Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-18 / 40. szám

www.ujszo.coml 2022. február 18. KÖZÉLET Ismét vita alakult ki a koalícióban, ezúttal a bírósági reform miatt Csütörtökön ismét egy nagyobb tömeg gyűlt össze a parlament előtt, hogy a bírósági reform elfogadása ellen tün­tessen (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. Csütörtökön ismét egy nagyobb vita alakult ki a parlamentben Mária Kolfková (SaS) igazságügyi miniszter reformjáról, amely jelentősen átrajzolná a jelenlegi bírásági térképet. A Sme rodina csak a javaslat egy részét volt haj­­landó támogatni. Kolíková eredetileg egyetlen át­fogó reformtervezetet akart benyúj­tani, amelynek értelmében megvál­toztatta volna a jelenlegi bírósági térképet. A tárcavezető korábban úgy tervezte, hogy a járásbíróságok számát 54-ről 30-ra, a kerületi bíró­ságok számát pedig 8-ról 3-ra csök­kenti, illetve két városi bíróságot is létrehoz, azzal, hogy összevonja a pozsonyi és a kassai intézményeket. A koalícióban azonban végül nem talált elég támogatót, így kényte­len volt változtatni az elképzelésén. A reformot több pontón is módosí­totta - például a járásbíróságok nem szűnnének meg, mindössze egy ré­szük elveszítené a korábbi státuszát, ami annyit jelentene, hogy már nem a bíróság székhelyeként, hanem csu­pán munkahelyeként működnének, harminc, úgynevezett bírósági kör­zeten belül. Az egyetlen átfogó ja­vaslat végül négy különböző terve­zetben került a parlament elé. Elbukó javaslat Az igazságügyi miniszter szerint a reform elősegítené a bírák specia­lizálódását, tehát egy olyan bírónak, aki büntetőjogi ügyekre szakosodott, nem kellene például családjogi vagy kereskedelmi ügyekben döntést hoz­nia. A koalíció nagy része ettől a re­formtól várja a bíróságok megtisztí­tását és a korrupció felszámolását. A Sme rodina más állásponton van, és ez a csütörtöki szavazás során újabb konfliktushoz vezetett. A képviselők elsőként a járás­­bíróságokat érintő javaslatról sza­vaztak. A jelen lévő 141 képviselő közül 80 voksolt a módosítás elfo­gadása mellett, 56-an ellene, 5-en pedig tartózkodtak. A új törvényt az SaS, az OEaNO, az egykori Za l’udí-frakció és a Sme rodina kép­viselőinek többsége is támogatta. A meglepetés azonban akkor ér­kezett, amikor a következő, kerü­leti bíróságokat érintő javaslatról döntöttek. Ekkor már a Sme rodi­na frakciója egyhangúlag a reform ellen szavazott. így nem is volt ele­gendő támogató a koalícióban: a 141 képviselő közül 70-en szavaztak mellette, 68-an ellene, 3-an pedig tartózkodtak. Ez azt jelenti, hogy a javaslat elfogadása egyetlen sza­vazaton múlott. A három tartózko­dó képviselő közé tartozott Gyime­­si György (OEaNO), valamint két független (korábban mindketten Za l’udí) képviselőnő, Alexandra Pivko­­vá és Miriam Suteková. Heves vits Ezt követően kellett volna szavaz­ni a két városi bíróság elfogadásáról. A voksolás előtt azonban Kolíková is felszólalt, és arra kérte a képviselő­ket, hogy fogadják el a javaslatokat. Az igazságügyi miniszter kiemelte, még csak az első olvasatról van szó, vagyis a második olvasatban még bármiről tárgyalhatnak. Kiemelte, a városi bíróságok létrehozása a re­form egy fontos pontja, amelynek köszönhetően a bírák modernebb kö­rülmények között dolgozhatnának, és az eljárások is lerövidülnének. Kolíková felszólalására Boris Kollár (Sme rodina) házelnök is re­agált. Mint mondta, a koalíció ebben nem számíthat a pártja támogatásá­ra, mivel nem hajlandóak egy olyan törvény mellett voksolni, amelynek eredményeként bíróságokat szüntet­nének meg. Kollár felszólította az igazságügyi minisztert, menjen ki a parlament elé, és nézze meg, hogyan tüntetnek a pozsonyi bíróságok dol­gozói a reform elfogadása ellen. A házelnök felszólalására többen is reagáltak. Az SaS képviselői éle­sen bírálták Kollárt. Anna Zemano­­vá, a párt frakcióvezetője azt mond­ta, nagyon rossz hallani, hogy éppen az egyik koalíciós partner fékezi az igazságosabb Szlovákia létrehozá­sát. Vladimíra Marcinková (SaS) szerint azzal, hogy a kerületi bíró­ságokkal kapcsolatos törvény nem ment át, a koalíció már nem érdem-, li meg a „korrupcióellenes” jelző használatát. A parlamenti tárgyalás végül lap­zártánk után is zajlott, és a délutáni órákban még úgy tűnt, hogy a váro­si bíróságok létrehozásával kapcso­latos javaslat sikere vagy bukása is akár egy szavazaton múlhat. Idén sem lesz hiány a hazai cukorból MOLNÁR IVÁN A szlovákiai vásárlóknak az elkövetkező időszakban sem kell attól tartaniuk, hogy az üzletekben nem lesz elóg ha­zai cukor. Az árakkal azonban gondok lehetnek, hiszen a cu­korgyártók költságei is alapo­san megugrottak. Pozsony. „Idén is lesz elegendő hazai cukor az üzletekben, Szlová­kia egyáltalán nem szorulna rá a be­hozatalra” - mondta el lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mező­­gazdasági és Élelmiszeripari Kama­ra (SPPK) szóvivője a most záródó 2021-2022-es cukoripari kampányt értékelve. Szerinte a szlovákiai cu­korrépa-termesztők és cukorgyártók nehéz cukoripari kampányon vannak túl. „A tavaly áprilisi fagy több mint 5 ezer hektáron okozott kárt, ami a vetésterület több mint 20%-át jelen­ti. Ennek következtében számos cu­korrépa-termesztőnek, különösen a Lévai, a Vágsellyei, a Nagytapolcsá­­nyi és a Nagyszombati járásban, új­ra kellett vetnie a cukorrépát” - tette hozzá a szóvivő. A minőségi vető­magoknak köszönhetően a gazdák­nak mindezek ellenére is sikerült kiváló répatermést biztosítaniuk. A cukorrépát 22 ezer hektárról taka­rították be, 62,63 tonnás hektárhoza­mot érve el. A jó termés ellenére azonban a gazdáknak és a feldolgozóknak is gondot okoznak az egyre magasabb termesztési és gyártási költségek. Szlovákiában több mint 200 gaz­da és agrárvállalkozás foglalkozik cukorrépa-termesztéssel, akiknek a termését a két hazai cukorgyár, a szeredi és a hőlaki (Trencianska Teplá) veszi át további feldolgozás­ra. A termesztőknek többek között a drágább műtrágya, a cukorgyártók­nak pedig az energiaárak emelkedé­se okozott gondot. „Mindkét cukor­gyár a legnagyobb földgázfogyasz­tónak számít az élelmiszeriparban. A cukor árának a jelenlegi alakulása pedig semmiképpen sem kompen­zálja a gáz, a villamos energia, a csomagolás és a szállítás árának az emelkedését, ami a cukoripar szá­mára több millió eurós költségnöve­kedést jelent” - tette hozzá Michal Abelovic, a Szlovákiai Cukorgyár­tók Szövetségének az elnöke, a hőla­ki cukorgyár vezetője. Holéciová szerint a cukoripari kampány során mindkét cukorgyár­ban együttesen csaknem 1,4 millió tonna cukorrépát dolgoztak fel, ami­ből nagyjából 210 ezer tonna cukrot állítottak elő. Szlovákia így tovább­ra is önellátó a cukorból, hiszen az éves fogyasztás 170-175 ezer tonna között mozog. „Szlovákiának nincs szüksége külföldről származó cu­korra. Saját forrásból egész évre elegendő mennyiséget tudunk biz­tosítani, és a munkahelyeket is meg tudjuk tartani, ami rendkívül fontos, hiszen az ágazat több mint 3 ezer, főként vidéki embernek ad munkát” - tette hozzá Adrián Sedivy, a sze­redi cukorgyár vezetője. A szlovákiai gyártók ugyan teljes mértékben képesek lennének kielégíteni a cu­kor iránti keresletet, ennek ellenére egyre több cukrot hoznak be külföldről (TASR-felvétel) I 3 RÖVIDEN Támogatás az egyéni vállalkozóknak Pozsony. A koronavírus-jár­­vány negatív hatásainak az enyhítését célzó elsősegély­projektet március 1-jétől a csökkentett munkaidővel (kur­­zarbeit) kapcsolatos állandó tá­mogatás váltja fel. Ez azonban elsősorban a munkáltatókat és a munkavállalókat célozza meg, miközben az egyéni vállalko­zók is segítségre szorulnak. Ok márciusban a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény alapján kaphatnak támogatást a munkahelyük megtartásá­ra - derül ki a Milan Krajniak munkaügyi miniszter által elő­terjesztett javaslatból, amelyre szerdán a kormány is rábólin­tott. A segélycsomagra több mint 11 millió eurót szánnak, a támogatásra pedig az az egyé­ni vállalkozó jogosult, akinek a forgalma legalább 40%-kal csökkent a rendkívüli állapot, a szükségállapot vagy a veszély­­helyzet idején. A részletekről a munkaügyi tárca honlapján (www.employment.gov.sk ) tájé­koztatnak. (TASR) Bérleti díjak: április végéig kérhet támogatást Pozsony. Április végéig igé­nyelhetnek állami támogatást a bérleti díjakra azok a vállalko­zók, akiknek a járvány harmadik hulláma során kötelezően zárva kellett tartaniuk. A gazdasági tárca a 3. hullám idején közel 5 ezer kérelmet dolgozott fel, több mint ötmillió euró értékben. A kormány 2020-ban döntött úgy, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vál­lalkozásoknak besegít a bérleti díjak kifizetéséhez. Az első jár­ványhullámban nyújtott támoga­tásokhoz hasonlóan ezúttal is a bérlők jogosultak a támogatásra, akik a bérbeadójukon keresztül igénylik a pénzt. Kulcsfontossá­gú, hogy a vállalkozó meg tudjon egyezni az ingatlan bérbeadójá­val, az állami támogatás össze­ge ugyanis a bérlő és a bérbeadó közötti egyezségtől függ: az ál­lam ugyanakkora arányban já­rul hozzá a bérlők által fizetett bérleti díjakhoz, mint amennyit a bérbeadók elengednek. A gya­korlatban ez azt jelenti, hogy ha a bérbeadó a bérlő által fizetett díj 50 százalékát elengedi, a fenn­maradó 50%-ot az állam állja, vagyis a bérlőnek nem kell fizet­nie egy centet sem. A támogatás így nem haladhatja meg a bérleti díj 50 százalékát. Ha a bérbeadó ragaszkodik az eredeti díj teljes összegű kifizetéséhez, ezt teljes egészében a bérlőnek kell kifizet­nie. Ha a bérbeadó és a bérlő ala­csonyabb kedvezményben álla­podik meg, a bérlőnek lehetősé­ge van arra, hogy a fennmaradó bérleti díjat 48 hónapig egyen­lő havi részletekben fizesse ki. A gazdasági tárca az 1. és 2. hul­lám során több mint 140 millió eurót fizetett ki a vállalkozóknak a bérleti díjra nyújtott támoga­tásként. A kérelem feltételeit a https://najmy.mhsr.sk honlapon tették közzé. (mi)

Next

/
Thumbnails
Contents