Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-19 / 41. szám

RÉGIÓ Számos szennyezőanyagot mutattak ki a csallóközi felszín alatti vizekben Rengeteg szemét volt korábban a bősi Csiliz-patakban (Somogyi Tibor archív felvétele) KISS BARTALOS ÉVA Atrazin, peszticidek, arzén, Sióm, nitrátion, vinil-klorid - egyebek mellett ezeket a szennyezőanyagokat mutat­ták ki a Csallóközben vett ta­laj- ás felszíni vízmintákban a szakemberek. A környezet­védelmi minisztérium azt ígé­ri, megvédi a Csallóközt. Mire jutott az erről értekező száz­nyolcvanöt szakértő? POZSONY/SOMORJA/ DUNASZERDAHELY ■ A felszín alatti vizek minőségé­nek javulását indikálja a közelmúlt­ban megjelent felmérés, helyi szin­ten azonban a vízminőség romlását igazolta a vízvédelmi területek ál­lapotáról szóló összegzés, amelyet a Szlovák Hidrometeorológiai Inté­zet (SHMÚ) készített el még 2020- ban. A Csallóközben 155 szondával gyűjtöttek adatokat, 123 mutatót vizsgáltak a talajvízben. Négy járás — a Pozsonyi, a Szenei, a Dunaszer­­dahelyi és a Galántai - területén 27 helyen mutattak ki határérték feletti értékeket különféle szennyezőanya­gokból. Dunajánosházán (Jánovce), Nagyfödémesen, Egyházfán, Vökön, Szemeten, Dénesden, Csöllén, Nagy­borsán, Éberhardon, Annamajorban, Pozsonypüspökin, Vereknyén, Főrév­ben, Doborgazon, Olgyán, ,Vidény­ben, Gombán, Csenkén, Uszoron, Felsőpatonyban, Tejfalun, a nagyszar­vai kavicsbányánál, Nagyabonyban, Bősön, Felbáron, Bakán és Kisudvar­­nokban a megszabott értékek feletti eredményekkel zárultak a mérések. A vezetékes vízből kiszűrik a szeny­­nyeződéseket, az úgynevezett nyers víz azonban nem felel meg az ivó­vízre vonatkozó követelményeknek. A környezetvédelmi minisztérium rámutatott, azokon a helyeken mutat­tak ki szennyezést, ahol a környezeti terhek miatt fokozott a megfigyelés. Szakmai jelentés Az SHMÚ jelentésében sorra ve­szik az ország vízvédelmi övezete­it, az első a Csallóköz, ahol évente kétszer, vagy négyszer, tavasszal és ősszel vettek mintát a felszín alatti vízből. A leggyakrabban a vas- és mangánmutatók határérték feletti koncentrációját regisztrálták. A nit­rogéntrágya kimutatásával összefüg­gésben a Csallóköz mezőgazdasági­lag hasznosított területein 25-ször határérték feletti arányt mutattak. A fővárosi agglomeráció hatásai is felfedezhetők a vizekben, az ipari gyártás miatt mutathattak ki szerves anyagokat a közeli telephelyeken. 01- gya és Bős környékén vinil-kloridot, peszticideket pedig az Olgya és Eber­hard melletti vizekben észleltek a leg­­nagyobban arányban. Vezetékes víz A szakemberek nyers vízből vet­ték a mintákat, tehát olyan helyekről, ahol nem kezelik a vizet. „A nyers vízből nyert ivóvíz minősége egész­ségügyi szempontból megfelelő”­­szögezte le a Közegészségügyi Hi­vatal, hozzátéve, a korábbi elemzés eredményei alapján számítani lehetett arra, hogy az érintett községekben a nyers víz nem felel meg az ivóvíz követelményeinek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a mért adatok csak enyhén haladják meg a határértéke­ket. A vezetékes víz minőségét folya­matosan ellenőrzik a szakemberek. „A meghaladott értékek az intenzív mezőgazdasági termelésre utalnak”­­szögezte le a hivatal. Dúsa Raéková, a Közegészségügyi Hivatal szóvivője közölte, azoknak, akik vezetékes vi­zet fogyasztanak, nincs mitől tarta­niuk, hiszen a vízművek megfelelő­en kezeli a vizet, hogy az teljesítse a határértékeket. Közép-Európa legna­gyobb ivóvíztartaléka felett azonban nem ajánlják fogyasztásra a kútból nyert, nem bevizsgáltatott vizet. Valódi egészségügyi veszélyt je­lent-e az, hogy 27 községben külön­böző mutatók szerint szennyezett volt a víz? „A meghaladott határértékre, esetleges egészségügyi kockázatra, vagy a nem ajánlott vízhasználatra az egyes elemek mennyisége és a határ­érték meghaladásának mértéke alap­ján kell tekintenünk. Azoknak, akik saját vízforrást használnak, elsősor­ban az észlelt, egészségre káros kémi­ai anyagok hosszan tartó használatból fakadó egészségügyi kockázatokat kell figyelembe venniük” - fogal­mazott a szóvivő. Vagyis nemcsak az számít, hogy szennyezett-e a víz, hanem elsősorban az, hogy az egyes kémiai anyagok milyen mértékben mutathatók ki a begyűjtött mintában. Összetett probléma A környezetvédelmi minisztérium szerint a jelentés alapvetően igazolja a behatás és a következmény, vagyis a szennyezés forrásai és a vízminő­ség eredményei közötti összefüggést. „A szennyezések forrásának nevesí­tésére viszont sokkal összetettebb és alaposabb felmérésre van szükség, ami időben és anyagilag is megter­helő. A csallóközi vizvédelmi öve­zet egyes részein ismert tény, hogy a nyers víz nem felel meg az ivóvíz­re vonatkozó kritériumoknak. Ezért tettünk javaslatokat Szlovákia víz­ügyi tervében olyan tevékenységekre, amelyekkel jó állapotba kerülhetnek a vizes területek. Ezek a rendelke­zések elsősorban a mezőgazdaságra és a környezeti terhekre vonatkoz­nak” - közölte a tárca sajtóosztálya. Azt is leszögezték, hogy az ipari lé­tesítmények, a hulladéklerakatok, a városi csatornahálózat, valamint kü­lönböző telephelyek, például töltőál­lomások, autóbusz-állomások, vasúti pályaudvarok, kórházak, víztisztító állomások és mezőgazdasági szö­vetkezetek tartoznak a legnagyobb szennyezők közé. A mezőgazdasá­gi tevékenység a szennyezés kiterje­dése szempontjából jár élen a túlzott trágyázás és a növényvédelmi szerek túlzott használata miatt. „Fontos le­szögezni, hogy a minták leginkább a megfigyelt környezeti terhek és az olyan ipari létesítmények környékén haladták meg az ivóvízre vonatko­zó határértékeket, ahol elrendelték a megfigyelést” - fogalmazott a tárca sajtóosztálya. Szerintük ezért sem ér­demes összehasonlitani a monitoring eredményeit az ivóvízre vonatkozó határértékekkel, ugyanis ezeken a helyeken fontos intézkedéseket foga­natosítani, hogy megakadályozzák a környezet szennyezését. Hogyan tovább? Az elemzés eredményeit eljuttatták a regionális közegészségügyi hivatal­nak és az érintett önkormányzatok­nak, amelyeknek tájékoztatni kellett a lakosokat az észlelésről. A környe­zetvédelmi minisztérium szerint az állami és önkormányzati szerveknek azért hasznos a jelentés, mert alapve­tő információkkal szolgál a vízminő­ségről, és.ez alapján különböző intéz­kedéseket foganatosíthatnak. Hogyan védjék meg a vizet? A minisztérium a héten videó­konferenciát szervezett a Csalló­köz védelméről. Az erről szóló tá­jékoztatás szerint száznyolcvanöt szakember, az állami és társadal­mi szervezetek, nonprofit egyesüle­tek, tudományos és kutatóműhelyek képviselői tanácskoztak arról, ho­gyan védjék meg az értékes víztar­talékot, amely Ján Budaj (OEaNO) környezetvédelmi miniszter szerint másodpercenkénti 20 ezer literes hozamával felbecsülhetetlen ér­tékű kincs az állam számára. Anna Zemanová (SaS) parlamenti képvi­selő arra is rámutatott, hogy nem­csak a múlt hibáiból fakadó szen­nyezésekre fizetnek rá, hanem feleslegesen új problémákat is elői­dézünk. A képviselő a korábbi kor­mányok könnyelműségét okolja a helyzet miatt, de a mostani vezetés prioritásként tekint a Csallóközre, amelynek köszönhetően helyrehoz­hatják a korábbi károkat. Akcióterven dolgoznak A készülő Vízvédelmi Akció­terv adja a felvázolt tervek keretét. Az ezen dolgozó munkacsopor­tok feladata lesz, hogy megtalálják a vízszennyezés forrásait, és olyan hatásköröket kapnak, amelyekkel hatékonyabban védhetik a vizet. Meghatároznák, hol engedélyezett kisebb víztisztító állomások építése. Ján Budaj kitart amellett, hogy a víz­védelem fontosabb, mint az új lakó­telepek létesítése, ezt kell figyelembe venni a vízvédelmi övezetek határai­nak kijelölése során. A törekvés része a nemrég első olvasatban elfogadott építészeti törvény hibáinak kijavítá­sa, mielőtt újra a parlamentbe kerül ajogszabály. A leggyakrabban kimutatott elemek egészségügyi hatásai ► Atrazin - negatívan hat a szervezet fejlődésére, a szaporodási és hormonális rendszerre, károsíthatja a szívet, a májat és a veséket. ► Nitrátok - fokozott jelenlétük a túlzott trágyázásra és szenny­vízszivárgásra utal. Az emberi szervezetre a bomlással kelet­kező, toxikus nitritek vannak káros hatással, methemoglo­bin túlzott képződésével járhat. A methemoglobin nem képes megkötni az oxigént, ami azt jelenti, hogy nem képes oxigént szállítani a szövetekbe. A nitráttal szennyezett víz nem alkal­mas várandós és szoptató nők, valamint 3 hónapnál fiatalabb kisbabák táplálékának elkészítésére. Náluk ugyanis súlyos komplikációkat válthat ki. ► Arzén - hosszú távú, kis adagokban történő bevitele rossz hatással van a bőrre, növeli a bőrrák, a húgyvezetékek és a ve­serák kockázatát, negatívan befolyásolja a vérkeringést. ► Vinil-klorid klór oldószerek előállítása következtében kerülhet a vízbe és a levegőbe. Ivóvíz általi mérgezés nem fel­tételezett. A rákkeltő hatásai és a májrák kialakulásának kocká­zata hosszan tartó belégzés után nőhet meg. A vízművek megfelelően kezelik a csapvizet (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents