Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-26 / 47. szám
2 HÁBORÚ 2022. február 26. | www.ujszo.com Már Kijevben cirkálnak az orosz páncélosok ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Már az ukrán főváros utcáin zörögnek az orosz páncélosok, a kormány automata fegyvereket oszt, a lakosságot Molotov-koktálok készítésére kérik. Az ukrán fegyveres erők szerint 30-60 ezer orosz katonát küldtek egy nap alatt az országba, északról, keletről és délről is orosz katonai járművek törtek be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elrendelte az összes sorköteles és tartalékos mozgósítását. A belügyminisztérium határozata értelmében a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el az országot. Folyamatosan nyomulnak előre az oroszok Ukrajna területén, heves harcok dúlnak az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolnál, Kijev és Harkov körül, a leggyorsabb nyomulás a Fekete-tenger 300 ezres kikötővárosa, Herszon térségében látszik. Az oroszok szinte körülzárták a másfél milliós Harkovot, az ukrán védők azzal próbálnak védekezni, hogy felrobbantották az Oszkol folyó felett áthaladó hidat Szenkovo településnél. Támadás indult a szakadár területek és a Krím felől, illetve Szúrni és Koroszten térségében. Emellett bevették a rossz hirü Csernobilt, ami voltaképpen csak útba esik Kijev felé. „Az ukrán hadsereg kétségbeesett erőfeszítései ellenére sajnálatos módon elvesztette az ellenőrzést a Dnyepr hídja fölött Herszonnál” - jelentette be megyei közigazgatás vezetője, Henagyij Laguta. Az ukrán hadsereg jelentése szerint több mint 1000 orosz katona halt meg az invázió során, és hozzáteszik, hogy ilyen veszteségeket még soha sem szenvedtek el orosz csapatok egy fegyveres konfliktus megkezdésekor. Az orosz védelmi minisztérium nemrég azt nyilatkozta, hogy idáig egyetlen katonájuk sem esett el, tegnap a brit védelmi miniszter arról beszélt, hogy 450 orosz katona halt meg. Kijev halálos ölelésben Az orosz stratégiai döntéshozók Kijevre összpontosítanak, remélve, hogy ha „lefejezik” Ukrajna politikai és katonai vezetését, elkerülhető az egész országot felölelő háború. A főváros tegnap reggel óta rakétatüz alatt van. A fővárost célzó orosz szárazföldi támadás három irányból fejlődik. Kettő a Fehéroroszország felől érkező északi útvonal, de az ukránok szerint az Ivankivnál lévő híd lerombolása után északnyugat felől lassították az orosz előrenyomulást. Az orosz páncélosok egy másik csoportja északkeleten Szumit támadta, amely szintén egy Kijevbe vezető főúton fekszik. Andrzej Duda lengyel elnök szerint a drónok lakóházakra vetnek bombákat. A védelmi minisztérium arra buzdította a lakosságot, hogy szálljon szembe a megszálló orosz erőkkel, ha kell, Molotov-koktélokkal. Orosz diverzáns- és felderítőcsoport tevékenykedik Kijev Obolony kerületében - figyelmeztetett az ukrán fegyveres erők vezérkara. Kijev északnyugati határában az ukrán csapatok felrobbantottak három hidat, hogy így akadályozzák meg az ellenséges erők benyomulását a fővárosba. Az amerikai hírszerzés szerint Kijev napokon belül orosz ellenőrzés alá kerülhet. A CNN forrásai szerint az Egyesült Államok egy, legfeljebb 4 napos ellenállásra számít. A fővárosban és az ország második legnagyobb városában, Harkovban tízezrek éjszakáztak pincékben (TASR/AP) Románia határánál az oroszok Az orosz csapatok elfoglalták az ukránoktól a Fekete-tengerben, a Duna-deltával szemben található alig 20 hektáros Kígyó-szigetet. A sziget Ukrajnához tartozik, de kontinentális talapzata egy részére Románia is igényt formál. Az