Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-22 / 43. szám
www.ujszo.coml 2022. február 22. KÖZÉLET I 3 Tíz év után újra nőnek a hitelkamatok ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony Az elmúlt években ennyira hozzászoktunk a hitelkamatok csökkenéséhez, hogy az ellenkezőjét szinte már el sem tudtuk képzelni. 2022 tavaszén azonban beköszönt az elemzők által már korábban jelzett fordulat: a pénzintézetek várhatóan sorra jelentik majd be a kamatok növelését. Két bank máris lépett. Pontosan tíz évvel ezelőtt, 2012 tavaszán az új jelzáloghitelek átlagos éves kamatszintje még 5 százalék felett mozgott. Azóta azonban - kisebb kilengésekkel tarkítva - tartós csökkenésnek lehettünk tanúi. A kamatszint már 2012 őszén 5 százalék alá csökkent, 2016-ban pedig 2 százalék körül mozgott. A lejtmenet során 2020 őszén törte át az 1 százalékot, az elmúlt év végén pedig 0,87 százalék volt. Az elemzők már régebben figyelmeztetnek arra, hogy egy napon búcsút kell intenünk az alacsony hitelkamatok korszakának, és a szlovákiai pénzintézetek legutóbbi bejelentései arra utalnak, hogy a fordulat máris megkezdődött. Az első fecskék Elsőként az Általános Hitelbank (VÚB) jelentette be, hogy március 7-étől 0,2 százalékponttal emeli meg az általa nyújtott jelzáloghitelek kamatait. A pénzintézet jelenleg a 3 évre lekötött kamatszint esetében kínálja a legalacsonyabb kamatot, 0,89 százalékosat, ami március 7-töl 1,09 százalékra nő. Ez persze csak az alsó határ, amelyre a legmegbízhatóbb ügyfelek számíthatnak, a kamatszin-Az Általános Hitelbank után hétfőn a CSOB is jelezte, hogy megemeli a hitelkamatot (TASR-felvétel) tét ugyanis egyéni elbírálás alapján számítják ki. A hároméves lekötés azonban a kamatok növelését követően is a legvonzóbbnak számít majd. Akik egy évre kötik le a kamatszintet, azok március 7-től minimum 1,49 százalékos éves kamatra számíthatnak, míg a tízéves lekötés esetében ez 1,99 százalék lesz. „A pénzpiacok helyzetére, az Európai Központi Bank (EKB) jelzéseire és más tényezőkre, például a magas inflációra való tekintettel mi is úgy döntöttünk, hogy enyhén módosítjuk a kamatokat” — mondta el Martin Techman, a VÚB lakossági banki részlegének a főigazgatója. Elsőként az Általános Hitelbank (VÚB) jelentette be, hogy március 7-étől megemeli az általa nyújtott jelzáloghitelek kamatait, példáját követte a ÖSOB, s hamarosan bizonyára a többi nagy konkurens is csatlakozik. A VÚB-hoz az elkövetkező időszakban valószinűleg csatlakoznak majd a nagy konkurens pénzintézetek is. A szlovákiai jelzáloghitel-piac 85 százalékát öt bank, a Szlovák Takarékpénztár, a VÚB, a ÚSOB, a Tatra banka és a Prima banka uralja. A CSOB már hétfőn meghozta a döntést. A pénzintézet évi 0,99-ről 1,15 százalékra emeli a 10 éves lekötésűjelzáloghitel kamatát. Átmenetileg bevezeti a 20 éves lekötésű kamatszintet is, amely minimum 1,35 százalék lesz. Fokozatos emelés „Hosszú idő óta először vagyunk tanúi a kamatemelésnek, miközben az Európai Központi Bank még csak jelezte az esetleges változást, vagyis az alapkamat növelését” - figyelmeztet Matej Dobis, a Financny kompas pénzügyi portál igazgatója. Az Európai Központi Bankon múlik ugyanis, hogy emeli-e az irányadó kamatlábat, amely Szlovákiában meghatározza a hitelek árát. A frankfurti központi bank egyelőre figyelemmel kíséri az inflációt, de idén még nem tervez radikálisabb kamatemelést. Mindenesetre sok pénzügyi szakértő arra számít, hogy 2022-ben a jelzáloghitelek kamatlábai enyhén emelkedni fognak, legalábbis a nagyobb bankok esetében. „Egyelőre a tized százalékpontos növekedés a valószínűbb” - mondta Maros Ovéarik, a Partners Investments befektetési tanácsadó társaság vezérigazgatója. Az EKB vezetői a legutóbbi, februári ülésükön úgy döntöttek, hogy változatlanul hagyják az irányadó kamatlábat. Christine Lagarde, az EKB elnöke azonban azt mondta, hogy az inflációval kapcsolatban vannak felfelé mutató kockázatok. „A piacok ezt úgy értelmezték, hogy az EKB óvatosabbá vált a monetáris politikájában, és