Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-25 / 46. szám
4 I HÁBORÚ 2022. február 25. | www.ujszo.com „A százezres menekülthullám a minimum" Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő (Képarchívum) NAGY ROLAND Mi lehet az orosz-ukrán háború lehetséges végkimenetele, és milyen hatása lehet a katonai konfliktusnak Szlovákiára? Egyebek mellett ezekről is kérdeztük Feledy Botond biztonságpolitikai szakértőt. Csütörtök hajnalban Oroszország katonai hadműveletet indított Ukrajna ellen. Vannak információi arról, hogy körülbelül hány orosz katona lépte át az ukrán határt? Pontos információkat erről nehéz mondani, már csak azért is, mert attól függ, kiket számolunk hozzá az orosz katonai erőkhöz. Ha a donyecki milíciákat és az egyéb erőket is figyelembe vesszük, akkor a szövetséges becslések szerint a számuk eléri a kétszázezret. Nyilvánvalóan nem minden egység lépte át a határt, vannak, akik a pozíciót tartják, mások a második hullámra készülhetnek és egyéb feladatokat biztosítanak. Arról érkeztek hírek, hogy az első összetűzésekben hány ember veszítette életét? Ahogy az ilyen kaotikus háborús szituációkban lenni szokott, egymásnak ellentmondó információk jelentek meg. Annyit tudunk, hogy Odeszsza és Mariupol környékén a rendőrségijelentések már megerősítették néhány ember halálát, illetve jelentek meg fotók a bombázások áldozatairól is, amelyekről úgy tűnik, hogy nem meghamisított fényképek. Vannak olyan meg nem erősítettek információk, melyek szerint akár már több száz civil áldozat is lehet. Zelenszkij ukrán elnök egyelőre annyit mondott, hogy már veszteségeket szenvedett el az ukrán hadsereg. Mekkora ellenállásba ütközhet az orosz hadsereg? Mennyire képes ellenállni Ukrajna egy ilyen inváziónak? Erről egyelőre annyit tudunk, hogy létszámát tekintve az ukrán sereg sem kicsi, viszont a felszerelése jóval gyengébb és nem is az ilyen típusú nyílt harcokhoz van szokva, hanem a lövészárokharcokhoz, amelyek a keleti országrészeken zajlottak. A szakértői vélemények tehát abba az irányba mutatnak, hogy az ukrán seregnek alacsonyabb az ellenálló képessége. Azt nem tudjuk megbecsülni, hogy az első katonai tűzben mennyi harci eszköz semmisült meg, de mindenképpen ez volt az oroszok célja, hogy ezeket kiiktassák, illetve hogy a kommunikációt ellehetetlenítsék. Óriási kibertámadást szenvedett el számos ukrán kormányzati szerver. Innentől kezdve nagyon nehéz egy hadsereg dolga, és nem is biztos, hogy mindenre van egy B vagy C tervük. Ha a városokba tudják húzni a harcokat, akkor nyerhetnek egy kis időt, de nyílt terepen az orosz haditechnikával szemben nem sok esélyük van. Számíthat Ukrajna valamiféle támogatásra a NATO-tól? Ukrajna eddig is rengeteg szállítmányt kapott, és nem csak orvosi csomagokat. Konkrétan lőfegyverekre gondolok, amelyek közül az amerikai Javelin típusú rakéták a legveszélyesebbek az orosz páncélosokra, illetve a török drónok is komoly eszközöknek számítanak. Most úgy tűnik, hogy minden higgadt európai főváros biztosítja az oroszokkal szembeni harchoz szükséges fegyverek szállítását. Már jelentek meg fotók arról, hogy sokan elmenekültek Kijevből. Mekkora menekülthullámra számíthatnak a szomszédos országok, köztük Szlovákia is? Ez alapvetően attól függ, hogy az orosz csapatok milyen mélységben és milyen gyorsaságban vonulnak fel, és ez mit jelent a hétköznapi lakosság biztonsága szempontjából. Itt nagyon sok lehetséges forgatókönyv van) Biztos, hogy aki teheti, az elhagyja a nagyvárosokat, és inkább a nyugat-ukrajnai vidéki területeken húzódik meg, vagy pedig Lengyelországba megy át, mert az a legkönnyebben elérhető határszakasz. A százezres nagyságrendű