Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-25 / 46. szám

4 I HÁBORÚ 2022. február 25. | www.ujszo.com „A százezres menekülthullám a minimum" Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő (Képarchívum) NAGY ROLAND Mi lehet az orosz-ukrán há­ború lehetséges végkimene­tele, és milyen hatása lehet a katonai konfliktusnak Szlovákiára? Egyebek mel­lett ezekről is kérdeztük Feledy Botond biztonságpoli­tikai szakértőt. Csütörtök hajnalban Oroszor­szág katonai hadműveletet indított Ukrajna ellen. Vannak információi arról, hogy körülbelül hány orosz katona lépte át az ukrán határt? Pontos információkat erről nehéz mondani, már csak azért is, mert at­tól függ, kiket számolunk hozzá az orosz katonai erőkhöz. Ha a donyec­­ki milíciákat és az egyéb erőket is figyelembe vesszük, akkor a szövet­séges becslések szerint a számuk eléri a kétszázezret. Nyilvánvalóan nem minden egység lépte át a határt, van­nak, akik a pozíciót tartják, mások a második hullámra készülhetnek és egyéb feladatokat biztosítanak. Arról érkeztek hírek, hogy az el­ső összetűzésekben hány ember ve­szítette életét? Ahogy az ilyen kaotikus háborús szituációkban lenni szokott, egymás­nak ellentmondó információk jelen­tek meg. Annyit tudunk, hogy Odesz­­sza és Mariupol környékén a rend­őrségijelentések már megerősítették néhány ember halálát, illetve jelentek meg fotók a bombázások áldozatairól is, amelyekről úgy tűnik, hogy nem meghamisított fényképek. Vannak olyan meg nem erősítettek informá­ciók, melyek szerint akár már több száz civil áldozat is lehet. Zelenszkij ukrán elnök egyelőre annyit mondott, hogy már veszteségeket szenvedett el az ukrán hadsereg. Mekkora ellenállásba ütközhet az orosz hadsereg? Mennyire ké­pes ellenállni Ukrajna egy ilyen in­váziónak? Erről egyelőre annyit tudunk, hogy létszámát tekintve az ukrán sereg sem kicsi, viszont a felszerelé­se jóval gyengébb és nem is az ilyen típusú nyílt harcokhoz van szokva, hanem a lövészárokharcokhoz, ame­lyek a keleti országrészeken zajlot­tak. A szakértői vélemények tehát abba az irányba mutatnak, hogy az ukrán seregnek alacsonyabb az el­lenálló képessége. Azt nem tudjuk megbecsülni, hogy az első katonai tűzben mennyi harci eszköz semmi­sült meg, de mindenképpen ez volt az oroszok célja, hogy ezeket kiik­tassák, illetve hogy a kommunikáci­ót ellehetetlenítsék. Óriási kibertá­­madást szenvedett el számos ukrán kormányzati szerver. Innentől kezd­ve nagyon nehéz egy hadsereg dolga, és nem is biztos, hogy mindenre van egy B vagy C tervük. Ha a városokba tudják húzni a harcokat, akkor nyer­hetnek egy kis időt, de nyílt terepen az orosz haditechnikával szemben nem sok esélyük van. Számíthat Ukrajna valamiféle támogatásra a NATO-tól? Ukrajna eddig is rengeteg szál­lítmányt kapott, és nem csak orvo­si csomagokat. Konkrétan lőfegy­verekre gondolok, amelyek közül az amerikai Javelin típusú rakéták a legveszélyesebbek az orosz pán­célosokra, illetve a török drónok is komoly eszközöknek számíta­nak. Most úgy tűnik, hogy minden higgadt európai főváros biztosítja az oroszokkal szembeni harchoz szükséges fegyverek szállítását. Már jelentek meg fotók arról, hogy sokan elmenekültek Kijev­­ből. Mekkora menekülthullámra számíthatnak a szomszédos orszá­gok, köztük Szlovákia is? Ez alapvetően attól függ, hogy az orosz csapatok milyen mélységben és milyen gyorsaságban vonulnak fel, és ez mit jelent a hétköznapi la­kosság biztonsága szempontjából. Itt nagyon sok lehetséges forgató­­könyv van) Biztos, hogy aki tehe­ti, az elhagyja a nagyvárosokat, és inkább a nyugat-ukrajnai vidé­ki területeken húzódik meg, vagy pedig Lengyelországba megy át, mert az a legkönnyebben elérhető határszakasz. A százezres nagyság­­rendű menekülthullám