Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-21 / 42. szám
RÉGIÓ www.ujszo.coml 2022. február 21. I 3 Pályázat Mátyusföld új logojának elkészítésére TORNYAI BIANKA Pályázatot írt ki a nemrég ala kult szervezet lógó készítésére. A pályázók szabad kezet kapnak a megvalósításban, a nyertes pénzjutalomban részesül. GALÁNTA A galántai Városi Hivatal iktatójában személyesen, vagy a városházának címezve postai úton adhatják le a pályázók a tavaly októberben alakult Mátyusföld Területi Idegenforgalmi Szövetség lógójának terveit. A versenypályázat célja, hogy elkészüljön a lógója a szervezetnek, amely a regionális turizmus fellendítéséért, az ágazatban dolgozók közötti együttműködés elősegítésére, a környék látnivalóinak népszerűsítésére jött léjre. „A lógó lényege, hogy egyszerű legyen és sokatmondó, lehetőleg a Mátyusföldről szóljon, az itteni régiót valamilyen módon megjelenítse. A készítőknek semmiféle feltételeket nem adunk meg, teljesen rájuk bízzuk, milyen technikát használnak” - tájékoztatott Horváth Zoltán, a Mátyusföld Területi Idegenforgalmi Szövetség elnöke. A felhívás alapján a lógónak a régió érdekességeit, földrajzi, történelmi, kulturális értékeit kell megjelenítenie, elsősorban a következő témakörökben: kulturális emlékhelyek (várak, kastélyok), néprajzi hagyományok, tradicionális népi iparművészeti termékek, folyók, ásványvízforrások és fürdők, szabadidős tevékenységek, például kerékpárturizmus, evezés, lovaglás. A beadási határidő 2022. március 31. A pályamunkákat az elnökségi tagok fogják elbírálni, a nyertes munkát készítő 500 euró jutalmat kap. Horváth Zoltán hozzátette, a 12 alapítóhoz egyre több település csatlakozik. A szervezet teljesen politikamentes és emberközpontú. Jelenleg a legfőbb célja, hogy minél több szervezetet, települést bevonjon az együttműködésbe, de a hónap végén már szeretne pályázatokba is bekapcsolódni. Még bővülhet a 2 millió eurós fejlesztési terv Jóváhagyták a 2022-es tervet, ám márciusban még bővíteni fogják néhány fejlesztéssel - legfeljebb 200 ezer euró értékben. Pontosan 2 156 652 eurót tesz ki jelenleg Gúta város rövid távú terve. Több, eredetileg 2021-re tervezett fejlesztés is átkerült az idei évre. Ezekre és az újakra, összesen 24 tételre van anyagi fedezete az önkormányzatnak - fejtette ki Finta Zoltán, a Városi Hivatal vezetője. Hozzátette: előreláthatólag 100 és 200 ezer euró között lehet még bővíteni a tervet. Horváth Árpád (Szövetség) polgármester az ülésen felhívta a figyelmet arra, hogy márciusban még nagyjából öt olyan prioritásnak minősülő - s még az őszi önkormányzati választás előtt megvalósítható - fejlesztéssel bővíthetik a listát, amelyről a képviselők konszenzust alakítanak ki. A legnagyobb kiadást az új lakópark első utcájának vízvezetékrendszere jelenti egy 200, illetve egy 600 ezer eurós költségvetési tételre szétbontva. Másodikként egy csaknem 190 ezer euróba kerülő hulladékszállító gépjármű szerepel, ezt követi a Corvin Mátyás Alapiskola területén tervezett sportpályára vonatkozó 154 ezres tétel. Összességében komoly költséget jelent több projektdokumen(Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) táció elkészítése, amelyek együttesen közel 199 ezer euróba fognak kerülni. Ami a lehetséges további fejlesztéseket illeti, a képviselők több javaslattal éltek. Halász Béla például emlékeztetett, a törvényi változások miatt új területfejlesztési tervre van szüksége Gútának. Ez nagyjából 75 ezer euróba fog kerülni, Kidolgozása két és fél évig tart, ám a munka első szakaszát már most el kellene kezdeni. Angyal Béla a Bernolák utca aszfaltburkolatának cseréjét szorgalmazta, míg Hájas Tamás egy univerzális, több célra használható teherautó megvételére tett javaslatot. Ferencz László pedig a Pacsérok városrész vízvezetékhálózatának bővítését tartja szükségesnek. (vp) Megújulását várja a 800 éves kistemplom SZÁSZI ZOLTÁN Somorja jelenlegi keleti külterületén, egy feltételezhetően a török kori pusztításokban és azokat követő járványokban elpusztult helység, egy 1238- ban még falunak említett település állt, amely később majorsággá alakult át. A régi térképeken is jól láthatóan egy folyémellékágak közti kisebb dombra épült az egykori Sámot. Temploma különleges érdekesség, és remélhetőleg sorsa is jobbra fordul a korábbi évszázadok elhanyagoltságához képest. 