menekülthullám alighanem a minimum. A háború kiterjedését tekintve azt látjuk, hogy például a kárpátaljai reptér is kapott rakétatámadást, tehát szinte az egész ország lakossága érzékeli a konfliktust. Az első menekülthullám éppen ezért feltehetően komoly lesz. Tegyük hozzá, valószínűleg ez is az oroszok célja. Jaroslav Nad’ védelmi miniszter kijelentette, hogy 1500 katonával erősítik meg a szlovák-ukrán határt. Elképzelhetőnek tartja, hogy katonai konfliktus alakul ki a szomszédos országok hadseregei és az oroszok közt? Ilyenkor nem ezért szoktak katonákat küldeni a határokhoz, nem erre számít a NATO és az oroszok sem beszéltek erről. A román légtérbe például már áttévedt egy ukrán gép, és a magyar tapasztalatok a délszláv háborúban is azt mutatták, előfordulhat, hogy katonai egységek tévednek át magyar területekre. Az ilyen esetek miatt kell biztosítani a határt, illetve az is fontos, hogy a menekülőket a megfelelő, koordinált módon lehessen kezelni. Ön szerint mi a legvalószínűbb forgatókönyv a következő hetekre? Egyrészt meddig húzódhat ez az összetűzés, másrészt mi következik utána? Ez a konfliktus teljesen felboríthatja Európa geopolitikai berendezkedését? A rövid válasz az, hogy igen, Európának ezután teljesen újra kell gondolnia a geopolitikai berendezkedést. Ha ezt nem teszi meg, akkor az ukrajnai konfliktus után hasonló helyzetekkel fog szembesülni. Oroszország magától nem áll meg, csak megállítani lehet. Nagyon sok következmény van, amellyel most számolni kell, és át kell gondolni, hogyan lehet az oroszokat elrettenteni. Maga a háború a putyini elképzelés szerint egy nagyon gyors hadművelet lesz, viszont Zelenszkij nem az a fajta, aki könnyen megadja magát. Kérdés, hogy vajon az ukrán elnököt elfogják-e. Zelenszkij kiiktatása nagyon meggyorsíthatja egyoroszpárti kormány kinevezését, ezzel Oroszország elérné a közvetlen stratégiai célját. Onnantól kezdve a konfliktus új fordulatot venne, és jobb esetben katonailag kevésbé intenzívvé válna, viszont így tartósan orosz befolyás alá kerülne Kijev, és egy bábkormány nyilván bármit aláírna. Kárpátalján az éhezéstől jobban félnek, mint a hadseregtől BUGÁRANNA Pozsony/Debrecen. A kárpátaljai magyarok tegnap háborúra ébredtek. A helyi beszámolók szerint az emberek pánikszerű felvásárlásba kezdtek, megrohamozták a boltokat ás a benzinkutatakat. Beregszászon az üzletekből délre elfogyott a cukor ás a liszt. „Az emberek leginkább az éhezéstől ás a külvilágtól való elszigetelődéstől félnek" - véli Kovács Fruzsina, a Debreceni Egyetem mezővári származású hallgatója, akit a kárpátaljai helyzetről faggattunk. Az elmúlt hetekben még sokan reménykedtek, hogy sikerül elkerülni a háborús konfliktust. Mit éreztél ma reggel, mikor Oroszország megtámadta Ukrajnát? Csodálkoztam. Politológus vagyok, de szinte biztos voltam abban, hogy Oroszország csak azt a két megyét fogja megszállni, amelyek kikiáltották a független népköztársaságot. Arra azonban egyikünk sem gondolt, hogy Fehéroroszország irányából is támadni fognak és lebombázzák a reptereket. A legrosszabb forgatókönyv szerint is arra számítottam, hogy megszállják az érintett két megyét és ott katonai konfliktus alakul ki. Első körben meglepett, hogy az egész országot megtámadták, másodsorban pedig megijedtem, mert a családom továbbra is Kárpátalján él. Családtagjaid és barátaid is vannak Kárpátalján. Hogy élik meg ők a kialakult helyzetet? Kapcsolatban vagy velük? Igen, folyamatosan beszélünk. A szüleimnek egy kis boltjuk van a szülőfalumban és alapvetően félnek, elsősorban nem a katonai fenyegetéstől - Ukrajna hatalmas, és messze vannak a konfliktus központjától -, akadozik viszont az áruellátás. Ők