alighanem a minimum. A háború kiterjedését tekintve azt látjuk, hogy például a kárpátaljai reptér is kapott rakéta­­támadást, tehát szinte az egész or­szág lakossága érzékeli a konflik­tust. Az első menekülthullám ép­pen ezért feltehetően komoly lesz. Tegyük hozzá, valószínűleg ez is az oroszok célja. Jaroslav Nad’ védelmi minisz­ter kijelentette, hogy 1500 katoná­val erősítik meg a szlovák-ukrán határt. Elképzelhetőnek tartja, hogy katonai konfliktus alakul ki a szomszédos országok hadseregei és az oroszok közt? Ilyenkor nem ezért szoktak ka­tonákat küldeni a határokhoz, nem erre számít a NATO és az oroszok sem beszéltek erről. A román lég­térbe például már áttévedt egy uk­rán gép, és a magyar tapasztalatok a délszláv háborúban is azt mutatták, előfordulhat, hogy katonai egységek tévednek át magyar területekre. Az ilyen esetek miatt kell biztosítani a határt, illetve az is fontos, hogy a menekülőket a megfelelő, koordinált módon lehessen kezelni. Ön szerint mi a legvalószínűbb forgatókönyv a következő hetekre? Egyrészt meddig húzódhat ez az összetűzés, másrészt mi követke­zik utána? Ez a konfliktus teljesen felboríthatja Európa geopolitikai berendezkedését? A rövid válasz az, hogy igen, Eu­rópának ezután teljesen újra kell gondolnia a geopolitikai berendez­kedést. Ha ezt nem teszi meg, ak­kor az ukrajnai konfliktus után ha­sonló helyzetekkel fog szembesülni. Oroszország magától nem áll meg, csak megállítani lehet. Nagyon sok következmény van, amellyel most számolni kell, és át kell gondolni, ho­gyan lehet az oroszokat elrettenteni. Maga a háború a putyini elképzelés szerint egy nagyon gyors hadműve­let lesz, viszont Zelenszkij nem az a fajta, aki könnyen megadja magát. Kérdés, hogy vajon az ukrán elnököt elfogják-e. Zelenszkij kiiktatása na­gyon meggyorsíthatja egyoroszpárti kormány kinevezését, ezzel Orosz­ország elérné a közvetlen stratégiai célját. Onnantól kezdve a konfliktus új fordulatot venne, és jobb esetben katonailag kevésbé intenzívvé válna, viszont így tartósan orosz befolyás alá kerülne Kijev, és egy bábkor­mány nyilván bármit aláírna. Kárpátalján az éhezéstől jobban félnek, mint a hadseregtől BUGÁRANNA Pozsony/Debrecen. A kárpátal­jai magyarok tegnap háború­ra ébredtek. A helyi beszámo­lók szerint az emberek pánik­szerű felvásárlásba kezdtek, megrohamozták a boltokat ás a benzinkutatakat. Beregszá­szon az üzletekből délre elfo­gyott a cukor ás a liszt. „Az emberek leginkább az éhe­zéstől ás a külvilágtól való el­szigetelődéstől félnek" - véli Kovács Fruzsina, a Debreceni Egyetem mezővári származá­sú hallgatója, akit a kárpátal­jai helyzetről faggattunk. Az elmúlt hetekben még sokan reménykedtek, hogy sikerül elke­rülni a háborús konfliktust. Mit éreztél ma reggel, mikor Oroszor­szág megtámadta Ukrajnát? Csodálkoztam. Politológus vagyok, de szinte biztos voltam abban, hogy Oroszország csak azt a két megyét fogja megszállni, amelyek kikiáltot­ták a független népköztársaságot. Arra azonban egyikünk sem gon­dolt, hogy Fehéroroszország irányá­ból is támadni fognak és lebombáz­zák a reptereket. A legrosszabb forga­tókönyv szerint is arra számítottam, hogy megszállják az érintett két me­gyét és ott katonai konfliktus alakul ki. Első körben meglepett, hogy az egész országot megtámadták, másod­sorban pedig megijedtem, mert a csa­ládom továbbra is Kárpátalján él. Családtagjaid és barátaid is van­nak Kárpátalján. Hogy élik meg ők a kialakult helyzetet? Kapcsolatban vagy velük? Igen, folyamatosan beszélünk. A szüleimnek egy kis boltjuk van a szü­lőfalumban és alapvetően félnek, első­sorban nem a katonai fenyegetéstől - Ukrajna hatalmas, és messze vannak a konfliktus központjától -, akadozik viszont az áruellátás. Ők is