Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-17 / 39. szám

2 KÖZÉLET 2022. február 17. | www.ujszo.com RÖVIDEN Marihuánatörvóny: második olvasatban Pozsony. A parlament első olva­satban jóváhagyta a javaslatot, amely jelentősen csökkentené a marihuána birtoklásáért kiszab­ható börtönbüntetés hosszát. A jelen lévő 118 képviselő közül 73 szavazott mellette, 30 ellene, 14 tartózkodott, 1 pedig nem szavazott. A támogatók kivétel nélkül a koalíciós pártok közül kerültek ki, a Smer képviselői javarészt tartózkodtak, a Hlas és a szélsőségesek pedig ellene szavaztak. Más kérdés azonban, hogy a javaslatot beterjesztő OEaNO-s képviselők a második és a harmadik olvasatban ismét találnak-e elegendő támogatót, mivel az SaS frakciója szerdán jelezte, nem biztos, hogy ismét megszavazzák a törvénymódo­sítást. Tomás Lehotsky (SaS) el­mondása szerint azért voksoltak mellette, mert ez „egy jó lépés a megfelelő irányba”, viszont hozzá is tette, hogy a Mária Kolí­­ková igazságügyi miniszter által beterjesztett javaslatot megfe­lelőbbnek tartják. Elmondta, az említett törvénymódosításban például jobban megkülönböz­tetik a dílereket a használóktól, valamint az is fontos szempont, hogy Kolíková javaslatában a bíróság nem szabhatna ki sem­milyen szabadságvesztést, ha va­lakinél egy grammnál kevesebb marihuánát találnak. (nar) Jahnátek bekeres az elbocsátásán Pozsony. A Heger-kormány 1438,53 eurót fizet ki az Ársza­bályozási Hivatal (ÚRSO) volt elnökének, Eubomír Jahnáteknek a perköltségek fedezésére. Erről szerdán döntött a kormány az Alkotmánybíróság januári hatá­rozatára hivatkozva. A bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy Jah­nátek elbocsátása sértette a közhi­vatalokhoz való hozzáférés jogát, ezért úgy döntött, hogy a kormány köteles megtéríteni Jahnátek szá­mára az üggyel kapcsolatos per­költségeket is. A kormány 2020. június 4-én menesztette Jahná­­teket, arra hivatkozva, hogy nem felelt meg a funkció ellátásához szükséges törvényi követelmé­nyeknek, és felmerült az összefér­hetetlenség is, mivel egy ügyben állítólag a vágsellyei Duslo társa­ságnak kedvezett, ahol Jahnátek korábban dolgozott. (TASR) A magas fertőzöttszám ellenére is lazulnak az óvintézkedések NAGY ROLAND Pozsony. A fertőzöttek száma továbbra is magas, ennek el­lenére Eduard Heger minisz­terelnök bejelentette, febru­ár 28-tól jelentős enyhítések várhatók a járványügyi óvin­tézkedésekben. Heger a szerdai kormányülés előtt emlékeztetett arra, hogy csaknem két évvel ezelőtt azonosították az első koronavírus-fertőzöttet Szlová­kiában. „Rendkívül fájdalmas két év van mögöttünk, amely mindany­­nyiunkat megtört emberileg és gaz­daságilag is” - jelentette ki a kor­mányfő, majd megjegyezte, a vírus nem fog csak úgy eltűnni, az embe­reknek egyszerűen meg kell tanul­niuk együtt élni vele. Éppen ezért az első jelentős lazításokat már február 28-tól bevezetné a kormány, márci­us 28-tól pedig minden előírást el­törölnének. Az első fázisban megszüntetnék az OP+-, az OP- és az OTP-rezsimet, valamint módosítanának az iskolák­ra vonatkozó szabályokon is. Heger emellett azt ígérte, enyhítenek a kis és közepes kockázattal járó tömeg­­rendezvények szabályain. Az előb­biek esetében jelenleg a szervezők legfeljebb 100 embert engedhetnek be, vagy pedig a maximális befoga­dóképesség 50 százalékát, az utób­biaknál pedig vagy 100 személyt, vagy a kapacitás 25 százalékát. Az új szabályok értelmében már 500 vendéget fogadhatnának, vagy a ka­pacitás 50 százalékát. Kisebb eny­hítés a legkockázatosabb rendezvé­nyek esetében is lesz - jelenleg 20, az OP+-rezsimbe tartozó személy mehet ilyen eseményekre, február 28-tól viszont már 50, és mivel nem lesznek különféle rezsimek, ezért az oltási igazolványra sem lesz szük­ség. Szintén ebbe a fázisba tartozó fontos változás lenne, hogy kitolnák a nyitvatartási időt, a klubok és az éttermek este 10 helyett már éjfélig fogadhatnák a vendégeket. A második fázis március 28-tól kezdődne, ekkor a fennmaradó kor­látozásokat is eltörölnék (vagyis a tömegrendezvények kapacitására és a maszkviselésre vonatkozó szabá­lyokat). Heger azt mondta, márci­us végén térhetünk vissza a járvány előtti életünkhöz. Móg nem szavaztak A bejelentés ellenére a kormány szerdán nem tárgyalt a módosí­tásokkal kapcsolatos javaslatról. Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter viszont hangsúlyozta, az intézkedések be­vezetésével a szakértők és a koalí­ciós partnerek is egyetértenek, így a lényegi dolgokban biztosan nem lesz változás, legfeljebb néhány ap­róbb részletet módosíthatnak a szer­dán bemutatott javaslathoz képest. Megjegyezte, a Szlovák Közegész­ségügyi Hivatal (ÚVZSR) már dol­gozik a rendeletén, amely megvál­toztatja a jelenlegi előírásokat. Az egészségügyi minisztérium ma dé­lelőtt fogadja a vendéglátóipar kép­viselőit, hogy velük is tisztázzák, pontosan milyen intézkedések lesz­nek érvényben február 28. és már­cius 28. közt. Enyhe csökkenés Az óvintézkedések lazítását ab­ban az időszakban jelentette be a kormányfő, amikor a járvány ter­jedésével kapcsolatos adatok még mindig aggasztóak. Matej Misík, az Egészségügyi Elemzések (IZA) intézetének vezetője rámutatott, a múlt héten azonosított fertőzöttek heti átlaga még mindig 20 ezer fe­lett van, ami rendkívül magas szám, nem is beszélve azokról a betegek­ről, akiket nem regisztrálnak. Az IZA vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy jelenleg több százezer fertőzött lehet az országban. Az vi­szont bizakodásra adhat okot, hogy Miíík szerint most értük el a tető­pontot, és már vannak arra utaló ap­róbb jelek, hogy a járvány elkezdett visszaszorulni. Az egyik ilyen jel a már említett heti fertőzöttszám átlaga, amely a múlt héten egész pontosan 20 295 volt, az azt megelőző héten viszont 21 800, vagyis 7 százalékos csökke­nést jegyeztek. Az időzítés kérdése A kórházban kezelt személyek szá­ma azonban továbbra is nő. Jelen­leg 2466 beteget kell ápolni a Co­­vid-osztályokon, előző hét szerdán ez a szám 2109 volt, vagyis 17 száza­lékkel emelkedett. Lengvarsky meg is jegyezte, a kórházban kezelt bete­gek száma nem feltétlenül van össz­hangban a fertőzöttszámmal, tehát ha az incidencia a következő napok­ban csökkenni kezd, attól még a Co­­vid-osztályokon ápolt páciensek szá­ma növekedhet. Éppen ezért egyelőre nem számolják fel a kórházak előtt felállított sátrakat sem. Misík szerint azért is van szük­ség a fokozatos enyhítésekre, mert Szlovákiában még mindig alacsony az átoltottság. Egyelőre csak azok az országok engedhették meg ma­guknak a leglazább korlátozásokat, amelyekben a lakosság túlnyomó többsége már a kiegészítő dózist is felvette. Ezek közé tartozik például Írország vagy Nagy-Britannia. Más országokban viszont inkább a foko­zatos lazításokat részesítik előny­ben, mint például Csehországban vagy Ausztriában. „A vírus az életünk része marad, meg kell tanulnunk együtt élni vele" - jelen­tette ki Eduard Heger miniszterelnök (TASR felvétel) A kormánykoalíció helybenhagyta Fico állampolgársági törvényét Inkább politizálna a gyanúsított Gaépar Pozsony. Nem tartja kizártnak, hogy a politikában folytatja karrierjét a jelenleg korrupci­óval gyanúsított volt országos rendőrfőkapitány, Tibor Gáspár. Robert Ficóval, a Smer elnöké­vel tartott sajtótájékoztatóján elmondta, tisztára akarja mosni a nevét, abszolút prioritása pedig az, hogy bizonyítsa ártatlanságát a bíróságon. A volt rendőrfőka­pitány egy évet töltött vizsgálati fogságban, november 4-én került szabadlábra. GaSpar és további húsz gyanúsított ellen a Tisztító­tűz-ügy kapcsán indult eljárás, korrupció és egyéb büntettek miatt. (TASR) A parlament lényegében meg­erősítette az első Fico-kor­­mány állampolgársági ellen­­törvényét. A szlovákiai ma­gyarok számára továbbra is tilos marad, hogy felvegyék a magyar állampolgárságot. A törvényhozás első olvasatban még tavaly márciusban fogadta el a kettős állampolgárságot tiltó tör­vény módosító javaslatát. Ez a vál­tozat nemhogy enyhítette volna, hanem bizonyos értelemben még szigorította is a kettős állampol­gárság felvételére vonatkozó felté­teleket. Aztán többszöri halogatás után most szerdára sorolták be a ja­vaslat második olvasatban való tár­gyalását. A parlament így röviddel tegnap este öt után meg is szavaz­ta a jogszabály-módosítást. Ennek értelmében a szlovákiai magyarok számára továbbra is tilos marad, hogy felvegyék a magyar állampol­gárságot, mindössze a külföldön élő szlovák állampolgárok kapnak némi adminisztratív könnyítést, ha az adott külföldi ország útlevelét is meg akarják szerezni. Ahogy arról beszámoltunk, a jogszabály-módo­sítás értelmében, ha valaki legalább öt évig külföldön él, felvehetné az adott ország állampolgárságát. A tiltást, mely főként arra irá­nyult, hogy a szlovákiai magyarok ne vegyék fel a magyar állampol­gárságot, még Robert Fico (Smer) első kormánya vezette be 2010-ben. Előtte lényegében bárki szabadon megszerezhette egy másik ország útlevelét. Ficoék ezzel a második Orbán-kormány azon intézkedésé­vel szemben léptek fel, amely lehe­tővé tette a határon túli magyarok egyszerűsített honosítását. A szlová­kiai magyar politikumban az elmúlt 12 évben kialakult az a konszenzus, mely szerint a 2010-es ellentörvény előtti jogi állapothoz szeretnének visszatérni, vagyis újra szabaddá szeretnék tenni a kettős állampol­gárság felvételét. Fiala-Butora János kisebbség­jogi szakértő a pozsonyi törvény­­hozás tegnapi döntésével kapcso­latban elmondta, a módosított tör­vény valójában csak a külföldre, köztük Magyarországra költözött szlovák állampolgárok helyzetét rendezi. Ok a jövőben felvehetik a második állampolgárságot a szlo­vák elveszítése nélkül. A szakértő azonban rámutat, a módosítás nem rendezi a Szlovákiában élő magyar állampolgárságot felvevő emberek ügyét. „Ezzel egy abszurd helyze­tet teremt: azoknak engedi a ket­tős állampolgárságot, akiknek már nincs érdemi kapcsolatuk Szlová­kiával, akiknek pedig van, azok­nak nem” - nyilatkozta lapunknak Fiala-Butora. A szakértő arról is beszélt, fé­lő, hogy a kormány úgy fog erre a mostani módosításra tekinteni, hogy már megoldotta a kettős állampol­gárság kérdését, és nem fogja akar­ni újból megnyitni a törvényt. „Pe­dig továbbra is rendezetlen számos ember ügye. És idáig egyszer sem hangzott el, homályos utalgatáso­­kon kívül, hogy mi szükség van az ellenük, szlovákiai magyarok ellen irányzott ellentörvényre, milyen ve­szélyt lát bennük Szlovákia, amitől meg kellene védeni az országot” - tette fel a kérdést a szakértő, (czg)

Next

/
Thumbnails
Contents