Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-15 / 37. szám

www.ujszo.coml 2022. február 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Plusz tizenöt perc A varázsszó, amire a hátsó padokban is felkapják a fejüket: érettségi A mostani érettségizők csu­pán másfél évet járhattak „normálisan” iskolába. A járvány alaposan meg­nehezítette mind a diákok, mind a pedagógusok életét, utóbbiaknak szó szerint pár nap alatt kellett elsajátíta­niuk egy számukra ismeretlen tanítá­si módot, előbbieknek pedig teljesen felborult az élete. Például alig isme­rik az osztálytársaikat. Az érettségi igazi varázsszónak, vagy bűvös mumusnak számít a középiskolai oktatásban. Amikor elhangzik a tanár szájából, jobb esetben a leglustábbak is felkap­ják a fejüket a hátsó padokban, és belegondolnak, milyen lesz majd reszketni a szóbelin, illetve gub­basztani az üres papírlap előtt az írásbelin. Az iskola természetesen elsősorban a tudás megszerzésé­ről és megszilárdításáról szól, de ne szépítsük: legtöbben nem „maguk­nak” tanulnak négy éven keresztül, hanem az a bizonyos utolsó nagy megmérettetés lebeg a szemük előtt. Mert magát a tudást, a fel­halmozott ismeretanyagot és a kü­lönböző készségeket csak évekkel később képesek értékelni. Ebben az életkorban ez teljesen normális. Az online oktatás azonban - bár­milyenjói is csinálják a pedagógu­sok - nem pótolhatja a hagyomá­nyos, tantermi oktatást. Több okból sem. Nincs meg a közvetlen reakció lehetősége, a tanár nehezebben tudja felmérni a rá bízott diákok tudását, a srácok figyelme elkalandozik, még az igyekvőknek is gondjaik adód­hatnak e tekintetben. És persze nem tanulnak meg közönség előtt beszél­ni, hiszen elmaradnak a felelteté­­sek. Szociális készségeik komoly mértékben sérülhetnek. Pszicholó­gusok és szociológusok ezrei fogják kutatni ezt a problematikát a járvány után világszerte, illetve már most is sokan foglalkoznak vele. És a nyil­vánosságra hozott részeredmények bizony nyugtalanítóak. Ezért teljesen érthető az oktatási tárca igyekezete, hogy mindenütt a megszokott módon tarthassák meg a szóbeli és írásbeli érettségit. Ez utóbbinál egy érdekes változást fo­ganatosítanának: minden tantárgy esetében 15 perccel több idő állna a diákok rendelkezésére. A minisztérium több forgató­­könyvvel is készül, a járványhelyzet alakulásától függően. De lényegé­ben az áll a legutóbbi nyilatkozat­ban, hogy lehetségesnek tartják az érettségire való iskolai felkészülést az utolsó, legfontosabb időszakban. Enélkül nyilván nem lehet neki­vágni a középiskolai tanulmányo­kat lezáró vizsgáknak. Ám engem az is érdekelne, hogyan jött ki nekik ama bizonyos tizenöt perc. Milyen számításokat végeztek ez ügyben? Esetleg arra jutottak, hogy a távok­tatás alatt a diákok gondolkodása lelassult? Nem forognak olyan ola­jozottan azok a bizonyos kerekek az agyban? Vagy talán a kézírásuk lett bizonytalanabb? Vagy az illetékesek egyszerűen csak szükségét érezték valamiféle engedménynek - mint amikor a jobb futó ad pár méter előnyt a gyengébbnek, az esélyeket kiegyenlítendő. Vajon csupán vala­miféle udvarias gesztusról, vagy tu­dományosan megalapozott döntés­ről van szó? A Középiskolások Szövetsége ta­lálkozót kért Gröhling minisztertől, szerintük ugyanis a járványhelyzet lehetőséget kínál arra, hogy meg­nyissák az érettségi vizsgák teljes megreformálásának témáját. Szerin­tük ha másra nem, arra mindenképp rávilágított a pandémia, hogy a mos­tani rendszer nem képes megfelelő­en reagálni a 21. századi igényekre. Meglátjuk, mire jutnak egymás­sal, mindenesetre nincs sok idejük a reformálásra, mert március 15-én már kezdődnek az írásbeli vizsgák, a szóbeliket pedig május 23. és jú­nius 10. között tartják. Jelenleg leg­alábbis ez a terv. (Cartoonizer) Amikor már az is baj, ha egy téli olimpián havazik, és elő kell ásni a hó alól a műhavat Történelmi tettet hajtott végre a pápa Ferenc pápa megreformál­ta a visszaéléseket kivizsgá­ló vatikáni hivatalt, a Hitta­­ni Kongregációt. A pápa „sa­ját kezdeményezésére" (motu proprio) döntött, ás a kiadott dokumentumával külön tit­kárságot rendelt az egyház tagjai által elkövetett vissza­élések kivizsgáláséra. A rendelkezés a Hittani Kongregá­ció belső átalakítását jelenti. Az egy­házfő a vatikáni dikasztériumot két külön ágra bontotta: az úgynevezett doktrinális és a fegyelmi szekcióra. Az első a szorosan hittani és erkölcsi kérdésekkel foglalkozik és tevékeny­sége kiterjed a többi vatikáni hivatal hittani dokumentumainak vizsgála­tára is. A fegyelmi szekció a mos­tanáig a Hittani Kongregáció hatás­körébe tartozó egyházjogi ügyeket kezeli, közöttük is kiemelten a „sú­lyos bűncselekményeket”, melyek az egyház tagjai által elkövetett vissza­élésekre vonatkoznak. Az újdonság az, hogy a fegyelmi ügyekre kijelölt szekció önállóan működik. A hittani és a fegyelmi szekció élére egy-egy titkárt neveznek ki. A Hittani Kongregáció egészét tovább­ra is a spanyol bíboros Luis Francis­co Ladaria Ferrer vezeti prefektusi minőségben. Elemzők szerint Ferenc pápa dön­tése az egyház kiemelt figyelmét kí­vánja bizonyítani a visszaélések ki­vizsgálása terén. A reform várhatóan megkönnyíti a Hittani Kongregáció munkáját. A vatikáni hivatalok átala­kítása volt az egyik feladat, mellyel a 2013-as pápaválasztást megelőző bíborosi tanácskozás megbízta a le­endő egyházfőt. Az utóbbi években egyebek mellett megreformálták már a pénzügyi-gazdasági dikasztériu­­mokat is. (MTI) Vissza a harmincas évekbe HEGEDŰS NORBERT A múlt héten még amiatt keseregtünk, hogy a Fico vezet­te ellenzék az 1998 előtti időkbe akarja visszarepíteni az országot, de azóta kiderült, még ennél is sötétebb idők jö­hetnek. Miután a parlament józan többsége elfogadta az USA-val kötött vé­delmi szerződést (amihez hasonlót szinte minden szomszédos ország megkötött már, és amit - nem lehet elégszer elmondani - még az elő­ző, Smer által vezetett kormány kezdett kidolgozni), Robert Fico és barnainges barátai arra jutottak, hogy nekik nem elég, ha kocsmát csi­nálnak a parlamentből. Hazaárulózni kezdték a szerződést megszava­zó képviselőket, a nevüket és elérhetőségeiket listákon terjesztik, arra biztatva a választóikat, hogy „köszönjék meg” nekik a szavazást. Mi ez, ha nem uszítás? Mi ez, ha nem visszatérés a náci és kommunista rezsimek praktikáihoz? Felmerül a kérdés, hogy hol vannak ilyenkor a kormány vezetői, meddig nézik még tétlenül ezt a garázdálkodást. A védelmi szerződés megszavazása fontos tett volt, ezért dicséret illeti a mellette voksoló koalíciós képviselőket. Bár feltehetően nem sejtették, hogy milyen cir­kusz lesz belőle, megtették, amit kellett, annak ellenére, hogy tudták, ez nem lesz népszerű döntés. Ezért pedig minden józanul gondolko­dó embernek ki kell állnia mellettük, pártpolitikától függetlenül. Egy normális országban olyan nincs, hogy valakit meghurcoljanak egy ilyen ügy miatt. Hogy valakinek a családja biztonságát kelljen félteni, mert valami ámokfutó nyilvánosságra hozta a lakcímét egy höbörgő Facebook-csoportban. Ezért volt fájdalmas látni, hogy Jaroslav Nad’ védelmi miniszter egy­maga próbálta védeni a szerződést a lincselésre készülő smeresek és kotlebások támadásaitól kísérve. Hol volt Heger kormányfő? Hol voltak a kormánypártok vezetői, Matoviő, Sulik, RemiSová? Miért tartózko­dott a szavazásnál Kollár? Itt lehetett volna erőt és egységet mutatni, kiállni az európai eszme mellett és nyilvánvalóvá tenni a különbséget ők maguk és a parlamentbe csak a fizetésért és cirkuszért járó „képvi­selők” között. Égyszerüen érthetetlen ez a sumákolás. Ezek tényleg azt hiszik, hogy még versenyben vannak annak a szavazónak a kegyéért, aki Kotlebával, Mazurekkel vagy Ficóval szimpatizál? Mitől félnek? Miért nem mutatják a határozottságnak legalább a szikráját a saját sza­vazóik felé, vagy ha másért nem, puszta létfenntartási ösztönből? Ami a listázást illeti, Kotlebáék már régóta csinálják. Akinek már volt szerencséje postaládába gyömöszölt ingyenes pártlapjukhoz, az tudja, hogy rendszeresen közzéteszik a számukra fontos kérdésekben ellenük szavazó képviselők nevét, rendszerint a hazaáruló címkével megfűszerezve. Ami Ficót illeti, e praktika átvételével új mélypontot ért el, de hát mostanában minden megszólalásával ezt teszi az egykori kor­mányfő. Szemmel láthatóan a Kotleba-Mazurek vita által megosztott szélsőségesek szavazóira gyúr, ami láthatóan hoz is a konyhára. A két barnainges párt támogatottsága a parlamenti küszöb környékén ingado­zik, míg a Smerre leadott szavazat nem veszik el. így az eddig a szélső­ségesekkel szimpatizálók nyugodt szívvel szavazhatnak a Smerre - Fico üzenete már tulajdonképpen kompatibilis a világképükkel, így csak az önkéntes amnéziát kell felvállalniuk, és máris kész a barátság. Hogy egy jó hírrel fejezzem be, azért jegyezzük meg azt is, hogy a Szövetség kijelentette: ha parlamenti párt lenne, akkor támogatná a védelmi szerződést, és ezt követően egységesen elítélte a szélsősége­sek uszítását is. Ez helyes, ezt így kell. Szolidaritást vállalni a méltat­lanul üldözöttekkel és kiállni amellett, amit fontosnak tartunk. Remél­jük, látunk még ilyet a párttól. FIGYELŐ nilow Mandy című száma is. Vá­laszul a tüntetők táncolni kezd­tek, és a saját kedvenceiket kezd­ték üvöltetni. A rendőrség szerint mindez csak megerősítette a tiltakozók elszánt­ságát. A főkapitány tárgyalásra szólította fel a tüntetőket, és vilá­gossá tette, hogy nem szeretnék tömeges letartóztatásokkal megol­dani a kialakult helyzetet. Koráb­ban ugyanis erőszakkal próbálták meg eltávolítani a tüntetőket, 120 embert őrizetbe vettek, de a tilta­kozók ettől is csak elszántabbak lettek. Azóta a hatóságok erőszak nélkül próbálják jobb belátásra bírni az oltáselleneseket. Jacinda Ardem kormányfő nem nyilatkozott a hangzavaros had­viselésről, ám az ellenzék nem hagyta szó nélkül az incidenst: a tüntetőkkel szembeni eljárást szé­gyenteljesnek, ám hatástalannak tartja. (MTI) Oszlatás Macarenával és locsolással Az új-zélandi törvényhozás ille­tékesei üvöltő zenével, példá­ul a Macarenával próbálták meg szétoszlatni a parlament gyepén tábort vert oltásellenes tiltakozó­kat, ám a rendőrség nem helyes­li az eljárást. „Ezek nem olyan módszerek és eszközök, melyek­kel egyet tudunk érteni, és jobb lett volna más módon megoldani a problémát” - fogalmazott Cor­­rie Pamell rendőrfőkapitány egy rádióműsorban. A parlament biztonsági szolgá­lata a parlament döntése alapján az automata locsolórendszer be­kapcsolásával és hangszórókból bömböltetett slágerekkel pró­bálta meg elűzni az oltásellenes tiltakozókat. Felcsendült a Baby shark, a Macarena és Barry Ma-

Next

/
Thumbnails
Contents