Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-28 / 48. szám

A világ a HÁBORÚ 2022. február 28. | www.ujszo.com hősiesen harcoló Ukrajna mellett Az Ukrajna szabadságáért tüntetők a Vatikánban várják Ferenc pápát, aki vasárnap a humanitárius folyosók azonnali megnyitására szólított fel az ukrajnai orosz invázió elől menekülő civilek számára (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Benyomultak az orosz csapatok a kelet-uk­rajnai Harkivba, Kijevben is harcok folynak. Az ukrán kül­döttség Fehéroroszországban tárgyalni készül az orosz fél­lel. Putyin elnök különleges szolgálati módba léptette az orosz elrettentő erőket. Euró­pa lezárta a légterét Moszkva előtt, útnak indultak a Kijev­­nek szánt fegyverek. Az orosz erők minden oldalról tá­madják Ukrajnát, de az ukrán védők ellenállása is folytatódik. A második legnagyobb ukrán városba, Harkiv­ba betörtek az oroszok, de az ukrá­nok szerint visszafoglalták a várost. Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy a megyeszékhelyt, a másfél milliós Harkiv városát teljes mértékben az ukrán fegyveres erők ellenőrzik. Sza­vai szerint az ellenség teljesen demo­ralizált, Harkivban a haditechnikát az út közepén hátrahagyva 5-10 fős csoportokban adják meg magukat az ukrán katonáknak. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka videófelvételt tett közzé arról, hogyan robbantanak fel Bajraktar török gyár­tású harci drón - azaz pilóta nélküli repülőgép - segítségével egy orosz katonai konvojt a Krím félszigettel határos dél-ukrajnai Herszon me­gyében. Nukleárishulladék-tárolót, gázvezetéket, olajfinomítót és üzem­anyagraktárai is támadás ért vasár­nap virradóra. Anna Maljar ukrán vé­delmi miniszterhelyettes tegnap kö­zölte, az orosz invázió kezdete óta az orosz fegyveres erők mintegy 4300 katonát, 150 harckocsit és több mint 700, egyéb páncélozott harcjármű­vet veszítettek az ukrajnai harcokban. Furcsa fejlemények Az orosz deszantosok egy talapzat­ra kiállított páncélozott csapatszál­lítót is ukrán harcjárműnek néztek. Megjelent egy videó a Kijev körü­li összecsapásokról, melyen az lát­ható, hogy az orosz deszant (VDV) harcjárművei gépágyútüzet zúdíta­nak egy BRDM páncélkocsira. A felvétel valószínűleg a Vojinam Af­­hancjam parkban készült, ahol egy BRDM páncélkocsi van emlékmű­ként kiállítva. Az a konfliktus során már többször is világossá vált, hogy súlyos problémák vannak a célazo­nosítással: mind az orosz, mind az ukrán fél szovjet eredetű haditechni­kát használ, és ezért rengeteg a bará­ti tűz. Egyes különleges alakulatok­nak még az egyenruhája és a sisakja is ugyanolyan, annak ellenére, hogy 2014 óta de facto ellenséges viszonyt ápoló országok katonái. A háborús események furcsa történése, hogy Herszon nagyváros térségében, Lju­­bimovka falunál a helyi ukrán romák elloptak egy orosz tankot. Lezárt európai légtér A népirtás jeleit hordozza magán az Ukrajna ellen csütörtökön elindí­tott orosz invázió, amely miatt meg kell fosztani Oroszországot vétójogá­tól az ENSZ Biztonsági Tanácsában - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Ki­rályság és Kanada megállapodtak arról, hogy több orosz bankot is el­zárnak a SWIFT nemzetközi fizeté­si rendszertől. Ezzel a nyugati hatal­mak meghozták a szakértők szerint legsúlyosabbnak tekinthető gazdasá­gi-pénzügyi szankciót, ami a szövet­ségbe összeállt országok gazdasága­inak is fájni fog. Számos uniós ország a hétvégén lezárta légterét az orosz repülőgépek előtt. Minden orosz tu­lajdonban lévő, Oroszországban re­gisztrált vagy orosz ellenőrzés alatt álló repülőgép előtt lezárják az Eu­rópai Unió légtérét, jelentette be teg­nap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Németország köz­ben feladta