8M A csallóközi templomok 19. századi leírását elvégző Ipolyi Arnold 1859-ben a Magyar műemlékek című, az Archeológiái Közlemények folyóiratban megjelent írása igen fontos forrás Sámot és temploma történetének kutatásakor. A helyről A tudós püspök az első magyar műemlékvédők egyikeként azt írja róla, hogy a hely már egy 1238-ban keletkezett okiratból ismeretes, ennek forrását az Új Magyar Muzeum 1858-as évfolyamának 406. oldalán adja meg. Ipolyi úgy tudja, Sámot a későbbiekben IV. Béla adományaként a pozsonyi káptalan tulajdonába került. IV. László pedig 1277-ben ezt az adományt megerősítette. Egy 1302- ben keletkezett irat ismételten, és mint a pozsonyi káptalan régibb birtokaként említi Sámotot. Amikor Ipolyi Arnold az 1850-es évek közepén errefelé járt, azt tapasztalta, hogy a somorjai plébánia emlékkönyvei szerint Sámot Somorja fiókegyházaként szerepelt, de arról is olvasott említést, hogy egykor önálló plébániája volt. Ipolyi az önálló plébánia kérdésében kételkedik, mert kutatásai alapján a pázmányi plébániajegyzék így nem említi Sámot egyházát. Több freskót rejthet Sámoton egykor pozsonyi várjobbágyok laktak, de a 19. század közepén már csak pusztaként említették, egy gazdasági udvar, néhány cselédház és a mellettük lévő kis templom alkotta Sámotot. Ipolyi leírása óta szinte alig változott a hely, amely nem más, mint egy román kori építésű templom. Az sem kizárt, hogy nemzetségi alapítású. Tájolása a szokott keleti irányú, szentélye félkörű záródású, a félkör alakú apszis felső peremén tégla fogazatos fríz díszíti az épületet, ez a díszítés a téglalap alaprajzú hajón is tovább folytatódik. Érdekesség, hogy a templom lábazata is eredeti, s az is egyedivé teszi Sámot templomát, hogy az észa-Téli napfényes arcát mutatja Sámot temploma (Somogyi Tibor felvétele) ki oldalon lévő sekrestye egykorú a templommal, nem későbbi hozzáépítés. A templom építőanyaga főleg égetett tégla, láthatóan csupán a boltívek gyámívei és a keresztelőmedence készültek kőből. Bejárata ma a nyugati oldalon van, de egykor délen volt, ezt befalazták, ma vakolatban jelzik a helyét. Ablakai úgynevezett lőrésszerű ablakok, három a hajón, három a szentélyen és egy a sekrestyén található. Az apszis egyszerű boltíves, hátsó részében hármas karéjú, boltozata íves, a bordák találkozásánál viszont nincs zárókő. A hajó mennyezete jelenleg egyenes. A diadalív félköríves, román stílusú, egy-egy kidomborodó falazott perem található rajta. Az eredeti belső díszítéséből ma csupán néhány festett felszentelési kereszt mutatkozik a vakolat és a meszelés alól, és a régi, egy darabból faragott keresztelőmedence külső felületén láthatók festésnyomok. A 2015-ben elvégzett régészeti és műemlékvédelmi feltárás azonban azt jelezte, valószínűleg a láthatónál sokkal több freskó van még a sok évszázad festékrétegei alatt, remélhetőleg hamarosan sor kerül felújítására. Sámot falu pusztulása, majorsággá való visszafogyása az építéstől elmúlt közel nyolcszáz év alatt a templom fokozatos elhagyását hozta magával. Ipolyi szerint „.. .A templom egyébként már alig használtatik, talán egyszer az éven át tartatik még benne isteni tisztelet...” A templom körüli temetőt a 16. században még használták, a régészeti feltárás erre mutatott rá. Az Ipolyi által is lejegyzett 19. századi oltárfelirat szerint Antióchiai Szent Margit kegyelmébe ajánlották egykor Sámot templomát. Tájoló Somorja Sámot részébe a Bucsuháza felé vezető 1375-ös mellékúton lehet eljutni, a sámoti templom a 48.033/7.385 GPS-koordinátáknál található. A vódőszent Antióchiai Szent Margit az Árpád-házi királyok egyik kivételesen kedvelt szentje volt, a Patrona Regi, a Királyság védelmezője címet viselte. Kultusza különösen akkor éledt fel, amikor II. Endre király hazatérve szentföldi hadjáratáról magával hozta Margit koponyaereklyéjét. Ettől az időtől fogva számos újonnan épített templom választotta az áldott állapotban lévő asszonyok és a szülő nők védelmezőjét patrónájának. Antióchiai Szent Margit a legendárium szerint kamaszlányként, alig 15 évesen szenvedett vértanúhalált a keresztényi hitért valamikor 304-ben, Diocletianus császár idején, az utolsó nagy keresztényüldözéskor. A régiót jellemző attribútumokat kell tartalmaznia az új lógónak (A szerző illusztrációs felvétele)
