Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-18 / 40. szám
www.ujszo.coml 2022. február 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Hol kezdődik és hol végződik Közép-Európa? Mintha egy búvópatak lenne, vagy sokkal inkább óriási föld alatti folyam LUBOŐ PALATA Furcsa nemzetközi delegáció tagjaként ment Kijevbe a múlt héten Ivan Korcok szlovák külügyminiszter: cseh és osztrák kollégája, Jan Lipavsky és Alexander Schallenberg társaságában. Az ukrajnai utat eredetileg a visegrádi négyek vizitjeként harangozták be, de Magyarország kimaradásával gyorsan slavkovi hármakká változott a négyes fogat. Sokan egy kézlegyintéssel intézték el eddig az osztrák-cseh-szlovák tömörülést, amely harminc éve a visegrádi csoport árnyékában működik, de meglepően akcióképesnek mutatkozott, amint Ukrajna kérdésében nem jutottak egységes álláspontra a V4 országai. Annak ellenére, hogy Ausztria nem tagja a NATO-nak és számos osztrák politikus álláspontja korántsem elvi, hanem üzleti, ha Oroszországról van szó. Ennek ellenére Schallenberg nem ütött meg más hangnemet Kijevben, mint szlovák és cseh kollégája, sőt kijelentette, hogy Ukrajna stabilitása és biztonsága egyben Ausztria biztonságát is jelenti. Ez a slavkovi Közép-Európa eléggé eltér a visegrádi Közép-Európától. Nyugati határa a svájci és az olasz határon található, az északnyugati pedig Drezdánál, a keleti viszont Ungvárnál. Egyik országnak sincs tengere, ott van viszont nekik a Duna, bár a csehek csak a Morva folyón keresztül kapcsolódnak hozzá. A V4-eknek a lengyelekkel ott a Baltikum, az orosz és a fehérorosz határ, délen pedig a magyar határnál a Balkán. Csakhogy ez utóbbi két államnak évek óta vitái vannak az Európai Unióval a jogállamiság szabályainak betartása és Orbán Viktor autoriter kormányzása miatt. A V4-ekhez és az S3-akhoz 2015-ben lengyel ösztökélésre csatlakozott a Három Tenger Kezdeményezés, így ez az országcsoport már Észtországtól egészen Bulgáriáig, tehát a finn határtól a török határig szeli át Európát. 1994-ben Václav Havel cseh elnök Litomyslbe hívta találkozóra a közép-európai államfőket. Az ő Közép-Kelet-Európája is kicsit másképp festett, a V4-eket Németországgal, Ausztriával és Szlovéniával kiegészítve. Mintha Közép-Európa egy búvópatak lenne, vagy sokkal inkább óriási föld alatti folyam. Sosem tudhatjuk pontosan, hol kezdődik és hol végződik, merre húzódik, mikor ki tartozik hozzá. Elveszíthető és újra meg újra felfedezhető. A szerző a Trend kommentátora A szennyezésben már visszaugrottunk a világjárvány előtti szintre Megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet az Európai Unióban vógzett gazdasági tevókenysóg miatti üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedóvóben. Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai szerint tavaly júliustól szeptemberig már 881 millió tonnát tett ki, ez hat százalékkal több az előző év azonos negyedévében mért adatokhoz képest. A növekedés nagyrészt a gazdasági fellendülés hatásának tudható be. A tavalyi év harmadik negyedévében a legtöbb üvegházhatású gáz kibocsátása a feldolgozóipar (a teljes kibocsátás 23 százaléka), a villamosenergia-ellátás (21 százalék), valamint a háztartások és a mezőgazdaság (mindkettő 14 százalék) számlájára írható. A koronavírus-járványt megelőzően, 2019 harmadik negyedévében - mielőtt számos gyárat zártak be és sok vállalkozás függesztette fel tevékenységét szerte a világon a járvány miatt - az EU-ban mintegy 891 millió tonna károsanyagot bocsátottak ki. Az adatok szerint 2020 első negyedévében, amikor a koronavírus-fertőzések első hulláma jelentkezett Európában, az üvegházhatású gázok kibocsátása 740 millió tonnára csökkent. Az uniós hivatal kiemelte, hogy 2021 harmadik negyedévében a kibocsátások leginkább Szlovéniában csökkentek, 2,6 százalékkal 2020 azonos negyedévéhez képest, míg Luxemburgban 2,3 százalékkal, Hollandiában 1,6 százalékkal volt kevesebb a kibocsátás. A legnagyobb kibocsátásnövekedést Bulgáriában (22,7 százalék), Lettországban (16,2 százalék) és Görögországban (13,1 százalék) jegyezték fel. (MTI) Nem értik SÁNTA SZILÁRD A utóbbi időben ritkán szolgál jó hírekkel a szlovák ^ törvényhozás. Sokat zuhant a szebb napokat is meg/ ■ M élt parlament ázsiója. JL. .ML JKLj A politika színpadán a Komámasszony, hol a stukker? hatalmi játszmáinak, a Száll a kakukk fészkére zárt osztályának és a Feketeország abszurd helyzeteinek jelenetei váltogatják egymást. Fekete napok az ülésnapok, és ez alól február 16-a sem volt kivétel, a pozsonyi parlament - 12 év után - módosította az állampolgársági törvényt, de az elfogadott