Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-24 / 45. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 I 2022. február 24. f www.ujszo.com RÖVIDEN Lator államok az orosz hódításról Minszk. Oroszországon kívül még a világ egy országa se ismerte el a szakadár Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságokat. Ám Oroszország két közeli szövetségese, az újra marxista marokban vergődő Nicaragua és a 11 éve polgárháború dúlta Szíria már jelezte, támogatja Oroszország döntését Donyeck és Luhanszk függetlenségének elismeréséről. Két másik szövetséges és szocialista zárvány, Kuba és Észak-Korea úgy fejezte ki támogatását, hogy a Nyugatot vádolja az ellenségeskedés szításával, az iráni és a szerb kormánymédia együttérzően számolt be az orosz lépésekről. A Kremltől függő Fehéroroszország tisztelettel és megértéssel fogadja Moszkva döntését az ún. népköztársaságok elismeréséről. Végül a szintén vaskézzel irányított Venezuela is egyetértőén bólogat az orosz lépéseket látva. (444, MTI) Fájó nyugati ellenintézkedések Párizs/London. A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségének elismerése miatt Oroszországgal szemben az unió tagállamai által elfogadott megszorító intézkedések máris életbe fognak lépni -jelentette ki Clément Beaune francia Európa-ügyi államtitkár. „Az orosz állam, az orosz bankok nem tudnak többet pénzhez jutni az európai piacokon”- hangsúlyozta Beaune. A kormánytag szerint Ukrajna területi integritásának megsértése mellett érvelve az orosz elnök „egy őrült és történelmi hazugságokkal teli, szélsőségesen erőszakos, egy kissé őrült, de sajnos jól felépített beszédet” mondott. Közel 300 és több tízmilliárd font értékű vagyoneszközt érintenek a brit kormány által Oroszországgal szemben eddig érvénybe léptetett szankciók - mondta tegnap Boris Johnson brit miniszterelnök. (MTI) Spontán tüntetést tartottak a tanárok Budapest. Budapesten és vidéken is több általános iskola és gimnázium tanárai szálltak be a polgári engedetlenségi akcióba. A belvárosi Egyetem téren találkozott öt fővárosi középiskola, az Apáczai, a Fazekas, a Radnóti, a Trefort, a Madách és a Bárczi gimnázium tanári karának java, közel 200 ember, hogy kiálljanak a tanárok engedetlenségi mozgalma mellett. Orbán Viktor volt gimnáziumában is tiltakoztak. A tanárok a munka megtagadásával arra hívták fel a figyelmet, hogy miután január 31 -i figyelmeztető sztrájkjukat utólag jogellenesnek nyilvánította a bíróság, a kormány februárban hozott egy rendeletet, amely a veszélyhelyzetre hivatkozva lényegében ellehetetleníti, hogy a tanárok sztrájkolni tudjanak, ezzel megfosztva őket az érdekérvényesítés legális eszközeitől. (444, ú) Ukrán szükségállapot és behívók ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter lemondta az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval mára tervezett találkozáját. Az orosz erők minden oldalrál közelebb nyomulnak az ukrán határhoz. Ukrajnában megkezdődött a hadműveleti állományhoz tartozá tartalékosok behívása, az országban szükségállapotot hirdettek, mindenkinél lehet fegyver. Tegnap Ukrajnában szükségállapotot hirdettek, kivéve Donyeck és Luhanszk megyéket, ahol már eddig is szükségállapot volt érvényben. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata alapján a kormány felhatalmazást kapott a szabad mozgás korlátozására és kijárási tilalom elrendelésére is. Ez utóbbiakat egyelőre nem terveznek elrendelni, csupán akkor, ha Oroszország fokozza az agressziót - mondta Alekszei Danilov, a tanács titkára, hozzátéve: első körben 36 ezer tartalékost mozgósítanak. A szükségállapotot 30 napra vezetik be. Megkezdődött Ukrajnában a hadműveleti állományhoz tartozó tartalékosok behívása szolgálatra - közölték a szárazföldi fegyveres erők. Behívót a 18 és 60 év közötti korosztályba tartozó tartalékosok kapnak, tisztek, altisztek és közállományú katonaként leszereltek egyaránt. A szolgálati idő legfeljebb egy év lehet. Ez idő alatt a behívott tartalékosok polgári munkahelyét megőrzik, és havi átlagbérüket kapják fizetésként. A tartalékosok azokban a katonai alakulatokban és azon a szakterületen teljesítenek majd szolgálatot, amelyen korábban szolgáltak és szerződést kötöttek a hadműveleti tartalékban való szolgálatra. Tegnap az ukrán parlament első olvasatban elfogadta azt a törvényt, amely alapján bármely ukrán állampolgár fegyvert viselhet, és önvédelmi célra használhatja is azt. Orosz invázió a láthatáron Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin Ukrajna teljes körű inváziójára készül, Ausztrália úgy véli, akár 24 órán belül megindulhat a teljes körű orosz invázió. Ausztrália tagja az Öt Szemnek is nevezett angolszász titkosszolgálati szövetségnek, melyek rendszeresen osztanak meg egymással értesüléseket, és felosztották egymás közt a globális megfigyelés feladatait - az ötökön belül Nagy-Britannia az Oroszország-felelős. Rácz András Oroszország-szakértő tegnap az ATV-ben úgy nyilatkozott, az Ukrajna körül felvonult orosz hadsereg képes volna egy átfogó, akár Kijevig nyomuló támadásra. Fegyvereket, ún. halálos segélyt küldött Ukrajnába Kanada. Ez már a második repülőnyi fegyver volt, amit az ukrán fegyveres erők támogatására küldtek. „Oroszország további