Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-05 / 53. szám

www.ujszo.coml 2022. március 5. KÖZÉLET Zaporizzsjából nem lesz második Csernobil, most nincs ok pánikra Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Hatóság főigazgatója a zaporizzsjai erőmű reaktorait mutatja. A tér­képen azt az oktatóközpontot (Training center) is látni, amelyben tűz ütött ki a támadás következtében. (TASR/AP-felvétel) RÖVIDEN CZÍMER GÁBOR Zaporizzsja/Pozsony. Az ukrán zaporizzsjai erőmű elleni orosz támadás miatt nincs ok a pánikra, a reaktorok nem sérültek. Szlovákiában nem növekedett a sugárzás szint­je. Ha közvetlen nukleáris veszély alakulna ki, a légvé­delmi szirénák kétperces jel­zésével figyelmeztetik a hazai lakosságot. „A zaporizzsjai erőmű és a kör­nyezete nincs közvetlen veszély­ben, így Szlovákia lakossága sincs veszélyben” - jelentette ki tegnap Marta Ziaková, az Országos Atom­energia-felügyelet (ÚJD) elnöke a bécsi székhelyű Nemzetközi Atom­energia-ügynökség adataira hivat­kozva. Ezzel együtt is azonban Eu­rópa egyik legnagyobb atomerőmű­véről van szó. Az ügynökség úgy tudja, hogy az oroszok elfoglalták az erőművet, de a berendezéseket továbbra is az ukrán személyzet ke­zeli. Ők most arra törekednek, hogy a lehető legbiztonságosabb állapotba hozzák a reaktorokat. A hat blokk közül az egyiket már a háború előtt leállították, négyet pedig most kap­csoltak ki, ezeket most is hűteni kell. Az egy darab továbbra is üzemelő reaktor pedig csak hatvanszázalékos teljesítményen működik. Ziaková megerősítette, hogy a tá­madás következtében kialakult tűz egy oktatóközpontot érintett, amely messzebb van maguktól a reakto­roktól. „Nem sérült meg olyan be­rendezés, amely következtében su­gárzás lépne ki a szabadba” - jelen­tette ki, és hozzátette, zaporizzsjai erőmű sokkal modernebb és biz­tonságosabb, mint a csernobili volt. Például nincs benne grafit, ami egy sérülés esetén meggyulladhatna. A reaktorok hűtése 72 óráig minden külső segítség nélkül biztosított, il­letve az egy darab működő reak­tor elég elektromos áramot termel a többi reaktor hűtésére. Ziaková arról beszélt, egy súlyos üzemzavar ese­tén a radioaktív szennyezés terjedé­se attól függene, hogy merre fújná azt a szél. Az ÚJD elnöke kiemelte, folyamatosan figyelik a radioaktivi­tás mértékét, nyomatékosan kijelen­tette, Szlovákiában nem emelkedett a sugárzás szintje. Ziaková arra emlékeztetett, hogy a katasztrófavédelmi szabályok sze­rint egy közvetlen nukleáris veszély esetén a légvédelmi szirénák kétper­ces jelzésével figyelmeztetik a la­kosságot, hogy keressen menedéket. Ekkor az óvóhelyekre, ablak nélküli pincékbe kell vonulni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a nyílászárók sze­gélyeit le kell ragasztani. A veszély elmúltát a szirénák ugyancsak két­perces, ingadozó hangú jelzésével adják a lakosság tudtára. A polgá­rokat ilyen esetben a rádióadók se­gítségével tájékoztatják arról, hogy milyen lépéseket tesz a katasztró­favédelem, amely végső esetben a lakosság evakuálását rendelheti el. Csernobil 2.0 Lux Iván, a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség korábbi munka­társa, nukleárisenergia-szakértő la­punknak elmondta, ha olyan komoly sérülés érné a az erőművet, hogy ki­nyílna a nukleáris láncreakciónak helyet adó zóna, akkor az rendkívül veszélyes lenne, attól függetlenül, hogy leállított vagy működő reaktor­ról van-e szó. „Nem attól szabadul ki radioaktivitás, hogy éppen működik az erőmű, hanem attól, hogy nagyon sok radioaktív anyag van benne” - mondta a szakértő. Hozzátette azon­ban, akkor kerülhetne a szabadba az aktív zóna tartalma, ha azt közvet­lenül nehézfegyverekkel támadják meg. Arról is beszélt azonban, hogy ennek az oroszok szempontjából sem lenne semmi értelme. Lux szerint problémát jelenthet azonban az is, ha valamiért leáll a reaktorok hűtése, ez ugyanis két ve­szélyt hordoz magában. Az egyik, hogy tönkremegy a hűtőrendszer és radioaktív víz kerül ki a környezet­be. „Ha hűtés nélkül marad a zóna, akkor pedig olyan probléma léphet fel, mint Fukusimában volt, leolvad­hat a reaktor” - mondta azzal, hogy a blokkokban vannak póthűtő rend­szerek, amelyek ezt hivatottak meg­akadályozni. Arról, hogy mi várna Szlovákia és Magyarország lakos­ságára, ha felnyílna, vagy leolvad­na a zaporizzsjai erőmű reaktora, Lux elmondta, ugyanaz, mint ami a csernobili atomkatasztrófa idején történt. Akkor a régiónkat csak mér­sékelten érintette a baleset követ­kezménye. „Nagyon kicsi az esélye, hogy olyan messziről komoly hatás érjen el minket” - tette hozzá az­zal, hogy a zaporizzsjai erőmű még messzebb is van, mint a csernobili. Lux hangsúlyozta, nincs szükség semmilyen lépésre, például jódtab­­letta osztására, amelyre nukleáris baleset esetén kerülhetne sor. Véletlen találat? Ahogy arról beszámoltunk, csü­törtökről péntekre virradó éjjel az Ukrajnába betörő orosz haderő lő­ni kezdte a zaporizzsjai erőművet, ahol tűz ütött ki. Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő, lapunk kommentátora a támadással kap­csolatban rámutatott, a Nemzetkö­zi Atomenergia-ügynökség adatai szerint nem a reaktort vagy a köz­vetlenül hozzá kapcsolódó épüle­teket, berendezéseket érte találat. Szerinte nem valószínű, hogy szánt szándékkal lőttek a kérdéses oktató­­központra. „De az is tény, hogy az oroszok nem bánnák, ha pár ukrán atomerőmű leállna” - mutatott rá azzal, hogy az ilyen leállás áramki­maradást okoz, ami pedig a pszicho­lógiai hadviselés részét képezheti. A győri Új Szó is beszámolt róla, Ausztriában nagy mennyiségben vá­sárolják fel az emberek a kálium-jo­­did tablettákat. Az Osztrák Gyógy­szerész Kamara ezzel kapcsolatos közleményében azt hangsúlyozza, a tablettákat csak orvosi javaslatra le­het használni, és csak akkor szabad­na lenyelni, ha erre a szakemberek kifejezetten kérik az illetőt. Ziaková és Lux is arra figyelmeztetett, szük­ségtelen, hogy az emberek jódtablet­­tákat szerezzenek be. Duéan Kováöik újra szabadlábon Besztercebánya. A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében ki­engedték a vizsgálati fogságból DuSan Kováéikot. A volt speciá­lis ügyész 499 napot töltött rács mögött. Szabadlábra helyezésé­ről elsőként a Markíza tévétár­saság tájékoztatott. A bíróság szenátusa pénteken szabadlábra helyezte, azonban több feltételt is szabtak: a házát csak különleges esetekben hagyhatja el, a lábára pedig egy elektronikus nyomkö­vetőt szereltek. Ha nem tartja be a feltételeket, újra visszaküldik a börtönbe. Az, hogy pontosan mi­ért is engedték szabadlábra, csak a bírósági döntés indoklásából fog kiderülni, amelyet néhány napon belül hoznak nyilvános­ságra. Kovácik továbbra sem lehet nyugodt, hiszen még zajlik ellene a bírósági eljárás. A Specializált Büntetőbíróság tavaly 14 évnyi szabadságvesz­tést szabott ki rá, mivel a vád szerint 50 ezer euró kenőpénzt fogadott el, amiért cserébe elin­tézte egy maffiavezér szabadláb­ra helyezését. Emellett nyomo­zati iratokból is szivárogtatott információkat az úgynevezett Takács-bűnbanda számára. A korábbi speciális ügyész ta­gadja a vádakat, és a Legfelsőbb Bíróságon fellebbezett a döntés ellen. Hogy a panasszal mikor kezd foglalkozni a szenátus, egyelőre nem tudni, (nar, Demik N) Enyhül a nyomás a kórházakon Pozsony. Továbbra is csökken a Covid-osztályokon kezelt koro­­navírus-fertőzöttek száma. A legfrissebb adatok alapján 2554 páciens szorul ellátásra, vagyis a számuk 32-vel csök­kent. 227 személyt kezelnek in­tenzív osztályon, 85-en vannak lélegeztetőgépen. Emellett a fertőzöttek száma is fokozato­san csökken: legutóbb 19 118 PCR-teszt elvégzése mellett 11 029 betegnél sikerült kimutat­ni a fertőzést. A február eleji adatokhoz képest ez jelentős visszaesés, hiszen akkoriban a napi fertőzöttszám folyamatosan meghaladta a húszezret. Azt is hozzá kell tenni, hogy pár héttel ezelőtt csaknem duplaannyit teszteltek, mint manapság. A pozitivitási arány még mindig 57 százalék, ami arra utal, hogy bár az óvintézkedések enyhül­tek, viszont a vírus továbbra sem tűnt el. A halálesetek száma 20-szal nőtt, eddig összesen 18 631 áldozatot követelt a járvány. Az oltatlanok körében szinte teljesen megszűnt az érdeklődés a vakcina iránt, legutóbb már csak 135-en kérvényezték az első adagot. A második és a har­madik dózist viszont még kérik, előbbivel 2384, utóbbival pedig 816 személyt oltottak be. Össze­sen 2 817 673 személy vett fel legalább egy dózist. (nar) Marta Ziaková, az Országos Atomenergia-felügyelet (ÚJD) elnöke szerint a zaporizzsjai erőmű és a környezete nincs közvetlen veszélyben, így Szlovákia lakossága sincs veszélyben (TASR-feivétei) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents