Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-01 / 25. szám
www.ujszo.coml 2022. február 1. RÉGIÓ I 5 Százezer eurós kártérítés RÖVIDEN Az Érsekújvári Városi Hivatal 2014 óta foglalkozik az üggyel (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ A Legfelsőbb Bíróság határozatát, miszerint elutasította Ágh Péter egykori érsekújvári hivatalvezető felülvizsgálati kérelmét, átvették a városházán. A pert a város új vezetése indította az elődje, valamint a volt hivatalvezető ellen, akik több mint 150 ezer euró jutalmat osztottak szét a városháza alkalmazottai között. ÉRSEKÚJVÁR „A járásbíróság 2019 májusában vádlott társával - Gejza Pischinger egykori polgármesterrel együtt - bűnösnek találta (Ágh Pétert) különösen súlyos, idegen vagyon kezelésében elkövetett hűtlen kezelés bűntettében. A fellebbviteli eljárásban 2020-ban a kerületi bíróság három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte három év próbaidővel, négy évre eltiltotta a közigazgatásban végzett tevékenységtől, valamint a vádlott társával, Gejza Pischinger egykori polgármesterrel együtt százezer euró kártérítést kötelesek kifizetni a városnak” - olvasható az önkormányzati honlapon. A Legfelsőbb Bíróság 2021. december 9-én határozott az egykori hivatalvezető kérelmének elutasításáról. Az esettel még 2020 februárjában foglalkoztunk, amikor kiderült, nem sértett törvényt a város korábbi vezetése, amikor távozása előtt jutalmakat fizetett ki a városháza alkalmazottainak. Ami törvénybe ütköző volt, hogy erre nem volt megfelelő kerete a város vezetésének, és emiatt a költségvetés tőke jellegű kiadásaira szánt pénzből utalták át a szükséges összeg nagy részét. Végül különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárás Gejza Pischinger és Ágh Péter ellen. Lenka Kiradziev, az Ersekújvári Járásbíróság szóvivőjének akkori tájékoztatása szerint, a járásbíróság megállapította a vádlottak bűnösségét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetkezetben elkövetett hűtlen kezelés ügyében. A megállapított kárösszeg mintegy 183 ezer euróra rúgott. A járásbíróság elsőfokú döntése nem lett jogerős, mert mindkét fél fellebbezett. Az ügy már 2014 óta húzódott, végül 2021 februárjában a kerületi bíróság három év feltételes szabadságvesztésre enyhítette a korábbi elsőfokú döntést mindkét érintett esetében, probációs felügyelettel. Együttesen 100 ezer eurót kellett visszafizetniük a városkasszába, ám a volt hivatalvezető fellebbezett ez ügyben. Sem a volt polgármester, sem a hivatalvezető nem végezhet a következő négy évben olyan köztisztviselői munkát, amely költségvetési gazdálkodással kapcsolatos. Gejza Pischinger három választási cikluson át volt a város élén, Klein Ottokár jelenlegi polgármester 2014-ben váltotta a poszton. A rendkívüli prémium a város költségvetésében nem volt betervezve, keret sem volt rá, így az önkormányzat 37 ezer eurós veszteséggel zárta az évet. Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere már az első bírósági döntéskor hangsúlyozta, komoly anyagi veszteség érte Érsekújvár önkormányzatát, és szeretné mihamarabb visszakapni a pénzt. Az elsőfokú döntést követően Gejza Pischinger azt nyilatkozta lapunknak, hogy a polgármesteri időszakának tizenkét évében minden idők legnagyobb transzformációján ment át az önkormányzat. Az átruházott hatásköröket biztosítani kellett, építészeti és iskolaügyi hivatalt alapítottak, eközben bevezették az eurót és az önkormányzat benyújtotta az első pályázatokat. „Amikor lejárt az utolsó választási időszakom, úgy döntöttem, megjutalmazom a kollégákat, akik oroszlánrészt vállaltak a közös munkában” - mondta Gejza Pischinger. Ágh Pétertől akkor megtudtuk, a bíróság első, illetve másodfokon is felmentette a jutalmat átvett volt alkalmazottakat azzal az indoklással, hogy jóhiszeműen vették át a pénzt. Kisebb károk a vihar után Dunaszerdahaly/Somorja. Ágakat szakított le, hirdetőtáblákat rongált meg, és egy tetőben is kárt tett a vasárnapi viharos erejű szél Dunaszerdahely és Somorja környékén. Lelkes István, a járási tűzoltó-parancsnokság vezetője lapunknak elmondta, hogy vasárnap délutánig 16 riasztást kaptak, majd este további két esetben volt szükség a hivatásos tűzoltók segítségére, (béva) Áramkiesés 50 ezer háztartásban A Nyugat-szlovákiai Villamosművek összesítése alapján a vasárnapi szélvihar az ország nyugati régiójában okozta a legtöbb problémát. Több mint 50 ezer felhasználónál volt áramkimaradás. Tegnap reggelre sikerült stabilizálni a helyzetet, de 7 felhasználóponton még délután sem volt áramszolgáltatás. A dunaszerdahelyi régióban 4 magasfeszültségű és 50 alacsony feszültségű vezetékben, összesen 7600 felhasználónál regisztráltak meghibásodást. (tb) SZÁSZI ZOLTÁN Egykor Szent Mihály arkangyal kegyelmébe ajánlották, később mindenszentek tiszteletére szentelték fel, ma is ez a patrocíniuma Béke község felépítése éta eredeti méretét megtartó romai katolikus templomának. Közel nyolcszáz éve áll a község szívében. Története a messzi múltban kezdődött. BÉKE/MIEROVO Kicsi templom, szép forma Béke temploma román kori, feltételezhetően a 13. század utolsó harmadában, a tatárdúlás utáni években építették. Építőanyaga túlnyomórészt tégla, méghozzá igen szabályos, egyforma méretű, jól kimunkált, szépen formázott tégla. Az egykori ajtó és ablak bélietek faragott mészkőből készültek. Sajnos ez utóbbi faragott kőelemekből mára csak kevés maradt fenn - úgymint a déli oldalon egy be-Nyolc évszázados kis templom Békén falazott ablak és az egykori bejáratot keretező elemek - de ez a kevés is azt mutatja, Béke község templomát nagy tudású mesterek igényes megrendelőnek készitették. A templom tájolása a román kori templomoknak megfelelő, pontosan kelet felé mutat a szentély tengelye, a szentély záródása félköríves. Ézt a félköríves formájú oltárrészt egy félköríves diadalívvel csatlakoztatták a téglalap alaprajzú hajóhoz. Az oltár felett ma már egyenes mennyezet van, ez korábban román kori és boltíves volt. Ezt az egyszerűbb plafont egy barokk kori átépítéskor alakították ki, ahogy a diadalív félköríves kiképzése is ebben a korban készült. Érdekesség, hogy Ipolyi Arnold például 1859-ben arról értekezett az Archeológiái közleményekben, hogy véleménye szerint Tájoló Béke községbe a Somorja és Nagymagyar közti 503- as útról kelet felé, az 1409- es útra letérve lehet eljutni, a román kori templom a 48.070/17.385 GPS-koordinátáknál található. Béke templomának szentélyfélköríve a szokásosnál nagyobb méretű. E megállapítás akár arra is utalhatna, hogy maga a nagy méretű szentély félköre talán egy korábbi rotunda maradványa lehetett. Ipolyi a déli kapu kőbélletét késő gótikus korinak vélte, korabeli leírása szerint a kapubélletet azokban az években, mikor ő leírta ezt a templomot, éppen az északi oldalra helyezték át a hívek. A régész művészettörténész még több román kori ablakról írt, tehát ezek befalazása még ekkor nem történt meg. Bizonykori elemek Béke templomán jól láthatók a román talanná tette így a nagy átalakítás barokk kori keltezését, más források szerint az eredeti ekkor történt, hogy a kis méretű és a román korra jellemző úgynevezett lőrés ablakok helyén nagyobb méretű ablakokat vágtak és a déli eredeti bejáratot is lefalazták. Azt is említik a források, hogy a kapubéllet darabjait egyszerűen kidobták, azok a faragott kőrészletek, amelyek fennmaradtak, a legutóbbi, két évtizede elvégzett felújítás idején kerültek vissza a déli falba. Ez a barokk vagy későbbi kori átépítés sajnos nagyrészt eltüntette a román kor jellegzetességeit, a templom méretén viszont nem módositott. Gyarapodásként épült ekkor az a kis huszártorony, amely a tető nyugati végén áll. Az oltáron két felirat és mellettük pontos keltezés is fennmaradt, a templom átépítéseiről, módositásairól szólnak. Az egyik 1759-ben, a másik 1890-ben készült. A falu és birtokosai Béke első írásos emlékének keltezése körül van némi vita, az egyik forrás az 1252-es évre, egy másik forrás az 1260-as évre teszi az első írásos emlék keletkezésének idejét. Birtokosai közt legelsőként a pozsonyi esperességet tüntették fel 1390- ben, ekkor még Weke néven írták le. 1347-ben már Cseklészi Ábrahám Móriczot tüntették fel birtokosként, majd 1377-ben Szepesi Jakab országbíróé, már Béke néven. 1553-ban Serédy Gáspár három portával, Mérey Mihály két portával bírt ebben a faluban. Mérey Mihály mint Ferdinánd (Somogyi Tibor felvétele) király jogtudósa a szomszédos Csallóközcsütörtökön is birtokos volt és ott is van eltemetve, Békén szerzett portái szerint jelentős birtokos volt abban a korban a Csallóköznek ezen a részén. Ha már Csallóközcsütörtököt említettük, akkor Félt is említeni kell a birtokviszonyok leírásakor, ugyanis Béke községben az éberhardi báró Jeszenák család 1787-ben lett birtokos, nagyjából ugyanabban az időben, amikor a féli kastély építkezései indultak. A csallóközi kisebb-nagyobb települések birtoklástörténete és egyháztörténete sok érdekességgel szolgál, mutatva egy gazdag kultúrtáj szépségeit, amelyet érdemes bejárni, felfedezni. Aki Béke templomába szeretne bejutni, a községházán érdeklődjön, szívesen fogadják!
