és a Deutsche Welle német műsorszolgáltató honlapjaihoz való hozzáférés is. A felhasználók a Facebook működésében is komoly fennakadásokról számoltak be. Annyira működik az orosz propaganda, hogy az Oroszországban élők a saját, ukrajnai családtagjainak sem hajlandóak elhinni, hogy háború van, helyette szóról szóra mondják vissza azt, amit az orosz médiában hallanak. Olekszandra Harkivban él, az anyja pedig Moszkvában. A nő a BBC-nek azt mondta, az anyja annak ellenére sem hiszi el, hogy az oroszok szándékosan lőnek civil célpontokra, hogy videókat is küldött a szanaszét bombázott városról. „Nem akartam megijeszteni a szüléimét, de elkezdtem világosan közölni velük, hogy itt civilek és gyerekek halnak meg. De hiába aggódnak értem, még mindig azt mondják, hogy biztos véletlenül történt, és az orosz hadsereg sosem támadna civileket, szerintük az ukránok ölik a saját népüket” - nyilatkozta. A herszoni régió hivatalos Telegram-csatornájának tájékoztatása szerint a régió fővárosa, a dél-ukrajnai Herszon megszállása után március 4-én kora reggel óta a herszoni regionális ukrán tévécsatorna kivételével már csak orosz tévék műsorát sugározzák a régióban. Vagyis most egy ukrán helyi tévén kívül 24 orosz tévéadó és három rádióadó műsorából tájékozódhatnak csak a környéken élők. Az orosz törvényhozás alsóháza, az Állami Duma elfogadta a törvényt, melynek értelmében pénzbírsággal és börtönbüntetéssel sújthatóak azok, akik szándékosan olyan hamis információkat terjesztenek a fegyveres erők ukrajnai tevékenységéről, melyeknek káros következményei lehetnek. Az új törvény megszegői akár 3 év börtönbüntetésre is számíthatnak. Amennyiben szervezett csoport részeként (pl.: szerkesztőség) teszik közzé a hamis állításokat, vagy hamis bizonyítékokat használnak, úgy a maximális büntetés 10 év börtönre emelkedik. Harcba indulnak a csehek Büntetlenséggel számolhatnak azok a cseh állampolgárok, akik Ukrajnába mennének, hogy harcoljanak az országba behatoló oroszok ellen. Ebben állapodott meg Milos Zeman cseh államfő és Petr Fiala kormányfő. „Megállapodtunk, hogy garantálni tudjuk a büntetlenséget elnöki kegyelemmel és az én ellenjegyzésemmel” - mondta Petr Fiala a találkozó után. Csehországban jelenleg hatályos törvény tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot, erre csak az államfő, mint a hadsereg főparancsnokának az engedélye alapján van lehetőség. A cseh államfői iroda mintegy 300, a védelmi tárca több mint 100 állampolgár kérvényét tartja nyilván, akik Ukrajnába szeretnének menni és harcolni az orosz hadsereg ellen. A francia idegenlégióból 74 ukrán katona kapott eddig engedélyt arra, hogy Ukrajnába utazzon harcolni. Háborús bűnök nyomában Amerikai-orosz forródrótot hoztak létre a „katonai incidensek” megelőzése érdekében. A Pentagon új forródrótot hozott létre az orosz védelmi minisztériummal, hogy megelőzzék a „félrekalkulációt, a katonai incidenseket és az eszkalációt” - közölte egy amerikai tisztviselő a Reuters hírügynökséggel. A forrás azt mondta, hogy március 1-jén hozták létre a „konfliktusmentesítő vonalat”. Az amerikai hadsereg a múltban is létrehozott már forródrótokat Oroszországgal, többek között a szíriai háború idején. Úton van a Nemzetközi Büntetőbíróság az ukrajnai régióba, hogy megkezdje a lehetséges háborús bűnök adatainak összegyűjtését - mondta Karim Khan, a hágai testület főügyésze. Khan hivatala megvizsgálja, hogy a háborúban részt vevő felek fel tudnak-e mutatni bizonyítékokat háborús és emberiesség elleni bűncselekményekre, népirtásra. Az ENSZ megerősítette, legalább 331 civil halt meg Ukrajnában az invázió óta, az áldozatok közül 19 gyerek. A valós szám ennél jóval magasabb lehet. A menekültek száma 1,2 millió körüljár. (MTI, 444, Tx, Prtf, 24.hu) Orosz anya, vár a hadifogoly fiad A kommunikációs háborúban egyértelműen az ukránok állnak nyerésre. A legújabb akciójukkal a valódi információktól elzárt orosz nagyközönséget, illetve az orosz katonák családjait célozták meg. Az ukrán vezetés úgy döntött ugyanis, minden olyan orosz hadifoglyot visszaad, akiért az anyja személyesen elmegy Kijevbe. A foglyok visszaadásának folyamata az ukránok által e célra létrehozott online űrlap kitöltésével kezdődik. Az az orosz, aki arra gyanakszik, a fia fogságban lehet, a neve és az egysége megadásával ezen az űrlapon keresztül kaphat első körben információt arról, hogy így van-e. Az ukrán védelmi tárca emellett segélyvonalat létesített 3 telefonszámmal, amiken élőben lehet érdeklődni, ill. ugyanezen célból egy e-mail-címet is közzétettek. Ha kiderül, hogy a keresett személy tényleg az ukránok foglya, akkor az anyja érte mehet Kijevbe. „Mi, ukránok, Putyin fasisztáival ellentétben nem harcolunk anyák és fogságba esett gyermekeik ellen. Várjuk Kijevben!” - zárul az akció tájékoztatója. (444) Kijevből az utolsó percekig túlzsúfolt vonatok Indulnak a nyugat-ukrajnai Lviv, az utolsó, viszonylag biztonságos nagyváros irányába (tasr/ap)
