Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-15 / 37. szám
www.ujszo.coml 2022. február 15. KULTÚRA 113 Elment egy nagy filmes nevettető Ivan Reitman forradalmat csinált a Szel lem irtokkal, amelyben állástalan tudósok mentik meg New Yorkot (Fotó: TASR/AP) JUHÁSZ KATALIN Elhunyt Ivan Reitman filmrendező, producer és forgatókönyvíró, a Szellemirtók rendezője. A vígjátókaival világhírűvé vált, komáromi születésű kanadai filmes 75 évesen álmában hunyt el szombat éjjel kaliforniai otthonában - közölte a család. Ivan Reitman 1946. október 27- én született Komárom Csehszlovákiához került részén, magyar zsidó szülők gyermekeként. Anyja túlélte Auschwitzot, apja az ellenállásban tevékenykedett. Amikor a kommunisták üldözni kezdték a vállalkozókat és nagytőkéseket, apja, aki egy ecetgyár tulajdonosa volt, kénytelen volt elhagyni Csehszlovákiát. Ivan négyéves volt, amikor a család egy uszályban elrejtőzve a Dunán Bécsbe szökött. Rokonoknál kaptak segítséget Torontóban, ahol hamar otthonra leltek. Ivan szórakoztatásra való képességei is korán megmutatkoztak: bábszínházát csinált, társait mulattatta a nyári táborokban, egy folkzenekar tagja lett. Az egyetemen a filmkészítés mellett zenét és színészetet tanult. Kevesen tudják róla, hogy ő volt a producere David Cronenberg két korai horrorfilmjének, mielőtt rendezőként bemutatkozott. Első egész estés mozifilmjében (Triplets, 1975) már olyan sztárok szerepeltek, mint Arnold Schwarzenegger, Danny DeVito és Eddie Murphy. Utóbbinak később a Szellemirtókban is szerepet ajánlott, ám 1983-ra Murphy már akkora sztár lett Hollywoodban, hogy a produkció nem tudta őt megfizetni. Reitman következő vígjátékában, a Dilibogyók - Táborparádéban kapta első filmfőszerepét Bill Murray, akit azelőtt csak a Saturday Night Ivan Reitman (1946-2022) Live-ból ismerhettek az amerikai tévénézők. A mindössze 30 millió dolláros költségvetésből, rekordgyorsasággal leforgatott Szellemirtók (Ghostbusters) 300 millió dollár bevételt termelt - a példátlan anyagi siker mellett új fejezetett nyitott mind a tudományos-fantasztikus filmek, mind a vígjátékok történetében. A film érdekes keveréke a komédiának és a sci-finek. Ez utóbbi műfaj akkoriban élte első virágkorát, ám a rendezők hajlamosak voltak túlságosan komolyan venni, sötétre festeni a történeteket. A Szellemirtók már a szereposztással forradalmat csinált. A férfi főszerepeket komikusok játszották: Dan Aykroyd, aki az eredeti filmötletet is hozta, a vérbeli mulattató és tehetséges író Harold Ramis, valamint Bill Murray, aki a váratlanul elhunyt John Belushi helyére ugrott be. A női főszerepre sikerült megnyerniük azt a Sigourney Weavert, aki pár évvel korábban A nyolcadik utas: a Halál című sci-fiben rémítette halálra a nézőket, ezért érdekes kontrasztot hozott a filmbe. A Szellemirtókat 1984-ben mutatták be, és 13 héten át vezette a nézettségi listát. A jól megírt forgatókönyv és a remek színészi játék mellett a speciális effektek karneválja volt. Amit a szűkös költségvetés nem tett lehetővé, azt a stáb furfanggal és kreativitással oldotta meg. A film lógója is sokat hozott a konyhára, egész iparág épült az ajándéktárgyakra. A marketinget szintén Ivan Reitman irányította, kiaknázva a lehetőségeket - például videojáték is készült a film alapján. Reitman további vígjátékai (Törvényszéki héják, Ovizsaru, Ikrek, Dave, Junior, Space Jam, Apák napja) szintén sikert arattak, 1989-ben pedig leforgatta a Szellemirtók folytatását. Ennek már nemcsak rendezője, hanem producre is volt. A történet tavaly vált trilógiává, amikor bemutatták Szellemirtók - Az örökség című filmet, amelyet Ivan Reitman fia, Jason rendezett. Jason Reitman egy interjúban elmondta, hogy igyekezett félelmetes filmet csinálni, de a humort sem hagyta ki belőle. Édesapja állítólag sírt örömében, amikor tavaly januárban levetítette neki a kész filmet, melynek premierje a pandémia miatt sokat csúszott. Jason Reitman sokat dolgozott apjával, az Egek ura című, Oscar-jelölt filmjének például Ivan Reitman volt a producere. A veterán rendező a következőket mondta egy Variety-interjúban: „Van egy pont, amikor a színészek azt mondhatnak vagy csinálhatnak, amit akarnak. Olyankor rendkívül szórakoztató számomra a nyers ötletek strukturálása, átdolgozása, az