Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-03 / 27. szám
www.ujszo.coml 2022. február 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Itt lenne az ideje emelni a béreket Komolyabb fizetésemelésekre csak a hiányszakmákban van kilátás RONALD l2lP A járvány egyik velejárójaként rekordgyorsasággal növekednek a bérek - egyes országokban, és egyes ágazatokban, amelyek a pandémia nyertesei, vagy munkaerőhiánnyal küzdenek. Szlovákiában is hasonló a helyzet, csak kicsiben. A Trend Barométer felmérésében részt vevő munkaadók csupán 3 százaléka válaszolta, hogy idén kénytelen befagyasztani a béreket. A másik oldalon 10 százalékuk komoly béremelést tervez. A fennmaradó 87 százaléknál is lesz béremelés, legalább szerény. A gazdasági helyzet még mindig bizonytalan a járvány miatt, ezért az óvatosság. Ha azzal számolunk is, hogy az omikron hullám után, mondjuk márciustól normalizálódik a helyzet és nem kell annyira aggódniuk a cégeknek, az még mindig kérdés, hogy a fogyasztók visszatémek-e a régi szokásaikhoz. Hogy a Covidtól szenvedő ágazatok, munkaadók számíthatnak-e a korábbi bevételeikkel, vagy alacsonyabb szinten marad a fogyasztás. Az ország szinte két részre szakad: olyan ágazatokra, ahol kevés a munkaerő, ezért nőnek a bérek, és olyanokra, ahol a munkaerőhiány nem gond, ezért a bérek sem akarnak felfelé mozdulni. Továbbra is érvényes, hogy a magasabb iskolázottságúak, a képzettek jobban keresnek, és ha még idegen nyelvet is beszélnek, összecsomagolhatnak és elindulhatnak külföldre. Garantáltan magasabb fizetést kapnak. Szomorú tény, hogy az elmúlt tíz évben semmi nem változott e téren, sőt. Nemhogy közelítettünk volna a Nyugathoz, sok esetben még tágabbra nyílt az olló. Például a német bérek növekedése megelőzi az itteni bérekét. A hazai bérek valódi és széles körű emelését nem az olyan nagy hangon előadott bejelentések fogják eredményezni, hogy: Megint emeljük a minimálbért! Még csak nem is az adóreformok, a munkavégzéssel kapcsolatos adók és járulékok emlegetett csökkentése. Mindez csak a termelékenység növelésével és minél jobban képzett szakemberrel érhető el. Ehhez pedig végre olyan kormány kellene, amely a legfőbb befektetésnek tekinti az oktatás, a képzés javítását. Mondhatjuk úgy, nem a sokszor ismételgetett „prioritásként kezeli” ezeket a problémákat, hanem végre megoldja őket. A szerző a Trend kommentátora Már Rákosi, Lenin és Honecker is „előre ment, nem hátra” Az ország előre megy, nem hátra szófordulatot Rákosi Mátyás dobta be először a magyar politikában, egy 1946 áprilisában a MÁVAG gyárában államminiszterként mondott beszédében. A szálak azonban egészen Vlagyimir lljics Leninig vezetnek. Rákosi akkor mondta azt: „A magyar nép előre akar menni, és nem hátra.” Am időben a legközelebbi ismert használója a szlogennek a brit Munkáspárt, a programjában volt olvasható 2005-ben, hogy Britain Forward not Back. Az időben visszafelé haladva az egykori NDK-s diktátor, Erich Honecker használta a nagyszerű szlogent. A keletnémet nép nagy vezére, az NDK mindenható ura, a kommunista párt főtitkára, 1989. október . 7-én mondta híres beszédében, hogy Vorwärts immer, rückwärts nimmer! (Mindig előre, sosem hátra!) Rákosi Mátyás kommunista vezető pedig Lenintől vette át. A nagy októberi szocialista forradalom vezére, Vlagyimir lljics Lenin 1922-ben interjút adott a Manchester Guardian című brit lapnak. A hosszú polgárháború után döcögve beinduló szovjet iparról azt mondta, „Oroszország előre megy, nem hátra”. Igaz, ő rögtön hozzátette, „lassan és szakaszosan”. Á Magyarországon februártól érvényes választási hatósági élelmiszerárak bejelentése óta pedig tovább módosult a szlogen a „nép ajkán”: Magyarország előre megy farhátra. (444.hu, hírklikk) Legyen csak három? SZILVÁSSY JÓZSEF M ostanság a Szövetség párt támogatottsága kapcsán egyre gyakrabban jut eszembe Balogh Edgár felettébb időszerű intelme. A csehszlovákiai, majd pedig a romániai magyarság és a közép-európai nemzetek sorsát szívén viselő közíró, egyetemi tanár, Fábry Zoltán eszmei rokona, a múlt század nyolcvanas éveinek derekán látogatott el Kolozsvárról fiatalkori éveinek színhelyeire, Pozsonyba, Kassára meg néhány dél-szlovákiai kisvárosba. Klubrendezvények, magánbeszélgetések tapasztalatait összegezve jelentette ki: „Legfőbb ideje a szlovákiai magyarság önösszeszedésének!” Azóta nemzeti közösségünk politikusai és közéleti szereplői többször próbálkoztak az alapvető célokban egységes hazai magyar érdekképviselet kivajúdásával. Legutóbb a tavaly alakult Szövetség ragadta meg ezt a stafétabotot. Egyelőre a vártnál jóval mérsékeltebb