Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-01 / 25. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. február 1. | www.ujszo.com RÖVIDEN Lengyel töltények ezrei Ukrajnának Állandó készültség. Ugrásra kész ukrán tankok Harkov környékén. (AP-felv) Hvaszong-12 típusú rakótát teszteltek Phanjan. Észak-Korea tegnap közölte, Hvaszong-12 típusú, közepes hatótávolságú, ballisz­tikus rakétát tesztelt az előző nap, amely elméletileg képes el­érni az USA-hoz tartozó Guam szigetét. A közepes hatótávol­ságú rakéták hatótávolsága 800 és 5500 km között van. Phenjan 2017 óta nem próbálta ki ezt az atomtöltet hordozására is alkal­mas rakétát. A KCNA állami hírügynökség szerint a rakéta pontosságát és hatékonyságát tesztelték. (MTI) Tisztviselőket ölnek az afgán tálibok Kabul. A meghirdetett amnesz­tia ellenére a tálibok és szövet­ségeseik több mint 100 korábbi tisztségviselőt, afgán katonát és a nemzetközi kontingensnek dolgozó embert gyilkoltak meg 2021. augusztus 15. óta-de­rült ki egy friss ENSZ-jelentés­­ből. „A jogvédők és a média­munkások továbbra is támadá­sok, megfélemlítés, zaklatás, önkényes letartóztatás és gyil­kosságok áldozatai” - áll a je­lentésben. A jelentést Antonio Guterres ENSZ-főtitkár küldte a Biztonsági Tanácsnak. (444 hu) Jelentés a Downing Street-i bulikról London. Súlyos vezetői hibákat, mulasztásokat ró fel a brit kor­mánynak az a vizsgálat, amely a londoni miniszterelnöki hiva­talban és más kormányhivata­lokban a vírusjárvány elíeni kor­látozások idején rendezett ösz­­szejövetelek, partik hátterét volt hivatva feltárni. A dokumentum megállapítja: „nehéz indokot ta­lálni” ezekre az összejövetelek­re olyan időszakban, amikor a kormány a mindennapi életvitelt korlátozó intézkedések elfogadá­sára kérte a lakosságot. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Kijev/Budapest. Döntós született arról, hogy Lengyel­­ország több tízezer védelmi jellegű töltényt szállít Ukraj­nának. Az ukrán rendőrség tömeges zavargások tervezé­sével gyanúsított csoportot vett őrizetbe. Budapest nem kár további NATO-erőket, Moszkvának imponál Ma­gyarország önállósága. Pawel Soloch, a lengyel nemzet­­biztonsági iroda főnöke közölte, döntés született arról, hogy Len­gyelország „védelmi jellegű, azaz nem a támadáshoz felhasználható töltényeket” ad át az ukrán félnek. Az Andrzej Duda államfő hozzá­járulásával született döntés végre­hajtásán Máriusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter dolgozik. A szállítmány pontos jellegéről és időpontjáról nem árult el konkrétu­mokat, aláhúzva: a végrehajtás Ki­­jev döntésén is múlik, Varsó részé­ről a légvédelmi töltények átadása minden pillanatban lehetséges. Ma-Az előzetes adutok szerint több mint 20 ezer pedagó­gus vett részt a tegnap déle­lőtti kétórás figyelmeztető sztrájkban - közölte a Peda­gógusok Demokratikus Szak­­szervezete (PDSZ) és Peda­gógus Szakszervezet (PSZ). Budapest. A kétórás figyelmez­tető sztrájkot azért hirdették meg, mert a tárgyalóasztalnál semmi­lyen eredményt nem tudtak elérni egyebek mellett a bérhelyzet ren­dezésével, igazságosabb munkaidő­beosztással kapcsolatban. Közben kiderült, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a szakszervezetek valamennyi követelését jogellenes­nek tartja. A Fővárosi Törvényszék első fokon ugyan jogszerűnek ítélte a sztrájkot, a minisztérium tovább­teusz Morawiecki lengyel kormány­fő Kijevben ma tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az ukrán rendőrség őrizetbe vett egy csoportot, amelynek tagjait az­zal gyanúsítja, hogy tömeges za­vargásokat készítettek elő a fővá­rosban, Kijevben és más ukrajnai városokban, hogy bizonytalansá­got idézzenek elő, miközben nő a feszültség a szomszédos Oroszor­ra is kitart amellett, hogy a hétfői munkabeszüntetés törvényellenes. A szakszervezetek hangsúlyozták: a tárcának erről nincs joga dönte­ni, csak a bíróságnak. Totyik Ta­más, a Pedagógus Szakszervezet alelnöke azt mondta: vannak olyan intézmények, amelyek a kormány és a tankerületek nyomására végül visszaléptek a sztrájktól, de vannak olyanok is, ahol épp a fenyegetések hatására döntöttek egyre többen ar­ról, hogy beleállnák az akcióba. Az alelnök azt is elmondta: sok szülőtől kaptak támogatást, akik jelezték, a sztrájk óráiban nem viszik be gyer­mekeiket az iskolába. Szolidaritásukat fejezték ki ellen­zéki pártok a figyelmeztető sztrájkot tartott pedagógusokkal. A Jobbik, a Párbeszéd, Momentum, a DK, az LMP és az MSZP képviselője bér­szággal. Denisz Monasztirszkij bel­ügyminiszter elmondta, hogy mint­egy ötezer ember vett volna részt a zavargásokban és a rendőrséggel történő összecsapásokban öt észak- és közép-ukrajnai városban. „Ez az előre tervezett akció erőszakos cse­lekmények és zavargások szervezé­sét célozta, semmi köze nem volt a békés tüntetésekhez” - tette hozzá. A műveletnek „az lett volna a célja, emelést, a pedagógusok és a diá­kok leterheltségének csökkentését, önálló oktatási minisztériumot és a Klebelsberg Központ megszünte­tését ígérte sajtótájékoztatón arra az esetre, ha az áprilisi országgyűlési választás után a jelenlegi ellenzék alakíthat kormányt. A baloldal kampányakciójának tartja a pedagógussztrájkot a Fi­desz. A kormánypárt a sztrájkoló pedagógusokkal szolidaritást vál­laló ellenzéki pártok nyilatkozatát kommentálva azt írta: a választás közeledtével „már megint az a bal­oldal használja ki és hergeli a pe­dagógusokat”, amely kormányzása alatt elvett a pedagógusoktól egyha­vi bért, több száz vidéki iskolát zárt be, utcára tett több ezer pedagógust és megalázóan alacsony bérért dol­goztatta őket. (MTI, Npsz) hogy megingassa, destabilizálja az ukrajnai belső helyzetet”. Magyarországot jelenleg nem fe­nyegeti közvetlen háborús veszély és a 2017-ben megkezdett had­erőfejlesztési program révén már olyan védelmi képességekkel bír, amely most nem igényli kiegészítő NATO-erők Magyarországon törté­nő állomásoztatását - jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Magyarország az első és eddig az egyetlen a NATO-hoz 1999 óta csat­lakozott 13 tagállam közül, amely elutasította a keleti szárny meg­erősítésére tett amerikai és brit fel­ajánlásokat. Az orosz állami média egyik oldalának vezető híre, hogy Benkő Tibor szerint Magyarország­nak nincs szüksége NATO-erősítés­­re az ukrajnai patthelyzet közepet­te... Magyarország politikájának önállóságát méltatta tegnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Na­gyon imponál nekünk az a független megközelítés, amellyel Magyaror­szág a saját érdekeit érvényesíti és megválasztja partnereit” - mondta Peszkov, aki nagyon fontosnak mi­nősítette Orbán mai moszkvai láto­gatását. (MTI, Npsz., 444) Orbán Viktor ma Putyinnal tárgyal Budapest. Orbán Viktor mi­niszterelnök ma munkalátogatás keretében tárgyal Vlagyimir Pu­­tyin orosz elnökkel a Kremlben. Energetika és ukrán válság - e témák kerültek elő legtöbbször az Orbán és Putyin közötti kétol­dalú találkozók sajtótájékoztató­in és nyilvános közléseiben. Vár­hatóan ugyanez a két téma uralja a mostani, immár 11. találkozót is. Az Egységben Magyarorszá­gért arra figyelmeztet, „a rend­szerváltás óta eltelt 3 évtizedben soha nem érte még olyan táma­dás Magyarország szuverenitá­sát, mint a múlt héten: Vlagyi­mir Putyin orosz elnök arra szó­lította fel Magyarországot, hogy hagyja el aNATO-t”. Úgy látják, ebben a feszült helyzetben árulás Moszkvába menni. (Portf, atv) Pedagógusok figyelmeztető sztrájkja Főiskolai melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • Irány az egyetem - felvételi útmutató középiskolásoknak • A legjobb, a legrosszabb és a leginkább stresszelő foglalkozások, nőkre jellemző szakmák • A szakmaválasztás főleg a személyiségvonásoktól és a motiváltságtól függ - interjú pszichológussal FEBRUÁR 2-ÁN, SZERDÁN j i. keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! LJ J Szocialisták óriási sikere Lisszabon. Megszerezte a sza­vazatok abszolút többségét Anto­nio Costa miniszterelnök Szoci­alista Pártja (PS) az előrehozott parlamenti választáson Portugá­liában. A szavazatok 99 száza­lékos feldolgozottsága mellett a PS a voksok 41,6%-át tudhatja magáénak, és ezzel legalább 117 helyet szerzett a 230 tagú parla­mentben. Ez idáig a szocialisták­nak csak 108 mandátumuk volt a törvényhozásban. Ilyen mértékű győzelemre eddig csak egyszer volt példa a párt történetében. A legnagyobb jobboldali ellenzéki erő, a konzervatív Szociáldemok­rata Párt (PSD) kevesebb mint 28 százalékot kapott. Növelte támo­gatói számát a radikális jobbolda­li Chega (Elég!), amely a voksok 7,15 százalékát szerezte meg és a korábbi egyetlen helyett 12 képvi­selőt küldve a parlamentbe a har­madik legerősebb politikai erő lett luzitán földön. A választás idejére feloldották a koronavírus-járvány miatt ka­ranténra kötelezett több mint egy­millió 18 éven felüli szavazópol­gár karanténját. Tegnapi beszédé­ben Costa a párbeszéd fontosságát hangoztatta, és leszögezte: min­den portugál miniszterelnöke kí­ván lenni. A választási kampány­ban eddigi politikájának folytatá­sát ígérte: továbbra is a gazdaság fejlesztését kívánja támogatni, csökkentené a társadalmi egyen­lőtlenségeket és stabilizálná az államháztartást. Korábban a szo­cialisták azt ígérték, párbeszédet kezdeményeznek egyebek között a négynapos munkahét bevezetésé­ről, illetve az egyhavi minimálbér összegének növeléséről is. Elem­zők szerint az abszolút többsége megkönnyítheti a kormánypárt számára annak eldöntését, hogy milyen szempontok szerint ossza el az Európai Unió által Portugá­liának ítélt, mintegy 16 milliárd eurónyi segélyt. A több mint 10 milliós országban azért járultak urnákhoz a választók, mert a par­lament októberben elutasította a kisebbségi kormány idei költség­­vetésének elfogadását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents