Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-25 / 46. szám
8 I VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2022. február 25. | www.ujszo.com Putyin, a kalandor SZILVÁSSY JÓZSEF Bekövetkezett, amiben sokan egészen tegnap hajnalig nem hittek. Putyin rendkívüli tévébeszédben jelentette be, hogy az orosz hadsereg célzott támadást intézett ukrán katonai létesítmények ellen. Néhány óra múlva már a szlovák határtól nem is olyan messze található Lembergben (Lviv) is rakéták csapódtak be. Előzőleg a diktátor elképesztő cinizmussal közölte: a lakosságnak nincs mitől tartania, mert megvédik. Viszont a kijevi védelmi minisztérium már csütörtök reggel áldozatokról számolt be, és a számuk drámaian emelkedhet. Akár Kárpátalján is. Különösen akkor, ha nem jön be az orosz elnök számítása a villámháború sikeréről, amiben egykor Hitler is bízott. Tegnap szertefoszlott azok illúziója is, akik abban bíztak, hogy a Kreml urának seregei megállnak a kelet-ukrajnai szakadárok demarkációs vonalánál, s aztán a moszkvai rezsim majd csak valahogy kiegyezik az Egyesült Államokkal meg a NATO-val. Sajnos ennél sokkal tragikusabb forgatókönyvet választott az orosz diktátor. A jelek szerint minimális célja a legitim ukrán vezetés eltávolítása és egy orosz érdekeket kiszolgáló bábkormány felállítása. Ahogy azt 1956-ban Magyarországon, tizenkét évvel később pedig Csehszlovákiában megtették. Putyin korábbi megnyilvánulásaiban arra is célzott, hogy az egykori szovjet birodalom világméretű - főleg közép-kelet-európai - befolyásának visszaállításáról ábrándozik. Ezekben az aggodalmakkal teli órákban némi enyhet nyújt, hogy a legtöbb kormányhoz és politikushoz hasonlóan a szlovák közjogi méltóságok is egyértelműen elítélték Ukrajna megtámadását. Zuzana Caputová nem köntörfalazott. Leszögezte: az orosz rezsim ezzel az invázióval barbár imperialista arcát mutatta meg. A határozott pozsonyi, prágai és varsói, valamint más külföldi állásfoglalásokhoz képest jóval visszafogottabb volt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Közösségi oldalán ugyan kiállt Ukrajna területi egysége mellett, ám egyetlen árva szóval sem ítélte el Moszkva minden nemzetközi jogot semmibe vevő katonai invázióját. Nyilván azért nem, mert néhány napja, miként korábban is, Orbán Viktor pávatáncos külpolitikájának részeként még Putyinnal bratyizott. Mintha a magyar kormányfő nem okult volna történelmünkből, amely arra figyelmeztet, hogy 1849 óta az orosz rezsimek mindig szenvedést, súlyos megpróbáltatásokat zúdítottak a magyarságra. Az viszont megnyugtató, hogy a miniszterelnök ezúttal is részt vett a rendkívüli uniós csúcsértekezleten, miként Magyarország sem hiányzott a NATO tegnapi tanácskozásáról. Előtte pedig aláírta a az európai konzervatív és radikális jobboldali pártok nyilatkozatát, amely Oroszországot teszi felelőssé az orosz-ukrán határon elfajult helyzetért. A történtek után talán legalább néhányan magukba szállnak azok közül, akik idáig zaklatták és akasztófával fenyegették a szlovák-amerikai védelmi szerződést támogató képviselőket. S talán rádöbbennek, hogy a pozsonyi honatyáknak, miként minden józan gondolkodású embernek, nem az orosz néppel van bajuk, hanem a bennünket is fenyegető jelenlegi orosz diktatúrával, amely saját polgárait is sanyargatja. ' Tegnaptól aggódva kérdezzük, mi következhet ezután. Vajon milyen - nem fegyveres - eszközökkel lehet megálljt parancsolni a betolakodók vezérének. Putyin nem ijedt meg a Washingtonban, Brüsszelben, Londonban és máshol bejelentett szankcióktól. Ha a nyugati hatalmak elzárják Moszkva elől a külföldi pénzcsapokat, akkor a Kreml válaszként akár leállíthatja, csökkentheti a gáz- és olajszállításokat, amivel minket is sújtana. Azt sem feledhetjük, ha Putyin elhiteti lakossága nagy részével, hogy nem katonai invázióba, hanem honvédő háborúba kezdett, amellyel a NÄTO kétségtelen terjeszkedésére reagál, akkor az oroszok bármilyen áldozatra képesek ezúttal is. Milliókhoz hasonlóan idehaza is abban reménykedhetünk, hogy az orosz invázió nem torkollik véres ukrajnai háborúba. A világméretű felháborodás esetleg némi önmérsékletre késztetheti még Putyint is. FIGYELŐ Már hétfőn felvették az orosz támadás bejelentését Lebuktatták Vlagyimir Putyin undorító lépését: már hétfőn felvették azt a videót, amiben bejelentette Ukrajna megtámadását. Az invázió csütörtökön hajnalban indult. Közben számtalan orosz diplomata, köztük a pozsonyi orosz nagykövet is nyilatkozatot adott ki arról, hogy Oroszország soha nem fogja megtámadni Ukrajnát. Az orosz Novaja Gazeta című lap szerint a háború deklarálásáról készült Putyin-videó már hétfőn elkészült. Az újság szerint a Kreml honlapjára feltöltött videó metaadatai azt mutatják, hogy február 21-én, este hétkor készült. Az is arra utal, hogy korábban készült a hadüzenetes videó, hogy hétfőn, amikor bejelentette a szakadár területek függetlenségét, ugyanazt a nyakkendőt viselte Putyin, mint a másik felvételen, és ugyanannál az asztalnál ült - írta a Telex az orosz lap híre alapján. Korábban az is kiderült, hogy a két szakadár vezetővel folytatott tárgyalást, majd Donyeck és Luhanszk függetlenségének elismerését és a szerződés aláírását sem élőben közvetítette az orosz állami tévé. Azt felvették és néhány órával később sugározták, bár a tévé úgy állította be, hogy élő adásról van szó. Putyin pedig egyúttal azt a beszédét is rögzíttette, amelyen bejelenti Ukrajna megtámadását. (Telex, TASR, úsz) Orosz hatalmi téboly Kiköltözött a józan ész a Kremlből, borzalmas időszak várhat ránk SIDÓ H. ZOLTÁN A legsötétebb forgatókönyv vált valóra. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap totális, átfogó háborút indított Ukrajna ellen. Már nincs szó a szeparatista, magukat Donyeck és Luhanszk Népköztársaságoknak tartó régiók elfoglalásáról, hanem Ukrajna porig alázása a cél, hiszen a Szlovákiától alig 200 kilométerre levő Ivano-Frankovszk és Lvov megyékre is csapásokat mértek. Elképesztő erőkkel vonták körbe szomszédunkat, a Távol-Keletről is átdobtak alakulatokat. December óta meneteltették katonáikat, márpedig Talleyrand, Napóleon külügyminisztere is megmondta már: A szuronyokkal sok mindent lehet csinálni, csak ülni nem lehet rajtuk. Hát most felálltak és elindultak... Kimondható, a Kreml bunkerében évek óta elszigeteltségben élő, mobiltelefont, internetet nem használó Putyin teljes mértékben a saját paranoiás, összeesküvés-elméletekkel fűszerezett lehatárolt világának hisz. A nagyorosz álmokat kergető, az abszolút hatalom 22 éve alatt élve mumifikálódott politikus egészen elképesztő nyelvezetet használt az Ukrajna elleni támadás indoklásakor: szerinte az a cél, hogy a keleti szomszédot, amelynek létét is megkérdőjelezi, úgymond megtisztítsák a náciktól. George Orwell 1984 című könyvéből bőven merített, oly gyakorlottan használja az „újbeszél” nyelvet. Nem háborúról beszél, hanem különleges katonai műveletről, nem katonákat említ, hanem békefenntartókat, a támadást önvédelemnek hívja. Ez ismerős a szomszédaihoz kéretlenül bevonuló Szovjetunió időszakából, aminek felbomlását máig siratja a Kreml ura. Hogy lehetséges, hogy Putyin enynyire elrugaszkodott a valóságtól? Úgy, hogy beleesett a diktátorok szokásos csapdájába. Az önkényurak előszeretettel veszik körül magukat talpnyalókkal, olyanokkal, akik nem a valót, hanem a szépet mondják, azt, amit az abszolút hatalommal bíró éppen hallani akar. Ez most hétfőn, a szakadár tartományok elismerése előtti, az orosz állami tévé által is közvetített, megrendezett tanácskozáson is látszott. Az orosz külföldi hírszerzés vezetőjét „élő adásban” úgy leckéztette meg Putyin, mint a házi feladatot elbliccelő kisdiákot az arrogáns tanár. A kémfőnök mintha egy pillanatra ellenkezett volna, mire minden oroszok elnöke szinte ízekre szedte. A második világháború vége óta nem robbant ki ilyen jelentős fegyveres konfliktus Európában. Moszkva célja egy demilitarizált, haptákban álló, önállótlan Ukrajna. Nem kizárt, hogy az orosz-ukrán határhoz közeli 1,4 milliós Harkov (ukránul Harkiv), amit ostromgyűrűbe fogtak, lesz az új bábállam ideiglenes székhelye. Ebben nagy gyakorlatuk van, ilyesmit már eljátszottak a lengyelekkel, az 1939-es téli háborúban a finnekkel. Csehszlovákiával 1968-ban finomkodtak, mert ún. behívólevélre vártak... Talán a kelet-ukrajnai szeparatisták már éppen fogalmazzák a „levelet”, hogy legalizálják a bevonulást. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára tegnap kiemelte, a béke máig nem természetes állapot. A Nyugat kőkemény kiállására van szükség, és újra növelni védelmi kiadásainkat. Amiatt is, hogy Putyin az 1997-es állapothoz akar visszatérni, azaz Szlovákiának vagy Magyarországnak ehhez ki kellene lépnie a NATO-ból. A józan ész kiköltözött a Kremlből - mondta Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő. így viszonyuljunk a helyzethez és az orosz medvéhez oly szeretettel törleszkedőkhöz. Lehengerlő az orosz katonai erőfölény Oroszország óriási erőfölényben van Ukrajnával szemben. A hadseregek csapásmérő képességeit vizsgálva Oroszország a 2., Ukrajna a 22. Az orosz hadsereg az egyik legerősebb, ha az amerikaival nincs is egy ligában, de létszámában és képességeiben messze felülmúlja az ukránt, még ha az európai léptékkel kifejezetten nagynak is számít. Oroszországnak közel egymilliós hadserege van, amit kétmillió tartalékossal tud kiegészíteni; az ukrán hadsereg 209 ezer fős, vész esetén 900 ezer tartalékost tud mozgósítani. Már ebből is látni, hogy Oroszország a háborút megelőző hetekben közel akkora haderőt vonultatott fel az ukrán határra, amekkora a teljes ukrán hadsereg. A nyugati hírszerzések már a múlt héten 190 ezer orosz katonáról tudtak, azóta pedig további alakulatok érkeztek az ukrán határra. Az oroszok erőfölénye is hatalmas: 7600 tüzérségi eszközük van, az ukránoknak 2040; 12 600 orosz tankkal szemben az ukránoknak 2600; páncélozott harci járműből az oroszoknak 30 000, az ukránoknak 12 300 van. Ami a légierőt illeti, harci helikopterből az oroszoknak 544, az ukránoknak 34 áll rendelkezésre, a teljes légi fölényt kb. 1600 orosz vadászgép és bombázó biztosítja alig 100 ukrán repülővel szemben. És akkor még a nukleáris ütőerőt nem is vettük számításba... Oroszország rendre a globális első 5-ben van a hadseregre költött pénzt tekintve, katonai költségvetése 61,7 milliárd dollár, ez a kormányzati kiadások 11,4%-a. Ukrajna is bőszen költ a hadseregére, kormányzati kiadásai 8,8%-át, de ez is csak évi 5,9 milliárd dollár a Stockholmi Nemzetközi Béke Kutatóintézet adatai szerint. Ukrajnának ez alapján nyílt háborúban semmi esélye, Oroszország képes teljesen megbénítani az ukrán légierőt. így pedig a szárazföldi erők nagyobb biztonságban hatolhatnak be az országba. Ám Ukrajna az elmúlt hónapokban sok Javelin rakétát kapott nyugati szövetségeseitől, Törökországtól pedig Bayrakhtar drónokat szerzett be. Ezek igen hatékony páncélelhárító eszközök, vagyis gerillataktikával komoly veszteséget okozhatnak az oroszoknak. (444, só)