tudják, hogy a repterek lebombázásának kö­vetkezményei lesznek. Beregszászon emiatt reggel óta nagy felvásárlási láz van, és sajnos nem is ok nélkül. A barátaim elmondása szerint lisztet és cukrot már egy boltban sem lehet kapni. Igazából az éhezéstől félnek, illetve attól, hogy elszigetelődnek a külvilágtól. Nemzetközi szinten több gyűjtés van folyamatban. Mire van a leg­nagyobb szükség Kárpátalján je­lenleg? Néhány órával a konfliktus kitöré­se után ezt nagyon nehéz megítélni. Úgy gondolom, leginkább élelemre lesz szükség. A ruházat kevésbé fon­tos dolog, most sem a ruhaüzletet ro­hamozták meg az emberek. Sajnos az ott élők alapvetően szerény körülmé­nyekhez szoktak, ha van fűtés és éle­lem, az legtöbbször elég. Többen attól félnek, hogy nem tudnak dolgozni és bevétel nélkül maradnak. így van. Az anyósom például tanár, ha befagyasztják az állami szférában dolgozók bérét, mert az állam úgy dönt, hogy a költségvetés nagyobb részét hadászati célokra fordítja, az nyilván probléma. A hadiállapot bevezetése miatt többen elindultak Magyarország­ra, a határátkelőhelyeken csütörtök reggel sorok alakultak ki. Te mit javasoltál az ismerőseidnek? Menni vagy maradni? Behívtak minden tartalékost, és a törvény szerint szerda éjféltől a 18 és 60 év közötti férfiakat nem enge­dik ki az országból. A gyakorlatban viszont továbbra is átléphetik a ha­tárt. Napi szinten kapcsolatban va­gyok az ott élőkkel, és még most is jönnek Ukrajnából ukrán útlevéllel. Ha ukrán férfi lennék, elhagynám az országot. Volt már rá példa, hogy elhurcoltak férfiakat, sajnos van eb­ben tapasztalat. Mindenképp azt ta­nácsolnám, hogy legalább néhány hétre, amíg nem rendeződik a helyzet jöjjenek át Magyarországra. Ha ket­tős állampolgárokról beszélünk, ak­kor azt javaslom, forduljanak egyet a határon - lépjenek be a másik útleve­lükkel. Az édesapám szintén kettős állampolgár, jelenleg Magyarorszá­gon tartózkodik, de mondtam neki: ha megy haza, okvetlenül a magyar Kovács Fruzsina, a Debreceni Egye­tem mezővári származású hallgatója (Képarchívum) útlevelével utazzon be. Ha bármi tör­ténik, egy másik ország állampolgá­rát - a sajátjaikkal ellentétben - kö­telesek kiengedni. Te biztonságban vagy, egy uni­ós országban élsz. Ilyen esetben azonban az ember legszívesebben együtt lenne a családjával. Miben tudsz segíteni Debrecenből az ott­honiaknak? Innen egyelőre nem sok minden­nel tudom támogatni őket. Felaján­lottam az otthonom, albérletben élek, és jeleztem feléjük: bármikor jöhet­nek, szívesen látom őket. Ha szükség lesz rá, akkor pénzt is utalok. Mint mondtam, nekünk is egy kisboltunk van, amit most be kellett zárni, mert nem tudjuk, lesz-e további áruszállí­tás. Ha ez így marad, a szüleim eles­nek a bevételtől. Ha befagyasztják a nemzetközi utalásokat, az én kezem is meg lesz kötve. Egyelőre hatalmas a bizonytalanság, rengeteg a nyitott kér­dés. Legrosszabb esetben lemegyek a határhoz, és ott átadom a pénzt, ha viszont lezárják a határokat is, és az utalás sem fog működni, akkor nem marad több lehetőségem. Elhangzott, hogy többen Ma­gyarországra jöhetnek a kialakult helyzet miatt. Fontolgatják, hogy hosszú távon is elhagyják Kárpát­alját? Ez egy összetett kérdés, az egyik oldalon ott vannak a gazdasági beván­dorlók, akik egy jobb élet reményeben jönnek Magyarországra. A másik ol­dalon viszont meg kell említeni azt a réteget, amelynek Kárpátalján van az otthona, családja, mindene, és eh­hez mindenáron ragaszkodnak. Az én családom is ebbe a kategóriába tarto­zik. Bármi történhet, ők nem hajlan­dóak elmozdulni, mert ők ott vannak otthon. Mindkét forgatókönyv lehet­séges, az, hogy a társadalom ebből a szempontból milyen arányban oszlik meg, a jövőben kiderül.

Next

/
Thumbnails
Contents