Ukrajinszka Pravda közzétette a sziget védőinek és támadóinak rádiókommunikációját. Az apró földdadarabot orosz hadihajó közelítette meg, felszólítva az ukrán őrséget, adják meg magukat. Az alábbi párbeszéd zajlott le közöttük: „Orosz hadihajó vagyok, tegyék le a fegyvert és adják meg magukat vérontás és fölösleges áldozatok elkerülése érdekében. Ellenkező esetben ágyúzni fogunk" - ismétlik meg kétszer a támadók. „Orosz hadihajó, húzz a f@szba!" - válaszolják pillanatnyi gondolkodás után a védők. A támadók lőtték, elfoglalták a szigetet, a 13 védő Volodimir Zelenszkij elnök szerint életüket vesztette. (prtf., 444) Ukrajna tárgyalna Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az orosz kormány addig nem tárgyal az ukránnal, amíg le nem rakják a fegyvert. Ukrajna békét akar, és kész tárgyalni Oroszországgal, többek között a semleges státuszáról is - mondta tegnap Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Volodimir Zelenszkij ukrán el- : nők is tegnap megismételte, hogy i tárgyalni szeretne Vlagyimir Putyinnal. „Újra Oroszország elnökéhez szeretnék fordulni. Egész Ukrajna területén harcok dúlnak. Üljünk tárgyalóasztalhoz és ne veszítsünk el több emberéletet” - mondta a közzétett videóbeszédében az ukrán elnök. Azonban Lavrov azt mondta, ! ha az ukránok megadták magukat, utána tárgyalhatnak, de csak akkor, ha nem lesznek „neonácik” az ukrán kormányban. „Azt akarjuk, hogy az ukrán nép, vagy ahogy Putyin elnök mondta, a mai Ukrajna területén élő összes nép szabadon dönthessen a további sorsáról, anélkül, hogy megpróbálnák őket a banderista pszichológia fogságába hajtani” — mondta j a külügyminiszter azt követően, hogy első ízben fogadta a Moszkva által függetlennek elismert két délkelet-ukrajnai szakadár terület külügyi vezetőit. A banderista jelző utalás Sztyepan Bandera II. világhábo- j rús ukrán nacionalista parancsnokra, aki a szovjetek ellen harcolt. Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította az ukrán hadsereget, hogy buktassa meg az ukrán vezetést, amelyet „kábítószerfüggők és neonácik bandájának” nevezett. Ukrajnában az orosz erők fő összecsapásai nem az ukrán reguláris erőkkel, hanem a nacionalista zászlóaljakkal történnek - tette hozzá Putyin. Fegyvert ragad Klicsko? Kész fegyvert ragadni Ukrajnáért az Oroszország ellen vívott háborúban Vitalij Klicsko a testvére, Volodimir oldalán, aki korábban szintén ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó volt. Vitalij Klicsko, aki 2014 óta Kijev polgármestere, közölte, kész harcolni. „Nincs más választásom, ezt kell tennem. Harcolni fogok” - mondta az 50 éves többszörös világbajnok bokszoló. Volodimir Klicsko február elején jelentkezett a tartalékos hadseregbe. „Erős az ukrán nép. Hű marad magához e szörnyű megpróbáltatásban. Ez egy szuverenitásra és békére vágyó nép, amely testvéreként tekint az orosz népre. Lényegében ők nem akarják ezt a háborút” - írta blogján. „Az ukrán nép a demokráciát választotta. De a demokrácia nem képes megvédeni magát, a polgárok akaratára, mindenki elkötelezettségére van szükség ehhez. Nincs demokrácia demokraták nélkül” - fűzte hozzá. Ukrajna egyik leggazdagabb embere, a volt ukrán elnök, Petro Porosenko AK-47-essel a kezében adott interjút a CNN-nek Kijevből, és arról beszélt, milyen elképesztő, hogy mennyi ukrán fogott fegyvert, és mennyire utálják Putyint. Az ukrán parlament engedélyezte a civilek fegyverviselését. Az emberek már felkészültek arra, hogy megvédhessék magukat. Egyre többen vásárolnak fegyvert önvédelmi célból. Nem kérnek papírokat azoktól Kijevben, akik