törvénymódosítási javaslat lényegi változást nem hozott, továbbra sem lehet szabadon felvenni egy másik ország állampolgárságát. Bár a szlovák sajtó könnyítésről és enyhítésről ír, azonban lényegi változás nem történt: a Szlovákiában élő magyarokat még mindig - akaratuk ellenére - meg lehet fosztani szlovák állampolgárságuktól, ha felveszik egy másik ország állampolgárságát. A módosítás kapcsán enyhítésről csak azok esetében lehet beszélni, akik külföldre költöztek, például Magyarországra. Ők öt év után korlátozások nélkül felvehetik az adott ország állampolgárságát. Tehát a törvénymódosítás előnyösebb helyzetbe hozza a külföldön élő szlovák állampolgárokat, de megvonja ugyanazt a lehetőséget a Szlovákiában élő állampolgároktól, így a magyaroktól is. Már Ficóék 2010-es ellentörvényének - az Orbán Viktor kormányának a határon túli magyarok egyszerű honosítására adott válasza - alkotmánybírósági értelmezése is gondot jelentett, nem is sikerült bizonyítani, hogy az elfogadott jogszabály nem alkotmányellenes. A Szlovák Köztársaság Alkotmányában az áll (első fejezet, első szakasz, 5. cikkely): Senki nem fosztható meg akarata ellenére a Szlovák Köztársaság állampolgárságától. A tény után, hogy a szlovák állam csendben a Benes-dekrétumokra hivatkozva jogtalan vagyonelkobzást alkalmaz, a február 16-ai törvénymódosítójavaslat elfogadása újabb jelzés a kisebbségnek, hogy a szlovák komplexus még mindig nagyon erős. Újabb alkalmak, amikor a nemzetközi intézményeket tájékoztatni kell, még akkor is, ha a korábbi tapasztalatok ezen a téren nem is táplálnak nagy reményeket. A szlovákiai magyar pártplatformok és civil szervezetek között egyetértés van a kettős állampolgárság jogi megítélését illetően. (Az a kérdés, hogy kell-e, illetve mire kell egy másik ország állampolgársága-jogi szempontból mellékes.) Zuzana Caput óvá köztársasági elnök, ha valóban mindenki elnöke, akkor alkotmányossági vizsgálatra küldi a parlamentben megszavazott törvényt. FIGYELŐ Márki-Zay Péter is óvet értékelt Országértékelő rendezvényt tartott tegnap Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Az első beszédet Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere mondta. Arról beszélt, 45 nap alatt a NASA szerint el lehet érni a Marsra is, de kérdés, az ellenzéknek mire elég ez az idő. Nekik nem a Marsra, hanem a magyar emberek szívéig kell eljutniuk (a választás április 3-án lesz). Karácsony szerint Orbánnak mindenképp mennie kell, hisz a hozzátartozóit tömi pénzzel, miközben milliárdok érkeznek Magyarországra, de elszalasztja ezt a történelmi esélyt. Orbán leváltására pedig most van ereje és lehetősége az országnak, ezért kell elhozni a változást. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője azt mondta, a Fidesz is érzi, nagy a 2022-es választás tétje, ezért is folytat hadjáratot a szabad sajtó, a civilek és ellenzéki politikusok ellen. „Ennek ellenére itt vagyunk, összekapaszkodva, és erősebben, mint valaha” - mondta, hozzátéve, az ellenzéki egység olyan pártokból áll, amelyek készek mindenkivel együtt dolgozni, aki tisztességesebb Magyarországot szeretne. Márki-Zay Péter beszédét azzal kezdte, hogy ő is egyike annak a 2,7 millió magyarnak, akik 2010- ben a Fideszre szavaztak, mert ő is elhitte, amivel kampányolt a Fidesz, azt mondták, aki belenyúl a közösbe, annak levágják a kezét. Páratlan felhatalmazást és páratlan esélyt kapott Orbán Viktor a választóktól, és páratlanul sok pénzt az Európai Uniótól, ehhez képest ma az ország nemhogy nem érte be Ausztriát, de Romániánál is rosszabbul teljesít. „Csak lefelé mentünk 2010 óta, mind gazdaságilag, mind erkölcsileg. Tisztességes, keresztény, konzervatív ember nem szavazhat tiszta lelkiismerettel a Fideszre”- mondta. Szerinte új társadalmi osztály épült a NER-elitből, akik közül ma már néhányat gyanúsítottnak és vádlottaknak kell nevezni. Márki-Zay közölte, Orbán szegénynek hazudja magát, de kastélyban él, és az óvodásokhoz is golyóálló mellényben megy. „Ma Magyarországot az elmúlt évezred legkorruptabb kormánya vezeti” - mondta a miniszterelnök-jelölt, majd sorolni kezdte, mi mindent tett már zsebre a Fidesz a bankoktól a trafikokig. Arról is beszélt, a mostani osztogatásba is azért kezdett a Fidesz, mert meg akarja tartani a hatalmát, és fél a választástól, így ezeket a bér- és nyugdíjemeléseket nem a Fidesznek, hanem az ellenzéknek kell köszönni. A politikus szerint az Európai Unió Bíróságának szerdai döntése is arról szól, Magyarország uniós milliárdoktól eshet el, amíg az ország miniszterelnöke egy tolvaj. Ezen kell változtatni április 3-án. (444, hvg)