adott karakterhez, cselekményhez igazítása. Nálam tehát nincs minden kőbe vésve, a dolgok folyamatosan alakulnak. Ez egy módja annak, hogy a film társírójává váljak a forgatás alatt. De ennél a munkamódszernél benne van a pakliban, hogy nem az én nevemet jegyzi meg a néző, hanem a színészekét.” Szülővárosa, Komárom 2011-ben díszpolgári címet adományozott a rendezőnek, tavaly pedig Ivan Reitman csillagot kapott a komáromi mozi előtt. Petőfi-Tompa országos seregszemle vers- és prózamondók számára RÖVIDEN Sorozat lesz a Elhunyt Carmen Szárnyas fejvadászból Herrera festő A seregszemlét amatőr vers- és prózamondók részére hirdetik meg, mely szellemiségében a Tompa Mihály Országos Versenyre köt. A rendezvényt a Csemadok Országos Tanácsa a Csemadok területi választmányaival és társszervezőivel, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségével karöltve hirdette meg. A Csemadok felhívása szerint a járványhelyzetre és annak következményeire való tekintettel a Tompa Mihály Országos Versenyt a szervezők a megszokott formában idén nem tudják megvalósítani, ugyanakkor a vers- és prózamondók mozgalmát nem szeretnénk megszakítani. A Csemadok Országos Elnöksége ezért meghirdette a Petőfi-Tompa Országos Seregszemlét, különös tekintettel a Petőfi-emlékévre. A Petőfi-Tompa Országos Seregszemlén részt vesznek mindazok a tanulók, akik a Tompa Mihály Országos Verseny első fordulóján, az iskolai fordulókon helyezést értek el. Az onnan továbbjutók versenyezhetnek a Petőfi-Tompa Országos Seregszemle körzeti (ahol az indokolt) és járási versenyein, ahonnan a regionális seregszemlére jutnak tovább. Az országos seregszemlét abban az esetben tartják meg, amennyiben a járványügyi helyzet ezt megengedi - áll a frissen kiadott közleményben. A vers- és prózamondók csak egy műfajban nevezhetnek be a versenybe, miközben két produkcióval készülnek. A zsűri vitás esetekben kérheti mindkét produkció előadását, míg az országos seregszemlén a regionális seregszemlén elhangzott és díjazott egy produkcióval szerepel a versenyző. A szervezők egyetemisták jelentkezését is várják, ebben az esetben a nevezés nem a lakhelyhez, hanem az iskola helyszínéhez kötődik. A szervezők felhívják a figyelmet, hogy új, egyszerűsített benevezési lap készült, a prózamondók pedig nem nevezhetnek be a versenybe népmesével - erre az Ipolyi Arnold Szlovákiai Magyar Népmesemondó Verseny Szolgál. (hk) Ridley Scott 1982-es kultfilmje, a Szárnyas fejvadász 2017-ben folytatódott a Denis Villeneuve rendezésében készült Szárnyas fejvadász 2049 című produkcióval. Az Amazon Stúdió a napokban jelentette be, hogy a történet tovább folytatódik a Blade Runner 2099 című sorozattal az Amazon Prime Video streamingszolgáltatásán, amelynek forgatókönyvét Silka Luisa írja. A Blade Runner 2099 az első élőszereplős sorozat, amely a Szárnyas fejvadász nyomán születik. Hollywoodi hírforrások szerint elképzelhető, hogy Ridley Scott is rendez majd epizódot vagy epizódokat, de ezt a stúdió nem erősítette meg. A Blade Runner 2099 ötven évvel a Szárnyas fejvadász 2049 után veszi fel a történet fonalát. A szárnyas fejvadászok olyan nyomozók, akiknek feladata a humanoid robotok, replikánsok felkutatása, akik földönkívüli kolóniákról szöktek meg. A Szárnyas fejvadász korában a túlnépesedett Föld már szinte lakhatatlanná Vált. (MTI) New York. Elhunyt Carmen Herrera kubai származású amerikai festőnő, aki 2004-ben, 89 évesen robbant be a művészvilágba első festménye eladásával. A későn elismert alkotó 106 évesen, szombaton halt meg manhattani otthonában. A művésznő hatvan évet várt arra, hogy felfedezzék, a harsány színek és geometrikus ábrák jellemezte művei azonban ma már megtalálhatók olyan nagy múzeumok állandó gyűjteményében, mint a New York-i Whitney Amerikai Művészeti Múzeum, a Modem Művészeti Múzeum, a washingtoni Smithsonian Amerikai Művészeti Múzeum vagy a londoni Taté Modem. Herrera művészetét egyenes vonalak és legtöbbször csupán két színben készült grafikák jellemzik. Az ötvenes években már megalkotta annak az op-artnak az egyes elemeit, amely olyan hatást kelt, mintha az alkotások mozgásban lennének. Maga az op-art csak a hatvanas években lett ismert, Carmen Herrera neve azonban nem tűnik fel az irányzat nagyjai között. (mti)