az év végére az irányadó kamatláb mérsékelt emelésére számítanak. A meredeken növekvő inflációs nyomás miatt arra számitunk, hogy az EKB is kénytelen lesz még idén kamatot emelni” - mondta Jana Glasová, a 365.bank elemzője. Szerinte azonban a kamatemelések fokozatosak és mérsékeltek lesznek, így nem kell számítanunk drasztikus kamatemelésre. (mi, TASR) Csúcson a pozsonyi lakásárak és bérleti díjak MOLNÁR IVÁN Akik Pozsonyban szeretnének lakást vásárolni vagy bérelni, azoknak továbbra is borsos kiadással kell számolniuk. Az öregebb lakások ára tizennégy éve nem látott ütemben nőtt, de egyre nagyobb összeget kérnek a lakásukat bérbe adók is. Pozsony. Az ingatlanügynökségek 2021 negyedik negyedévében tett ajánlatai szerint az öregebb pozsonyi lakások átlagos négyzetméterenkénti ára 3287 euró. „Éves összehasonlításban a régebbi lakások ára 21%-kal is emelkedhetett, ami 2008 óta a legygyorsabb növekedési ütem” - mondta el lapunknak Rudolf Bruchánik, a Bencont Investments vezető elemzője. A legdrágább lakásokat továbbra is az Óvárosban találjuk, ahol a négyzetméterenkénti átlagár meghaladja a 4 ezer euró. A lakások átlagos alapterülete itt 81 négyzetméter körül mozog, egy-egy lakásért pedig átlagosan 324 ezer eurót kérnek. A többi pozsonyi városrészben a négyzetméterenkénti átlagárt ezer és 3,4 ezer euró között mozog. A most közzétett felmérés szerint a legolcsóbban Pozsonyligetfalun juthatunk lakáshoz, ahol a lakásonkénti átlagár 186 ezer euró. A bérlés is többe kerül A drágulás a pozsonyi bérleti piacon is folytatódott. Az átlagos négyzetméterenkénti bérleti díj a közüzemi díjakkal együtt 2021 végén elérte a 12,51 eurót. Éves szinten a bérleti díjak így 8,8%-kal nőttek, ami nem elhanyagolható változás, de ez még mindig elmarad a lakásárak növekedésétől. Összehasonlításképpen: míg a lakásárak az elmúlt 5 évben 51%-kal emelkedtek, a négyzetméterenkénti bérleti díjak csak 10%-kal. Az átlagos havi bérleti díj a közüzemi díjakkal együtt - egy 64 négyzetméteres lakást véve alapul - elérte a 761 eurót. Az egyszobás lakások havi bérlet díja 496 és 546, a kétszobásoké 631 és 780, a háromszobásoké 769 és 1078 euró' között mozog. Az ötszobás lakások átlagos havi bérleti díja az Óvárosban ugyanakkor több mint 2 ezer euró. A bérleti piacon egyébként az Óvárosban a legnagyobb a kínálat, amit Főrév (Ruzinov), Pozsonypüspöki és Vereknye követ. Járvány utáni felpörgés A tavalyi év a 2008-as válság óta a leggyorsabb árugrást produkálta a pozsonyi ingatlanpiacon, ami azonban az egész országra is érvényes. „Az erőteljes drágulás a 2020-as válságévet követő 2021-ben tapasztalt gazdasági fellendüléssel magyarázható. Az alacsony munkanélküliség, a lakosság növekvő vagyona és a rekordalacsony kamatlábak formájában jelentkező kedvező makrogazdasági környezet a keresleti oldalt is felpörgette. A kockázatkerülés, amely a 2020-as bizonytalanság időszakában jelentősen megemelkedett, szintén enyhült. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a jelenlegi inflációs környezetet is, amely sokakat arra ösztönöz, hogy ingatlanba menekítsék a megtakarításaikat” - mondta el Bruchánik. Emellett 2021-ben jelentősen emelkedett az építőanyagok és a munkaerő ára is, ami az új épületek drágulásához vezetett. Lassuló drágulás Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Úgy véljük, hogy a lakásárak 20%-ot meghaladó drágulása kivételes és egyszeri jelenség volt. Ha ez megismétlődne a következő években (az átlagbérek megfelelő növekedése nélkül), akkor jogosan tarthatnánk az árbuborék kialakulásától. Ezt a forgatókönyvet azonban egyelőre nem tartjuk valószínűnek. Inkább arra számítunk, hogy a drágulás üteme idén 10% körülire lassul. A lassulás okát a vásárlóerő csökkenésében látjuk, ami azzal magyarázható, hogy az elmúlt évben a lakásárak az átlagbéreknél lényegesen nagyobb mértékben nőttek” - figyelmeztet Bruchánik. Továbbra is az Óvárosban a legmagasabbak a lakásárak és a bérleti díjak (TASR-felvétel) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.