behatolása egy szuverén országba elfogadhatatlan. Továbbra is kiállunk a szuverenitását és függetlenségét védő Ukrajna mellett” - jelentette ki Anita Anand kanadai védelmi miniszter. Katonákat és fegyvereket csoportosít az USA a keleti végekre. A három balti államba összesen 800 amerikai katona érkezik hamarosan, olaszországi bázisokról. Továbbá 12 Apache helikoptert visznek Görögországból Lengyelországba, és 8 darab F-35-ös harci repülőt Németországból a NATO keleti tagállamaiba. Mindeközben egyre több orosz katona és jármű érkezik az ukrán határ közelébe, de még nem lépték át a határt - állítja a Maxar amerikai ürtechnológiai cég a műholdfelvételekre hivatkozva. Azt is hozzátették, hogy Dél-Fehéroroszországban, közel a belarusz-ukrán határhoz száz- j nál is több jármű jelent meg egy kis i repülőtéren. Ezek hivatalosan már j a múlt héten véget értek, ám befejezésük után Oroszország meghoszszabbította a „gyakorlatot”, és most a jelek szerint újabb csapatokat vezényelt a térségbe. Ez utóbbi fejlemény azért aggasztó, mert Belarusz felől i olyan ukrán területek ellen is tárnadást indíthatnak, amik nem részei a j kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok Oroszország által elismert, de j valójában ukrán ellenőrzésü terüle- j teinek sem. Nincs értelme a mára tervezett találkozónak Szergej Lavrov orosz ; külügyminiszterrel, miután Oroszország katonai csapatokat küldött Ke-Trump elájul Putyintól „Putyin kinyilvánította, hogy függetlennek tekint két nagy területet Ukrajnán belül. Mire én azt mondom, hogy micsoda eszesség, ő meg bemegy és békefenntartó lesz. Mi is használhatnánk a déli határainkon. (...) Ennyi tankot még soha nem láttam... Ez a csávó nagyon érti... Rendben fogják ott tartani a békét!" - lelkendezett Donald Trump amerikai exelnök, aki valójában azt magyarázta, hogy nem invázióról van szó, hanem egy terület függetlenítéséről. Putyin húzását olyan jelzőkkel illette, mint zseniális, csodálatos és ravasz. Azt a költői kérdést boncolgatta, miért nem akkor támadták meg Ukrajnát, amikor ő elnök volt. Elmondta, tudta, Putyin szeretné megszerezni Ukrajnát, mert korábban beszélgettek róla, de ő azt mondta neki, nem teheti ezt meg. Trump a rádiós beszélgetés végén magára sem sajnált néhány hízelgő jelzőt, ugyanis többször leszögezte, ha ő lenne hivatalban, akkor természetesen nem következett volna be a mostani konfliktus. (Tx,444) let-Ukrajnába - jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Blinken úgy fogalmazott: „Most, hogy látjuk, az invázió elkezdődik, és Oroszország egyértelműen kinyilvánította, hogy teljesen elutasítja a diplomáciát, jelenleg nincs értelme ennek a találkozónak.” Az amerikai miniszter ismét kijelentette, hogy „továbbra is elkötelezett a diplomáciai megoldás” mellett. Putyin és a párbeszéd Tegnap az „Anyaföld napja” alkalmából videóüzenetet tett közzé Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ebben arról beszélt: Oroszország nyitott az „őszinte párbeszédre”, és hajlandó diplomáciai megoldásokat keresni a nyugatiakkal közösen Ukrajna helyzetére - miközben újabb orosz egységek érkeznek az ukrán határra. Azonban Oroszország érdekei és a polgárainak biztonsága nem képezheti tárgyalás alapját - tette hozzá. A képhez hozzátartozik, hogy a Kreml az utóbbi hetekben nyugati partnereit ultimátumszerű követelésekkel bombázta. Demilitarizált, semleges Ukrajnát követel az orosz elnök, amely az elképzelései szerint még további területekről is kénytelen lesz lemondani a Moszkva által elismert szakadár államok javára. Putyin nyilatkozata nagyon konkrétan jelzi a fegyveres konfliktus kiszélesítését. „Milyen határok között ismerjük el ezeket a köztársaságokat? Elismertük őket, tehát minden dokumentumukat is, így az alkotmányaikat is, amelyekben benne van, hogy ezek az országok azokat a megyei határokat tekintik területük határainak, amelyek között Ukrajnában voltak” - mondta az elnök. A várható eseményekről korántsem megnyugtatásul azt közölte: „Nem állítom, hogy az orosz csapatok azonnal bevonulnak Donbaszba.” Mindez azért számít súlyos kijelentésnek, mert az érintett megyék területének közel kétharmada jelenleg része Ukrajnának. Nyugati szankciók Az USA súlyos pénzügyi szankciókat rendelt el orosz bankok és oligarchák ellen - közölte Joe Biden amerikai elnök, aki Moszkva lépéseit az „Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének” minősítette. „Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni” - folytatta Biden, aki szerint „mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is”. A Fehér Ház ura beszédében élesen fogalmazva feltette a kérdést, hogy mégis ki az istennek képzeli magát Putyin, hogy új, úgynevezett „országokat” ismerjen el olyan területen, ami egy szomszédos országhoz tartozik. Az Európai Unió szankciói olyan magánszemélyeket, cégeket és bankokat céloznak meg, akik és amelyek finanszírozzák az orosz katonai apparátust, és hozzájárulnak Ukrajna destabilizálásához. Washington és Brüsszel is jelezte, ha Moszkva fokozza a válságot, akkor további intézkedések jönnek. (MTI, 444, hvg, só) Egyre több orosz katona és jármű jön az ukrán határ közvetlen közelébe - állítja a Maxar amerikai ürtechnológiai cég műholdfelvételek alapján (TASR/AP)