eredménnyel, hiszen a legtöbb mértékadó közvélemény-kutatás szerint a politikai újszülött még mindig nem éri el az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Ennek okait alapos tanulmányban lehetne - kellene - összefoglalni. Annyi bizonyos, hogy a járvány hátráltatja a közösségi aktivitásokat, ám nem lehet mindent erre az akadályra fogni. A külső szemlélő joggal állapíthatja meg, hogy csigalassúsággal halad a párt és a platformok működését szabályozó dokumentumok kimunkálása. Rombolják a remélt bizalmat a pártvezetés nyilvánosságra került viszálykodásai, és nehezítik a helyi és regionális szinten még mindig tapasztalható megosztottság enyhítését. Gyimesi György, az OEaNO parlamenti képviselője a minap azzal rukkolt elő, hogy a választási törvény tervezett módosításának részeként a szlovákiai nemzetiségi pártok az eddigi 5 helyett 3 százalékos támogatottsággal juthatnának be a parlamentbe. Kezdeményezésétől függetlenül Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos irányításával készül a kisebbségitörvény-tervezet, amely a Strasbourgban székelő Európa Tanács ajánlásai alapján felveti a szlovákiai nemzetiségek közügyekben való hatékonyabb részvétele érdekében az országos választáson szereplő pártjaik eredményeinek kedvezményes elbírálását. Ennek feltételeiről végrehajtási törvény döntene. A kormányprogramban is szereplő dokumentum még tárcaközi egyeztetésre sem került, de akadnak a Szövetség vezetői között is, akik-az egyik honatya által meglebegtetett három százalékot propagálják. Térségünkben Magyarországon az ottani nemzetiségeknek választott szószólói vannak az Országgyűlésben, a képviselőkhöz képest nem azonos jogkörrel. Szlovéniában az ottani magyarokat és olaszokat egy-egy garantált hely illeti meg a ljubljanai Nemzetgyűlésben. Szerintem ennél inkább követendő modell a bukaresti. Ahol az örmények és más etnikai kisebbségek meghatározott számú képviselői jutnak be a parlamentbe. Az RMDSZ viszont azonos feltételek mellett verseng a román pártokkal, listájára további két erdélyi magyar párt tagjait is feltette. így értek el több mint 6 százalékos támogatottságot - a romániai magyarság országos arányszáma a legutóbbi népszámlálás szerint ugyanennyi. Nálunk a lakosság 7,75 százaléka vallotta magát egyértelműen magyarnak. Helyzetünk tehát valamivel jobb az erdélyiekénél. A tamáskodóknak figyelmébe ajánlom a 2006-ban lezajlott választást, amelyen a Magyar Koalíció Pártja 11,68 százalékos eredményt ért el, így húsz képviselője jutott be a pozsonyi parlamentbe. Politikai súlyuknak, Bugár Béla és mások erőfeszítéseinek köszönhetően alakult meg a Selye János Egyetem. A Szövetség egyelőre politikai és gazdasági jellegű, valamint az önkormányzatok egyre elviselhetetlenebb helyzete ellen tiltakozó sajtónyilatkozatokra, petíciózásokra képes, ami nem lebecsülendő. Ám a támogatók táborának jelentős gyarapításához, a szlovák pártokhoz elcsángálók bizalmának visszaszerzéséhez kevés. A pártvezetők hívószavai nem sok címzetthez jutnak el. Az első lépés a céltudatos tettekben megnyilvánuló tényleges önösszeszedés. FIGYELŐ Lózerfal fogja védeni Izraelt Izrael egy éven belül elkészíti védelmi rakétaelhárító lézerfegyverét, részben azért, mert a jelenlegi Vaskupola rakétaelhárító rendszer túl drága - írta a The Times of Israel. „Izraelt lézerfalak fogják védeni” -jelentette be Naftali Bennett miniszterelnök egy nemzetközi konferencián, ahol kampányt hirdetett Irán gyengítésére. Bennett azt is elárulta, hogy a lézeres légvédelmi rendszert először az ország déli részében telepítik, ahol a Gázai övezetből kilőtt rakéták számos alkalommal támadnak izraeli településeket. , A próbaüzem után végül Izraelt lézerfal veszi majd körül, amely megvéd a lövedékektől, a rakétáktól és a áronoktól” - hangsúlyozta. A lézerágyúk megjelenése jelentősen átalakítja a jelenlegi helyzetet, amelyben a Vaskupola légvédelmi rendszer mintegy 25 ezer dolláros ellenrakétákkal fogja be az Izraelre irányzott, néhány száz dolláros gázai rakétákat. Az ellenséges célpontokra irányított lézersugarak ára elenyésző, csak a lézerágyú működtetéséhez szükséges áramot kell biztosítani. „Ezután ők fognak sok pénzt elpazarolni, mi pedig nagyon keveset” - mondta Bennett, és jelezte, hogy külföldre is el akarják majd adni a lézerfegyver-technológiát. Izrael több éve teszteli a lézeres légvédelmi rendszert, egy kísérlet során már drónt is sikerült kilőni. A lézerrendszer hátránya, hogy rossz látási viszonyoknál, felhős időben nem megbízható, de ezt repülőgépekre felszerelt lézerfegyverrel oldják meg, amely a felhők fölé emelkedve tüzel. (MTI)
