Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-15 / 37. szám

RÉGIÓ

www.ujszo.coml 2022. február 15.

I 5

Mindenki másképp magyarázza a csallóközi csatornahálózat fejlesztésének elmaradását

Nemeshodos és Nagyabony közösen pályázott támogatásért a csatornahálózatra, ez volt a nagy költségvetésű projektek egyike (Somogyi Tibor archív felvétele)

KISS BARTALOS ÉVA

Miért hiányos a csatornahálózat a Csallóközben? Miárt álltak le fejlesztések? A múlt héten a Környezetvédelmi Alapot vonta felelősségre a Szövetség, de a környezetvédelmi minisztérium szerint, mivel a beruházás többéves folyamat, a korábbi minisztert, Sólymos Lászlót, a Szövetség Országos Tanácsának elnökét is felelősség terheli.

POZSONY

A csallóközi ivóvízkészletet veszélyezteti a kormány és a Környezetvédelmi Alap azáltal, hogy nem támogatják eléggé a csatornahálózat építését a vízvédelmi területen lévő falvakban. Erre hívták fel a figyelmet a Szövetség múlt heti sajtótájékoztatóján, Sólymos László szerint az alap legalább háromszor több pénzzel gazdálkodik, mint a korábbi években, tavaly mégsem jutott támogatás a csallóközi falvakban elengedhetetlen csatornahálózatok építésére. A tárca azonban máshogy indokolja a projektek elmaradását. „A most záruló operatív program keretében a Csallóközben is pályázhattak csatornahálózat építésére, a tárca és a Környezetvédelmi Alap szerint azonban kevesebb jó minőségű projekt érkezett a csallóközi falvakból” - írta lapunk megkeresésére a környezetvédelmi minisztérium sajtóosztálya. Hozzátették, a minisztérium értékeli a Szövetség igyekezetét, de elutasítja azt az állítást, hogy a kormány tétlen a vízügyi infrastruktúra kiépítésében. „Az országszerte, különösen a Csallóközben hiányzó, vagy nem működő csatornahálózat miatti környezet- és vízszennyezés az előző kormányok döntéseinek következménye, amelynek tagja volt Sólymos László korábbi környezetvédelmi miniszter is. A Szövetség sajtótájékoztatóján is elhangzott, hogy a csatornahálózat építése többéves folyamat, amely gyakran meghaladja a választási ciklust” - folytatta a tárca sajtóosztálya. Sólymos László ezzel szemben a kontinuitás hiányára hívta fel a figyelmet. „2019-ben 271 projektet támogattunk, pedig kevesebb forrásunk volt. 2019-ben összesen 60 millió eurót különítettünk el a csallóközi csatornahálózatok fejlesztésére, azóta azonban új projektek és kiírások nem készülnek. Nem tudok arról, hogy lenne újabb kiírás, vagy lenne elkülönített összeg a csallóközi településeknek. Soha annyi pénz nem állt rendelkezésre erre a célra, mint akkor, amikor mi voltunk kormányon, csak az új vezetés ezt nem folytatja. Ha folytatódott volna a program, akkor már a Csallóköz ivóvízkészlete a csatornázás szempontjából védett lenne” - állítja Sólymos. „Eduard Heger miniszterelnök programnyilatkozatában elköteleztük magunkat aziránt, hogy a 2000 lakos feletti agglomerációkban minél előbb elérhető legyen a csatornahálózat. 2030-ra a kisebb községek legalább felét lefednénk” - mondta Ján Budaj környezetvédelmi miniszter.

A Környezetvédelmi Alap jelenlegi vezetése is gondokat örökölt, a tárca szerint ezek következménye a támogatások hiányzó rendszere és az átláthatatlanság mellett a temérdek mennyiségű félkész projekt is. Budaj szerint ugyanis elődei a teljes hálózatok építése helyett csak részleges projekteket támogattak, valódi eredmény nélkül. „így a pénz ugyan elfogyott, a környezet viszont tovább szenved” - illusztrálta a helyzetet a tárcavezető. Sólymos azt mondta, voltak nagy, több millió eurós projektek, de kisebb, néhány százezer eurós támogatásokat is igényeltek a falvak.

Az, hogy hány pályázatot kapott a Környezetvédelmi Alap és közülük mennyi részesült támogatásban az elmúlt években, nem derült ki. Bereczk Oszkár, a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnöke, Albár polgármestere cáfolja a minisztérium érvelését, miszerint alacsonyabb lenne az érdeklődés a csatornahálózat kiépítése iránt. „Ez légből kapott válasz. Egy másik ügyben, a szúnyogirtás támogatásának megtérítésével kapcsolatban azt a választ kaptuk,

hogy a kérelmek meghaladják az anyagi keretet. A levélben azt írják, hogy a projekt átment a hivatalos ellenőrzésen, de a környezetvédelmi miniszter nem döntött úgy, hogy támogatja, mert a Környezetvédelmi Alappal szemben támasztott igények többszörösen meghaladták annak pénzügyi kapacitását. Egymilliárd eurónak kellene lenni a Környezetvédelmi Alapban, ez alapján tehát több milliárd eurónyi támogatást kellett volna kérnünk” - mondta Bereczk.

A tárca azt ígéri, hogy a folyamatban lévő beruházások befejezésére ■összpontosítanak, különösen a vízvédelmi területeken, mint amilyen a Csallóköz is. Emellett folytatják a csatornahálózat építésének támogatását, de a jövőben ez más koncepció alapján valósulhat meg. Egy iránymutatást állítanak össze a csallóközi vízvédelemről. A dokumentum elkészítésébe bevonják az önkormányzatokat, az államigazgatást, az egyetemeket és a civil szervezeteket. Ennek eredményeként átértékelik a nagy kiterjedésű csatornahálózatok építésének hatékonyságát és ajánlásokat fogalmaznak meg, például arról, hogy hogyan lehet hatékonyan kisebb víztisztító állomásokat építeni, vagy a csallóközi községekben működtetni azokat. A most készülő felhívás keretében online tanfolyamot is szerveznének a csallóközi falvak polgármestereinek, ahol tájékoztatják őket arról, hogyan folyamodjanak támogatásért.