korábbi álláspontját, és rakétavetőket és páncéltörőket küld Ukrajnának. Tegnap Vlagyimir Pu­tyin súlyos döntést hozott: elrendel­te a katonai parancsnokságnak, hogy helyezzék készenlétbe a nukleáris el­rettentő erőket. Nagyon fájhat a SWIFT Visszatérve a SWIFT-hez, az Oroszországgal szemben az egyik legsúlyosabb gazdasági korlátozást jelentené, ha kizárnák az egész vi­lágot évtizedek óta átszövő globális fizetési rendszerből, amely a SWIFT (Society for Worldwide Interbank Fi­nancial Telecommunication) néven ismert. A döntés azonban azt vonja maga után, hogy rendkívüli gondot jelenthet az energiabeszerzés, a le­ányvállalatok közötti utalások, bár­milyen külkereskedelmi tevékenység. Természetesen ez komoly érvágást jelentene számos uniós tagállamnak is, nem csak az oroszoknak. Ha az orosz bankrendszert elvágják a glo­bális bankrendszertől, azaz letilt­ják a SWIFT üzenetküldő rendszer használatát az orosz bankoknál, az teljes káoszt okozhat, számos köve­telést vagy számlakiegyenlítést lehe­tetlenné tesz. A rendszert 1973-ban alapították, a legfontosabb cél az volt, hogy az egész világra kitérjedő hálózaton keresztül lehessen pénzt mozgatni a bankszámlák között. Ez a rendkívül biztonságos platform közel 200 ország mintegy 11 ezer bankját köti össze. A SWIFT nem más, mint a bankok globális Gmail-rendszere, azaz egy telekommunikációs eszköz, melyen keresztül naponta 42 millió üzenet cserélt gazdát az elmúlt évben. 2014-ben egyszer már megfenyeget­ték Oroszországot a SWIFT-ről való levágással, akkor ennek lehetősége a Krím annektálása miatt merült fel. Aktivált orosz atomütőerő Különleges szolgálati mód beve­zetését rendelte el az orosz hadse­reg elrettentő erőinél Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök, a Nyugat részéről elhangzott agresszív kijelentésekre hivatkozva. „A vezető NATO-or­szágok vezető tisztségviselői a ha­zánknak címzett agresszív kijelen­téseket is megengednek maguknak, ezért megparancsolom a védelmi miniszternek és a vezérkari főnök­nek, hogy az orosz hadsereg elret­tentő erőit helyezzék át különleges szolgálati módba” - mondta az orosz elnök. „Teljességgel elfogadhatatlan, hogy Putyin elnök eszkalálja ezt a háborút” - mondta a CBS-nek Linda Thomas-Greenfield, az USA ENSZ nagykövete. Rövid televíziós beszéddel jelent­kezett tegnap Vlagyimir Putyin, az orosz elnök továbbra is „különleges műveletnek” nevezte az akciót, mely­­lyel a Donyec-medencét védik. Üd­vözölte az Ukrajnában harcoló orosz különleges egységek „hősiességét” is. „Külön tisztelettel adózom azoknak, akik hősiesen teljesítik katonai köte­lességüket ebben a különleges had­műveletben, hogy segítséget nyújt­sanak a donbászi népköztársaságok­nak” - mondta. Találkozó Csemobilnál Kijevtől 150 kilométerre, a Pripjaty folyó határ menti szakaszán találko­zik az orosz delegáció az ukránnal. Ezt maga az ukrán elnök, Volodi­mir Zelenszkij jelentette be. Pripjaty Csernobiltől néhány kilométerre van, az atomerőművet az oroszok elfoglal­ták a csütörtöki invázió megkezdé­sekor. Az oroszok a belarusz Gomel­­ben szerették volna, ha elkezdődnek a béketárgyalások, de Zelenszkij nem egyezett bele, hogy átmenjen abba az országba, ahonnan az orosz had­sereg támadást indított. Lukasenka belarusz elnök megígérte, hogy az orosz fegyveres erők nem mozdul­nak, amíg a helyszínre tart az ukrán küldöttség, és akkor sem, amikor el­jönnek Pripjatyból. Az ukrán elnöki iroda további részleteket nem közölt, azt sem árulta el, hogy kik az ukrán delegáció tagjai. Úton a német fegyverek Németország engedélyezte Hol­landiának, hogy 400 német gyártá­sú rakétavetőt (RPG-t) küldjön az ukrán seregnek az orosz megszállók elleni harchoz. A döntésre állítólag a NATO-szövetségesek