fegyverekhez szeretnének jutni, eddig 18 ezer darabot osztottak ki a Kommersant.net szerint. Annyian jelentkeznek Kijevben önkéntesnek, hogy kifogytak a felszerelésből. Sugárzó Csernobil Orosz légideszantosok teljes ellenőrzésük alá vonták a csernobili atomerőmű körüli területet - jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz Kijev erős orosz tűz alatt. Már nem kímélik a civil célpontokat. (TASR/AP) védelmi minisztérium szóvivője. A csernobili atomerőmű körüli lezárt zónában elhelyezett automata mérőműszerek adatai szerint tegnap a legtöbb mérési ponton határérték fölé emelkedett a gamma-sugárzás szintje. Anton Gerascsenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó közölte, „ha megsérül a nukleáris hulladéktároló, akkor Ukrajnában, Belaruszban és az Európai Unió területén is radioaktív por terjedhet el.” Voltaképpen a csernobili zóna nemes egyszerűséggel csak útba esett Kijev felé. A nukleáris létesítmény megtámadásának sok értelme nem lenne, maximum szimbolikus jelentősége lehetne, hiszen Csernobil neve mindenhol félelmet kelt az emberekben. Értesülések szerint a magasabb radioakítv értéket az okozza, hogy a nehéz harci járművek felkavarták a radioaktív port, azaz a 4. atomreaktor fölé épített szarkofág nem sérült meg a csatározások során. Menekültek tízezrei Mintegy százezren menekülnek Ukrajnában a harctevékenységek következtében - jelentette az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Shabia Mantoo, a főbiztosság szóvivője szerint az államhatárokon belül tartózkodó menekülteken felül már ezrek hagyták el Ukrajna területét. Az ukrán-lengyel határon csütörtökön 29 ezer ember kelt át - közölte a lengyel határőrség. Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője szerint az érkezők mintegy fele szóbeli nyilatkozatot tett arról, hogy az előző napi orosz hadművelettel kirobbantott háború elől menekül. A szóvivő aláhúzta: mivel az ukrajnai határ az Európai Unió külső határának is számít, Lengyelország továbbra is betartja a szükséges határátlépési eljárásokat, akkor is, ha rugalmasabbá teszi őket. Több mint tízezer ukrán állampolgár érkezett Romániába az utóbbi 24 órában, egyharmaduk pedig már el is hagyta az országot Magyarország és Bulgária felé. Menedéket mindöszsze tizenegy ukrán állampolgár kért Romániától - közölte Lucian Bode román belügyminiszter. Macron beszólt Putyinnal Párizs szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő célja letörölni Ukrajnát a térképről. „A háború totális. Putyin elnök a háborút választotta, a maszszív offenzívát, úgy döntött, hogy letörli Ukrajnát a térképről” - mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter. „A Donyec-medence csak ürügy volt. Putyin valójában Ukrajna megtörését akarta, és láthatóan a végsőkig folytatni fogja az offenzívát” - tette hozzá. Le Drian úgy vélte, az orosz offenzíva kiterjedhet Moldovára és Grúziára is. „Putyin újraírja a történelmet. Birodalmat akar létrehozni hatalma minden eszközével” - hangsúlyozta a külügyminiszter. Putyin telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel. A tájékoztatás szerint Putyin a beszélgetés során „kimerítő” magyarázatot adott hivatali partnerének Oroszország cselekedeteinek okaira. A két politikus megállapodott abban, hogy kapcsolatban maradnak. Az Elysée-palota szerint Macron követelte, hogy Putyin haladéktalanul állítsa le az orosz katonai műveletet Ukrajna ellen. Macron az első nyugati politikus, aki Putyinnal felvette a kapcsolatot, miután az orosz elnök elrendelte az ukrajnai katonai műveletet. (MTI, Portf., 444, Tx, ú)