is tudják, hogy a repterek lebombázásának következményei lesznek. Beregszászon emiatt reggel óta nagy felvásárlási láz van, és sajnos nem is ok nélkül. A barátaim elmondása szerint lisztet és cukrot már egy boltban sem lehet kapni. Igazából az éhezéstől félnek, illetve attól, hogy elszigetelődnek a külvilágtól. Nemzetközi szinten több gyűjtés van folyamatban. Mire van a legnagyobb szükség Kárpátalján jelenleg? Néhány órával a konfliktus kitörése után ezt nagyon nehéz megítélni. Úgy gondolom, leginkább élelemre lesz szükség. A ruházat kevésbé fontos dolog, most sem a ruhaüzletet rohamozták meg az emberek. Sajnos az ott élők alapvetően szerény körülményekhez szoktak, ha van fűtés és élelem, az legtöbbször elég. Többen attól félnek, hogy nem tudnak dolgozni és bevétel nélkül maradnak. így van. Az anyósom például tanár, ha befagyasztják az állami szférában dolgozók bérét, mert az állam úgy dönt, hogy a költségvetés nagyobb részét hadászati célokra fordítja, az nyilván probléma. A hadiállapot bevezetése miatt többen elindultak Magyarországra, a határátkelőhelyeken csütörtök reggel sorok alakultak ki. Te mit javasoltál az ismerőseidnek? Menni vagy maradni? Behívtak minden tartalékost, és a törvény szerint szerda éjféltől a 18 és 60 év közötti férfiakat nem engedik ki az országból. A gyakorlatban viszont továbbra is átléphetik a határt. Napi szinten kapcsolatban vagyok az ott élőkkel, és még most is jönnek Ukrajnából ukrán útlevéllel. Ha ukrán férfi lennék, elhagynám az országot. Volt már rá példa, hogy elhurcoltak férfiakat, sajnos van ebben tapasztalat. Mindenképp azt tanácsolnám, hogy legalább néhány hétre, amíg nem rendeződik a helyzet jöjjenek át Magyarországra. Ha kettős állampolgárokról beszélünk, akkor azt javaslom, forduljanak egyet a határon - lépjenek be a másik útlevelükkel. Az édesapám szintén kettős állampolgár, jelenleg Magyarországon tartózkodik, de mondtam neki: ha megy haza, okvetlenül a magyar Kovács Fruzsina, a Debreceni Egyetem mezővári származású hallgatója (Képarchívum) útlevelével utazzon be. Ha bármi történik, egy másik ország állampolgárát - a sajátjaikkal ellentétben - kötelesek kiengedni. Te biztonságban vagy, egy uniós országban élsz. Ilyen esetben azonban az ember legszívesebben együtt lenne a családjával. Miben tudsz segíteni Debrecenből az otthoniaknak? Innen egyelőre nem sok mindennel tudom támogatni őket. Felajánlottam az otthonom, albérletben élek, és jeleztem feléjük: bármikor jöhetnek, szívesen látom őket. Ha szükség lesz rá, akkor pénzt is utalok. Mint mondtam, nekünk is egy kisboltunk van, amit most be kellett zárni, mert nem tudjuk, lesz-e további áruszállítás. Ha ez így marad, a szüleim elesnek a bevételtől. Ha befagyasztják a nemzetközi utalásokat, az én kezem is meg lesz kötve. Egyelőre hatalmas a bizonytalanság, rengeteg a nyitott kérdés. Legrosszabb esetben lemegyek a határhoz, és ott átadom a pénzt, ha viszont lezárják a határokat is, és az utalás sem fog működni, akkor nem marad több lehetőségem. Elhangzott, hogy többen Magyarországra jöhetnek a kialakult helyzet miatt. Fontolgatják, hogy hosszú távon is elhagyják Kárpátalját? Ez egy összetett kérdés, az egyik oldalon ott vannak a gazdasági bevándorlók, akik egy jobb élet reményeben jönnek Magyarországra. A másik oldalon viszont meg kell említeni azt a réteget, amelynek Kárpátalján van az otthona, családja, mindene, és ehhez mindenáron ragaszkodnak. Az én családom is ebbe a kategóriába tartozik. Bármi történhet, ők nem hajlandóak elmozdulni, mert ők ott vannak otthon. Mindkét forgatókönyv lehetséges, az, hogy a társadalom ebből a szempontból milyen arányban oszlik meg, a jövőben kiderül.
