Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-15 / 37. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. február 15. | www.ujszo.com Aki csak teheti, távozik Ukrajnából 79 éves nő is jelentkezett az ukrán nemzeti gárda által szervezett alapkiképzésre az oroszok által szorongatott Mariupol kikötővárosban (tasr/apj RÖVIDEN Róna Péter lesz az államfőjelölt Budapest. A 79 éves jogász-közgazdász Róna Pétert jelölik köztársasági elnöknek az Egységben Magyarországért pártjai. A kormányváltásra készülő ellenzéki szövetség felkérését Róna Péter, az Oxfordi Egyetem Blackfriars Hall tanára elfogadta. „Tisztában vagyunk vele, hogy a mai parlamenti viszonyok között a Fidesz könynyen megszavazza saját jelöltjét, Novák Katalint. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az államfői tisztségre is alternatívát mutassunk” - írta a közleményben Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt. Az ellenzéki pártok mostani döntésének várhatóan nem sok jelentősége lesz az eredmény szempontjából, hiszen a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel fogja tudni megválasztani Novák Katalint. A köztársaságielnök-jelöltek ugyanakkor 15 perc felszólalási lehetőséget kapnak a parlamentben a szavazás előtt. Ader János utódjáról március 10-én szavaz az Országgyűlés. (Tx, hvg) A bécsi egyeztetés nincs zsákutcában Teherán. A nyugati delegációk képviselte befolyás erősödésével csökken a remény a megállapodásra - szögezte le az iráni külügyi szóvivő a 2015-ös iráni atomalku felélesztését célzó bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban, ám hangsúlyozta: nincs szó zsákutcáról. Szaíd Hatibzadeh elmondta: a tárgyalások jelenlegi szakaszában fontos politikai ügyek kerültek napirendre, s emlékeztetett: Teherán meghozta a maga döntését azzal, hogy nem mondta fel az atomalkut Washington kilépése után sem. A szóvivő kitért továbbá az Irán és az Egyesült Államok közötti fogolycserére is, amelyről a nukleáris tárgyalásokkal egy időben folynak egyeztetések. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Kijev. Az USA elkötelezett Ukrajna szuverenitása ós területi integritása mellett - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vasárnap folytatott telefonos tárgyalása során. Olaf Scholz német kancellár tegnap Kijevben tárgyalt, ma Moszkvába utazik. Látványosan kerülik a repülőgépek Ukrajnát. A Fehér Ház szerint az 51 percig tartó, ukrán partnerével folytatott megbeszélés során Biden „világossá tette, hogy az USA szövetségeseivel együtt gyorsan és határozottan reagál minden további, Ukrajna elleni orosz agresszióra”. A két vezető egyetértett abban, hogy a diplomácia és az elrettentés a megfelelő válasz Oroszország katonai lépéseire. Az ukrán elnök hivatala szerint Zelenszkij meghívta Joe Bident az elkövetkező napokban Ukrajnába. Biden szombaton szintén telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az amerikai elnök akkor azt mondta: súlyos ára lesz egy Ukrajna elleni támadásnak. Távozó EBESZ-szakórtők Az Egyesült Államok vasárnap megkezdte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében szolgáló személyzetének kivonását az oroszbarát szakadárok kezén lévő, kelet-ukrajnai Donyeck városából egy esetleges orosz invázió veszélye miatt. Nagy-Britannia pedig átirányítja sajátjait a szakadárok uralma alatt álló térségekből az ukrán kormány kezén lévő régiókba. Az EBESZ időközben közölte, hogy a válság ellenére folytatni kívánja megfigyelő misszióját. Közleményében a szervezet tudatta, hogy megfigyelői Ukrajna tíz nagyvárosában folytatják tevékenységüket. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet különleges megfigyelő missziója a Krím félsziget Oroszország általi 2014-es elcsatolása nyomán a kijevi kormányerők és a Moszkva-barát szakadárok között Kelet-Ukrajnában folyó harcok kitörése óta működik a régióban. Az EBESZ honlapja szerint az Ukrajnában állomásozó 680 megfigyelőből 515-en az ország keleti felében tevékenykednek. Félnek a légitársaságok Tegnaptól nem biztosítják az ukrán légtéren áthaladó repülőgépeket a nemzetközi biztosítótársaságok, ezért a nagy társaságok a járatok felfüggesztése vagy törlése mellett döntöttek. A brit viszontbiztosítási vállalat, a Lloyds is bejelentette: a háborús fenyegetettség megnövekedése miatt ideiglenesen felfüggeszti az Ukrajna légterében közlekedő gépek biztosítási fedezetét. Ez azt jelenti, hogy az ukrán légitársaságok, amelyek szinte minden repülőjüket lízingelik, nem tudnak saját országuk fölött légi forgalmat bonyolítani. Több európai társaság, köztük a Lufthansa, a Swiss, az Austrian Airlines és a KLM is átszervezte ukrajnai járatainak menetrendjét, hogy repülőgépeik ne éjszakázzanak Kijevben, hanem rövid fordulóidővel hagyják el a várost. Ukrajna mintegy 500 millió eurót különített el, hogy biztosítsa a járatokat a légterében. Áz ukrán oligarchák is sorra távoznak, az Ukrajinszka Pravda szerint csak vasárnap mintegy 20 magánrepülőgép szállt fel Kijevben. Drága Kijev megszállása A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet szakértői elemzésükben arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszországnak aligha érné meg megszállni az ukrán fővárost, Kijevet. Elemzésükben megállapították, Oroszország fő célja Ukrajna teljes ellenőrzése, ami könnyebbnek tűnik, ha a fővárost elfoglalják. „A Fehéroroszország területén lévő orosz katonai alakulatok, továbbá Oroszországban az ukrán határ közelébe vont csapatok együttesen veszélyt jelentenek Ukrajna északi régióira, beleértve a fővárost, Kijevet. Ezeknek az erőknek és eszközöknek a mennyisége elméletileg elegendő Kijev megszállásához, de csak elméletileg. Abban az esetben, ha Csernyihiv, Zsitomir, illetve Kijev megyénél megpróbálnak áttörni a határon, az orosz csapatok elfogadhatatlan veszteségeket szenvednek el. Egy ilyen forgatókönyv a jelenleg túl kockázatosnak látszik Oroszország számára” - vélekedtek az elemzők. Kifejtették, az ukrán főváros elfoglalása Ukrajna teljes körű inváziójának nem éppen „költségvetésbarát” változata. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a repülőterek, pályaudvarok, hidak ellenőrzés alá vonásához az orosz fegyveres erők taktikai légideszant csapatait kell bevetni. Ezek pedig az Ukrajnában meglévő biztonsági eszközökkel semlegesíthetők. Olaf Scholz Kijevben A német kancellár tegnapi kijevi tárgyalása során a gazdasági-pénzügyi támogatás folytatására tett ígéretet, és ismét elhárította azt az kérést, hogy Németország szállítson fegyvereket az ukrán hadseregnek. Ám tovább vizsgálják, miként segíthetik Ukrajna védelmi képességének erősítését más katonai felszerelésekkel, pl. éjjellátó készülékekkel. Kijev szerint hazájának 12 ezer páncéltörő rakétára és 1000 légvédelmi rakétára van szüksége Németországtól ahhoz, hogy megvédhesse magát. Berlin 1,8 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, amióta Oroszország 2014-ben bekebelezte a Krím félszigetet. (MTI, TASR, Index) Korlátozott az orosz haderő Az orosz hadsereg létszáma alig nagyobb egymilliónál, ezen belül a szárazföldi erők épphogy elérik a 400 ezer főt. Van ugyan Oroszországnak is nemzeti gárdája, az úgynevezett Roszgvargyija, ám ott sem szolgálnak 400 ezernél többen. Ilyen korlátozott létszámú erővel azonban nem lehet egy 40-42 milliós országot, vagy annak jelentős részét megszállva tartani, kiváltképp akkor nem, ha az ott élők többsége ezt ellenzi, vagy tevőlegesen ellenáll - vélekedett Sz. Bíró Zoltán, a budapesti Corvinus Egyetem Oroszország-szakértője. Ráadásul az ukrán hadsereg minősége ma egészen más, mint volt 2014-ben. Ma sokkal jobban képzett és felszerelt, és sokkal inkább motivált, mint volt a Krím annektálása idején. A taitálö • Függönyök és mosái Trendek a falfestési Két évsza határán a kertbe FEBRUAR 17-EN, CSÜTÖRTÖKÖN keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Kínai nyomás Budapestre Budapest. A magyarországi kínaiak a ferencvárosi polgármesterhez fordultak, mert kifogásolták a Fudan Egyetem területét szegélyező utcák elnevezéseit. Már válaszolt a IX. kerület polgármestere, Baranyi Kirsztina a kínai közösség hozzá intézett levelére. A kínaiak azt írták, fontosnak tartják, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki a főváros, valamint a kerületek vezetésével, és tudomásul veszik, hogy Magyarországon a választáson minden politikai erő a legjobb eredményt szeretné elérni, de szomorúan tapasztalták, hogy a Fudan Egyetem építésének ügye is részévé vált a politikai csatározásnak. „Sajnos nekünk egyaránt meg kell felelni a befogadó ország (Magyarország) politikai gondolkodásának, de ugyanakkor nekünk meg kell felelni az anyaország Kína elvárásainak is. Ezért rossz érzés töltött el bennünket, amikor a Fudan Egyetem területét övező utcaneveket úgy változtatták meg, hogy az az anyaország politikai gondolkodásával nem összeegyeztethető. Mivel ismerjük az anyaország reakcióit, az ilyen belügyekbe való beavatkozásnak tekinthető politikai reakciókra, félelmünk egyre nő, hogy a Magyarország és Kína közötti gazdasági kapcsolatok rossz irányba fognak fejlődni” - írták. Végül arra kérték a polgármestert, hogy „gondolják át az utcanevek által okozott és kialakult helyzet előnyeit és hátrányait, és amennyiben lehetséges, a Kínát sértő változtatásokat módosítsák”. Baranyi a válaszában jelezte: az egyetemes emberi jogok melletti kiállásként értelmezi az utcanévtáblák kihelyezését. Kitért arra is, hogy a közösség levelében Kína belügyeibe való beavatkozással vádolta meg, holott éppen kínai érdekkörök akarnak beavatkozni a magyar belügyekbe. Végezetül arra bíztatta a magyarországi kínai közösség tagjait, hogy közösen építsenek egy olyan világot, ahol nem szükséges kiállni a tibetiek, az ujgurok, a hongkongiak vagy a kínai katolikusok mellett, mert nem üldözi őket senki. (hvg)
