Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-16 / 38. szám
KÖZÉLET Inkább a polgármesterek önfényezése, mint objektív tájékoztatás közpénzen A rimaszombati Gömöri Hírlap a maga 31,78 százalékával országosan is a legrosszabb helyezést érte el (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A magyar nyelvű városi lapok között is több olyan van, amely inkább káros a helyi társadalomra, mint hasznos, állítja a Transparency International Slovensko (TIS) elemzáse. Az adófizetők pónzáből kiadott újságokat ugyanis a polgármesterek önmaguk propagálására használják. A 83 vizsgált önkormányzati lap közül a rimaszombati Gömöri Hírlap órtákeláse a legrosszabb. Ráadásul a kiadványra aránytalanul sok pánzt költ a város. A közpénzek átláthatóságát vizsgáló civil szervezet, a TIS kedden hozta nyilvánosságra azt az éves jelentését, amelyben a 100 legnagyobb település önkormányzati lapjainak tartalmi minőségét, objektivitását és finanszírozását vizsgálták. Ezen városok közül 84 ad ki saját újságot, amelyek közül sok ingyenes, minden helyi háztartásba eljuttatott kiadványként működik. Ezen lapok szerepe most jelentősen felértékelődik, hiszen őszszel tartják az önkormányzati és a megyei választást, a polgárok pedig gyakran csak ezekből az újságokból szerezhetnek tudomást a helyi ügyekről. Michal PiSko, a TIS igazgatója szerint ezért is jelent problémát, hogy sok polgármester a saját szócsövének használja az adófizetők pénzéből finanszírozott helyi lapot. A TIS az önkormányzati újságok vizsgálatakor egy sok szempontból álló módszertant dolgozott ki, amely alapján egy „hasznossági indexet” rendelnek egy-egy kiadványhoz. A százalékban megadott index középértéke, vagyis az 50 százalék alatti minősítést szerző lapokat sorolják abba a kategóriába, amelyek a kiegyensúlyozatlanság hiánya, vagy más komoly hiányosság miatt inkább károsak a helyi közösség számára, mint hasznosak. A vizsgált 84 lap közül 28 tartozik ide. A taglalt kiadványok átlaga 52 százalék, amely egyébként csekély előrelépést jelent a 2018-ban mért 49 százalékhoz képest. Nagyvárosi lapok A legjobb értékelést, 76,93 százalékot a kassai Kosice v skratke nevű lap érte el, de 70 százalék felett van Besztercebánya és Eperjes városi kiadványa is. Pisko azonban arról is beszélt, általánosan igaz, hogy a kérdéses periodikumok a helyi polgármester ellenőrzése alatt állnak, a lapok egyharmada egyenesen elismerte, hogy a megjelenő cikkekről a polgármester is dönt. A vizsgált lapok több mint fele semmiféle, a polgármesterre vonatkozó kritikus véleményt nem tartalmazott, és a város vezetőjéről indokolatlanul sok képet közölt. Az igazgató kiemelte, ez azért is problémás, mert a Focus ügynökség kutatása szerint a lakosok túlnyomó többsége, közel nyolcvan százaléka nagymértékben megbízik ezekben a lapokban. Rámutatott, annak ellenére, hogy ezeket az újságokat közpénzből adják ki, nincs olyan jogszabály, amely egyfajta közszolgálatiságot, kiegyensúlyozottságot írna elő a számukra. A TIS elemzésében azt írja, a szóban forgó 84 lapra összesen 2,3 millió euró közpénzt költenek el. „Ez azonban csak egy nagyon hozzávetőleges szám, hiszen sokan nem küldték meg nekünk a pontos költségeiket, hanem csak a nyomtatás költségeit bocsátották rendelkezésünkre” - mondta Pisko, és hozzátette, akár egy nagyságrenddel is nagyobb lehet az az összeg, amit az ország önkormányzatai a helyi lapok kiadására költenek. A magyar lapok A TIS az elemzése során hét olyan kiadványt is vizsgált, amely kétnyelvűén jelenik meg. Ezekben általában ugyanaz, vagy jórészt megegyező tartalom olvasható szlovák és magyar nyelven. Ugyancsak az elemzés tárgyát képezte a szenei Sencan nevű lap, amelyben több magyar cikk van, az újság nagyobb része pedig szlovák nyelvű. Az érsekújvári, a somorjai, a szenei, a párkányi és a dunaszerdahelyi lap a kritikus 50 százalékos határ felett van, de az utóbbi két kiadvány csak néhány tized százalékkal került a küszöb fölé. Három magyarlakta város, Fülek, Komárom és Rimaszombat kétnyelvű önkormányzati lapja esetében azonban az elemzés jelentős hiányosságokat mutatott ki, ezeknek az értékelése jelentősen 50 százalék alatt van. A TIS szerint ezek az újságok többet ártanak, mint használnak. Sőt, a rimaszombati Gömöri Hírlap a maga 31,78 százalékával országosan is a legrosszabb helyezést érte el. Rimaszombati gondok Az országosan legrosszabb értékelést szerző Gömöri Hírlapról a TIS elemzője, Eubos Kostelansky elmondta, ezzel a kiadvánnyal rendszeresen visszaél a város polgármestere, Jozef Simko. Rimaszombat első embere, aki egyébként a fasiszta ESNS listáján szerzett parlamenti mandátumot, többször személyes támadást intézett az újságban a politikai ellenfeleivel szemben. A TIS elemzéséből az is kiderül, hogy a vizsgált lapok közül ebben a kiadványban volt a legtöbb ilyen személyeskedő támadás. Az újságban Simko parlamenti asszisztensének saját rovata van. Ahogy arról mi is beszámoltunk, egy alkalommal azok a rimaszombati városi képviselők, akik Simko ellenzékét alkotják, csak jelentős késéssel kaptak teret arra, hogy reagáljanak a polgármester ellenük intézett támadására. A civil szervezet szerint Simko az adófizetők pénzéből fenntartott lapot jelentős mértékben önmaga népszerűsítésére használja. Kostelansky rámutatott, a Gömöri Hírlap az ország talán legdrágább városi lapja. 2020-ban valamivel több mint 72 ezer euróba került a rimaszombatiaknak az újság kiadása, miközben csak havonta egyszer 3000 példányban nyomtatják azt ki. Azóta már nem is hordják ki az újságot, csak a város bizonyos pontjain érhető el. Az elemző összehasonlításként Kassa város lapját említette, amely szintén évente 70 ezer euróból és ugyancsak havonta jelenik meg, ugyanakkor 100 ezer példányban nyomtatják azt ki. Kostelansky azt is elmondta, a rimaszombati önkormányzat azt állítja, a szóban forgó költségek nagy részét, több mint 44 ezer eurót az újság munkatársainak bérére fordítják. A lapban szereplő információk szerint három személy dolgozik a kiadvány előállításán. Az önkormányzat által a TIS-nek megküldött adatok szerint a három munkatárs egyébként az önkormányzat alkalmazottja, az újságot emellett készítik. Az ügyben kerestük a város polgármesterét, de nem tudtunk kapcsolatba lépni vele. Ugyanakkor sikerült beszélnünk a rimaszombati önkormányzat egyik képviselőjével, Cziprusz Zoltánnal, aki egyébként a Szövetség elnökségi tajga is egyben. Cziprusz tavaly a lap további működése mellett kardoskodott, amikor az önkormányzat megpróbálta felfüggeszteni azt. A városi képviselő most elmondta, szerinte sem hatékony, hogy csak 3000 példányban jelenik meg a lap. Úgy látja, jobb lenne visszatérni a korábbi helyzethez, amikor 9000 példányt nyomtak az újságból. Ezzel ugyanis szerinte nem növekedne nagymértékben az előállítási költség, hiszen ennek nagy részét a magyar és a szlovák munkatárs, valamint a grafikai szerkesztő bére teszi ki. „Szerintem, ha kéthetente nyomtatnák 9000-es példányszámban, a minőség is javulna” - tette hozzá Cziprusz, arra a kérdésünkre válaszolva, miért működik a lap a városvezetés szócsöveként. ____________A KÉTNYELVŰ VÁROSI LAPOK MINŐSÍTÉSE____________ Castrum Novum Érsekújvár 59,5 % Somorja és Vidéke Somorja 59,28 % •Senőan Szene 56,1 % Párkány és Vidéke Párkány 50,77 % Dunaszerdahelyi hírnök Dunaszerdahely 50,45 % Füleki Hírlap Fülek 46,35 % Komáromi Lapok Komárom 43,27 % Gomon Hírlap Rimaszombat 31.78% Forrás: Transparency International Slovensko. *A lap néhány magyar nyelvű cikket tartalmaz Védelmi megállapodás: tovább feszül a húr Az SaS feljelentést tesz a rendőrségen rémhírterjesztés, felbujtés és rágalmazás megalapozott gyanúja miatt. Az ügy azokat a parlamenti képviselőket érinti, akik a múlt héten jóváhagyták az USA ás Szlovákia közt megkötött védelmi megállapodást, és akiket a következő napokban több fenyegetés is ért. A védelmi szerződés már a parlamentben is nagy káoszt okozott, de a kedélyek a javaslat elfogadása után sem csillapodtak. Több ellenzéki politikus a közösségi oldalán közzétette azoknak a képviselőknek a névsorát, akik a megállapodás jóváhagyása mellett tették le a voksukat. Eubos Blaha, a Smer alelnöke a „hazaárulók névsoraként” emlegette a listát, Milan Uhrík, a szélsőséges Republika elnöke pedig „a szégyen táblázatának” nevezte a közzétett dokumentumot. A Hlas a közösségi oldalán szintén megosztotta az említett táblázatot. Blaha ráadásul a képviselők lakhelyét is megosztotta. „Hadd lássa egész Szlovákia, hol laknak azok az árulók, akik háborúba kergetnek bennünket a testvéri orosz nemzet ellen” - írta a Smer alelnöke. Ján Benőik, az SaS képviselője a keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a bejegyzéseket számos gyűlölködő reakció követte. Néhányan már ablakok betöréséről, gumiabroncsok kiszúrásáról, házak felgyújtásáról és falhoz állításról beszéltek. Benőik szerint a közösségi oldalon terjedő agresszió a valós életbe is átszivárog. Ennek egyik bizonyítéka, hogy néhány képviselő háza mellett már hazaárulással kapcsolatos feliratok is megjelentek. „Úgy gondoljuk, hogy Blahának és a többi politikusnak is vállalnia kell a felelősséget azért, amit írnak és megosztanak a közösségi oldalakon” - jelentette ki a képviselő. Anna Zemanová, az SaS frakcióvezetője úgy gondolja, Blaha átlépett egy határt azzal, hogy a képviselők lakcímét is közzétette. „A Főügyészségnek már a múlt héten cselekednie kellett volna, amikor ez az egész elkezdődött, függetlenül attól, hogy egyetértenek-e a megállapodás jóváhagyásával, vagy sem” - jegyezte meg Zemanová. Peter Pellegrini, a Hlas vezetője kedden kijelentette: ugyan elítéli a képviselők elleni fizikai vagy bármilyen más típusú erőszakos cselekedetet, viszont továbbra sem gondolja hibának, hogy megosztották a képviselők névsorát. „Vállalniuk kell a felelősséget azért, ahogy szavaztak” - mondta a korábbi miniszterelnök. A közösségi médiában egyébként továbbra is heves vita zajlik a védelmi megállapodásról, emiatt pedig az amerikai hadsereggel kapcsolatos álhírek is új erőre kaptak. A jelenségre már a rendőrség is figyelmeztetett. Az álhírekkel kapcsolatos Facebook-oldalukon (Hoaxy a podvody - Polícia SR) a testület hangsúlyozta, a következő napokban amerikai katonák vonulnak majd át az országon, ám ennek semmi köze sincs az újonnan aláírt szerződéshez. „Szlovákia fegyveres erői több mint egy év után befejezik a Saber Strike nemzetközi gyakorlat előkészületeit, amely az ország területén a hivatásos katonák védelmi képességeinek gyakorlását és együttműködését hivatott lehetővé tenni egy nemzetközi csoportosulásban” - olvasható a rendőrség bejegyzésében. Az említett nemzetközi akció március 1. és 14. között valósul meg, és összesen 3000 katona vesz részt benne, akik a gyakorlat után elhagyják az országot. (nar) Anna Zemanová szerint a Főügyészségnek már cselekednie kellene a megfenyegetett képviselők ügyében (TASR-feivétei)