nyomására került sor, és ez nagyon jelentős vál­tozást jelent Berlin katonai politikájá­ban. A II. világháború óta Németor­szág ragaszkodott ahhoz a gyakorlat­hoz, hogy nem engedélyezi az általa ellenőrzött fegyverek konfliktusöve­­zetbe szállítását. Hollandia a hétvé­gén közölte, 200 Stinger légvédelmi rendszert küld Ukrajnának, Belgium pedig bejelentette, hogy 2000 gép­puskát és 3800 tonna üzemanyagot szállít le. Az Egyesült Államok 350 millió dollárig terjedő támogatást tett elérhetővé Ukrajna védelmének meg­erősítésére. Az EU bejelentette, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának, ez a lépés „vízválasztó pillanat”. Berlin a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvere­ket az ukrán hadseregnek - fejtette ki Olaf Scholz kancellár, utalva arra a döntésre, amely szerint 1000 páncél­törő fegyvert és 500 Stinger légvédel­mi rakétát szállítanak Ukrajnának. A kancellár további fontos bejelentése: 100 milliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre a német kormány az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) 2%-át meghaladó összeget fordít védelemre. Idegenlégiót verbuválnak Liz Truss brit külügyminiszter sze­rint London támogatja azt a felhívást, amelyben Volodimir Zelenszkij uk­rán elnök külföldieket biztatott nem­zetközi harcoló alakulat létrehozá­sára. Truss úgy fogalmazott: az em­berek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e ilyen alakulathoz. Hozzátette: az ukránok nemcsak ha­zájuk, hanem egész Európa szabad­ságáért és demokráciájáért harcol­nak, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök e szabadság és demokrácia el­len intézett kihívást. Liz Truss igen­nel válaszolt arra a kérdésre, hogy a brit kormány azt is támogatná-e, ha brit állampolgárok indulnának Ukraj­nába, hogy segítséget nyújtsanak az Oroszország elleni harchoz. Zelensz­kij vasárnap közölte, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz lét­re olyan külföldiek számára, akik ké­szek csatlakozni az ukrán hadsereg­hez az orosz invázió elleni harcban. Elon Musk is segít A csütörtöki támadás óta akadozik az internet Ukrajnában, ezért Mihaj­­lo Fedorov ukrán digitális fejleszté­si miniszter Elon Muskhoz fordult, segítséget kérve. A világ leggazda­gabb emberének számító SpaceX-ve­­zér, Musk Starlink-műholdakkal tá­mogatja Ukrajna internetkapcsolatát. A SpaceX-vezér jelezte, aktiválta a Starlink programjához tartozó mű­holdakat Ukrajna felett, így elérhető a műholdas szélessávú szolgáltatása. A Starlink programhoz 1900 műhold tartozik (egyelőre tesztfázisban mű­ködnek, kivéve Ukrajnában) és majd­nem az egész világot képes ellátni internettel. (MTI, Portf., Tx, 444, ct24) Az Ubla-Kisberezna zöldhatárt katonák őrzik (TASR-felvétel) Szólt a rettegett Azov-zászlóalj Mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, először jelzett az ukrán nemzeti gárda „Azov" zászlóalja. A többnyire erősen szélsőjobboldali érzelmű harcosokból álló Azovval való össze­csapást már az oroszok is várják. Az üzenet lényege, hogy megígérik: megvédik Mariupol kikötővárost az oroszoktól. Kemény büntetést ígérnek azoknak az orosz katonáknak, akik „gyilkolni és fosztogatni" érkeztek az országba. Gondolataikat azzal zárják, hogy Mariupol örökre ukrán város lesz, minden „imperialista szándék ellenére", és le fogják győzni az orosz haderőt. Az oroszok a 2014-ben a donyeci konfliktus során sok kárt okozó Azov-egység tagjaival várhatóan nem fognak kegyesen bánni, ha sikerül az Azov harcosait élve foglyul ejte­ni. Sajnos, úgy néz ki, hogy Mariupol körül kifejezetten véres, a háború törvényeit figyelmen kívül hagyó összecsapásokra kerülhet sor... (Porti, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents