Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-28 / 48. szám
8 I KULTÚRA 2022. február 28. | www.ujszo.com Orosz művészek is kiállnak Ukrajna mellett Ezek a legjobb hazai magyar drámák Az első három helyezetten kívül különdíjakat is odaítélt a zsűri N. Tóth Anikó átveszi a legjobb pályaműért járó díjat (Fotó Dömötör Ede) Az orosz kultúra kiemelkedő személyiségei tiltakoznak Ukrajna megszállása ellen: ki-ki a maga eszközével juttatja kifejezésre véleményét a háborúról. Ljudmila Ulickaja orosz írónő azt írja az ukrajnai háborúval kapcsolatos üzenetében, fájdalmat, rettegést és szégyent érez a történtekkel kapcsolatban. Ulickaja a világ egyik leghíresebb és legelismertebb kortárs orosz írója, műveit számos rangos orosz és nemzetközi irodalmi díjjal tüntették ki, köztük Booker-díjat is kapott, írásait több mint huszonöt nyelvre fordították le, és magyar fordításban megjelent kötetei is népszerűek. Az írónő most az ukrajnai háborúval kapcsolatos üzenetét juttatta el művei kiadóihoz, köztük a magyarországi Magvető Kiadóhoz is, melyben úgy fogalmaz, hogy „ennek, az egész emberiség számára szörnyűségekkel terhes szituációnak az előidézésében nyilvánvaló a mi országunk vezetőinek a felelőssége.” Ulickaja azt úja, hogy úgy gondolta, az ő generációjának, mely a második világháború végén született, szerencséje van, hiszen már leélheti háború nélkül az életét. Most azonban úgy néz ki, ez már nem fog így történni, és csak találgathatunk, mit írnak majd erről a háborúról a történelemkönyvek. Ulickaja Oroszország vezetőinek felelősségével kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy „egyetlen ember és hű cinkosainak őrülete irányítja az ország sorsát”, és arra figyelmeztet, hogy fontos ellenállni a propagandának, melyet a tömegtájékoztatási eszközök zúdíthatnak ránk. Jelena Kovalszkaja, a moszkvai Vszevolod Meyerhold Színház igazgatója az ukrajnai háború elleni tiltakozásaként lemondott a posztjáról, arra hivatkozva, nem tudna állami fizetést felvenni tiszta lelkiismerettel. Facebook-posztjában úgy fogalmazott, „nem lehet egy gyilkosnak dolgozni, majd fizetésként elfogadni a pénzét”. A Vszevolod Meyerholdról elnevezett kísérleti színház egyike az olyan államilag támogatott orosz színházaknak, ahol a rendezők és a társulat teljes fizetése állami költségvetésből származik. Vszevolod Meyerhold a korai szovjet színház experimentális formanyelvének megalkotója volt, akit a Sztálin-féle rezsim 1940-ben bebörtönzött, majd kivégzett. Jelena Kovalszkaját követően két másik moszkvai színház vezetője is lemondott. A litván Mindaugas Karbauskis, aki 2011-től vezeti a neves Vlagyimir Majakovszkij Színházat, és a szintén litván Rimas Tuminas, a Jevgenyiv Vahtangov Színház igazgatója is lemondott a posztjáról. (hk) Tavaly írták ki a Dráma 21 című pályázatot hazai magyar szerzők számára, az ünnepélyes díjkiosztó azonban a járványügyi helyzet miatt mostanig csúszott. A Dialóg nonprofit szervezet másodszor írt ki drámapályázatot, melyre szlovákiai magyar szerzők nyomtatásban és interneten még meg nem jelent, színpadon még be nem mutatott műveit várták. A 2021 tavaszán meghirdetett pályázat szeptemberben zárult le. Ezúttal két kategóriában várták a műveket, külön kategóriát hirdettek gyerekek számára írt színpadi műveknek, a szövegek beérkezését követően a bizottság azonban úgy döntött, összevonja a kategóriákat. A Dialóg nonprofit szervezet célkitűzése, hogy megerősítse a szlovákiai magyar dráma státuszát. A felhívásra tizennyolc pályamű érkezett. A szakmai zsűri tagjai - Hizsnyan Géza, Lakatos Krisztina, Peter Kovác, Forgács Miklós és Varga Emese - még a 2021-es évben értékelték a beérkezett műveket, csakhogy a decemberi és januári járványhelyzetből adódó rendeletek nem tették lehetővé a nyilvános eredményhirdetést. A szombati ünnepélyes díjkiosztón, melynek helyszínéül a Komáromi Jókai Színház Benkő Géza Stúdiószínpadát választották a szervezők, Hizsnyan Géza, a zsűri elnöke értékelte a pályázatot, a díjazott drámaszövegekből pedig részletek hangzottak el a Komáromi Jókai Színház művészei, Szvrcsek Anita, Molnár Xénia, Culka Ottó, Matusek Attila és Bállá Barnabás előadásában. A szakmai zsűri ebben az évben kilenc díjat osztott ki. Első helyen végzett A kacagó királykisasszony, N. Tóth Anikó mesejátéka. Megosztott második helyen végzett a Jedermann tesztel - Játék a gazdag ember meggazdagodásáról című darab, Gerendás Beáta trash moralitása, az Istenhegyi történet, Forgács Péter színpadi játéka, és Lederer György Sár című verses drámája. A pályázat harmadik helyezését A fríg legény, Mészáros László komédiája kapta meg. A zsűri ezenkívül négy különdíjat is kiosztott. A társadalmi problémák friss és szellemes bemutatásáért Jakubecz László Vihar előtt című groteszk játékát díjazták. A szerző egy másik nevezett műve, a Holdfogyatkozás is különdíjas lett, melyet az ifjúságot foglalkoztató témák újszerű megközelítéséért díjaztak. A szlovákiai magyar művészsors szuggesztív feldolgozásáért Szászi Zoltán részére osztottak különdíjat a Picasso, te piszok - ide ne ülj le című műért, Csóka Ferenc pedig a Viszlát, gyermek című mesedrámájaval lett különdíjas, melyben a zsűri a hagyományos mesedramaturgia újragondolását díjazta. Az eredményhirdetés zárásaként Hizsnyan Géza bejelentette, hogy a Dialóg nonprofit szervezet a jövőben Soóky László drámapályázat néven hirdeti meg drámaíró pályázatát, emléket állítva ezzel a két éve elhunyt drámaírónak. Soóky László a Dialóg alapító tagja és a drámapályázat egyik ötletgazdája volt, akinek drámai életműve kimagasló a szlovákiai magyar irodalmi életben. Varga Emese, a Dialóg nonprofit szervezet vezetője a bejelentést követően hozzátette, szeretnék, ha nem kellene két évet várni a következő pályázatra, hanem már a 2022-es évben meg tudnák azt hirdetni. A terv szerint külön kategóriát írnak majd ki a fiatal, pályakezdő szerzők számára, s a díjak mellett mentori segítséget is szeretnének nyújtani a fiatal drámaíróknak. (k) Ljudmila Ulickaja kiadóihoz eljuttatott üzenetében élesen bírálta az orosz vezetést (Képarchívum) Kosztümös dráma és egy rockopera a francia film legjobbjai A párizsi Olympia koncertteremben rendezett 47. César-díjátadón, mely a francia filmipar Oscar-díjának számít, Cats Blanchett és Adam Driver is feltűntek. Blanchett a tiszteletbeli Cásar-díjat vehette át, míg Drivert az Annette című filmben való alakításáért jelölték díjra. Tarolt az Elveszett illúziók című produkció, mely Honoré de Balzac azonos című regényfolyamából készült adaptáció. A Xavier Giannoli rendezésében készült alkotást tizenöt kategóriában jelölte a francia filmakadémia, ebből hét díjat vitt el. A produkció egy kosztümös dráma, mely a 19. században, a korabeli nyomdák és újságírás világában játszódik, mellyel Balzacnak gazdag tapasztalata volt. A főhős, Luden (Benjamin Voisin) egy fiatal, ismeretlen, ám nagyratörő költő, aki nagy reményekkel veti bele magát a párizsi életbe, és szeretné minél feljebb tornázni magát a társadalmi ranglétrán. A filmdráma elnyerte a legjobb filmnek, a legjobb fényképezésnek, a legjobb adaptációnak, a legjobb jelmeznek, a legjobb díszletnek és a legjobb mellékszereplőnek (Vincent Lacoste) járó elismerést, a film főszerepét alakító 25 éves Benjamin Voisin pedig a legígéretesebb színésznek járó szobrot vehette át. Nem számít meglepetésnek, hogy szintén több díjat zsebelt be Leos Carax Annette című zenés filmje, mely a tavalyi cannes-i filmfesztivál nyitófilmje volt, és ahol a legjobb rendezőnek járó elismerést is megkapta. A rendező első angol nyelvű produkciója, melyet a szerzők rockoperaként határoztak meg (az amerikai poprock duó, a Sparks szerezte hozzá a zenét), bemutatása óta a kritikusok egyöntetű elismerését vívta ki. Leos Carax eddigi munkájához hűen kissé bizarr felhangú a produkció, mely a giccsességet művészi eszközként vállalja. A főszerepeket Adam Driver és Marion Cotillard játsszák, a történet pedig a stand-up komikus Henry és az operaházak ünnepelt szopránja, Ann szerelmén alapul: szerelmük gyümölcseként egy szömyszerű bábfigura élete elevenedik meg a mozivásznon. A produkció 11 jelölés után öt kategóriában győzött: a legjobb rendezés mellett megkapta a legjobb vágásért, a legjobb hangmérnöki munkáért, a legjobb vizuális effektekért és a legjobb filmzenéért járó Césart. A legjobb színésznek járó Césart Benoit Magimel vihette haza az Emmanuelle Bercot rendezésében készült De son vivant (Életében) című filmdrámában nyújtott alakításáért. A legjobb színésznőnek járó szobrot Valérie Lemercier kapta meg a Céline Dión énekesnő élettörténete által ihletett Aline - A szerelem hangja című fikciós filmben nyújtott játékáért. A filmet a színésznő írta és rendezte. Az életműért járó tiszteletbeli César-díjat idén Cate Blanchett vehette át, a szobrot Isabelle Huppert adta át az ausztrál filmsztárnak. (hk, MTI)
