Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-12 / 35. szám

Megújult a Budavári Sikló Befejeződtek a Bu­davári Sikló nagy­­javítási munkálatai: felújították a sikló két kocsiját és a sínpályákat. A sikló a több hónapig tartó felújítást követő­en keddtől szállítja ismét az utasokat. 2009 után végeztek nagyobb javí­tást a kocsikon, amelyek teljesen új faborítást kaptak, az ablakokat kicserélték A munkálatok során új korlátokat helyeztek el, kcserélték a síneket, felújították a biztonsági berendezéseket, valamint a szere­lőknek „leesés elleni védelmet” épí­tettek k a sínpályák között. A Budavári Sikót, eredeti nevén Budai Hegypályát gróf Széchenyi Ödönnek köszönhetjük Széchenyi Ödön gróf, Széchenyi István ksebb fia 1839. december 14-én született Pozsonyban. Első hivatalos megbí­zását 23 éves korában kapta, mint az 1862. évi londoni világkállítás magyar kormánybiztosa. Később részt vett az 1867. évi párizsi vi­­lágkállításon is, ahová - részben saját tervezésű - „Hableány” nevű hajóján tette meg az utat Pestről az akkori európai folyórendszeren át. A külföldi tapasztalatokat igyeke­zett hazája érdekében otthon hasz­nosítani. Érdekődése elsősorban a műszak újdonságok felé fordult, és nyilván ennek köszönhető, hogy az 1870-ben alakult Fővárosi Köz­munkák Tanácsa egyik kormány ál­tal knevezett tagja lett. A kegyezést követő gazdasági fellendülés idején különféle egyesületek, gyárak, tár­saságok alapításában vett részt, a fővárosi közlekedés fejlesztésében is jelentős szerepet vállalt. Nevé­hez íuződik a Budai Hegypálya megépítése. A sikó engedélyezési terveit eredetileg Juraszek Ödön készítette el, magát az építkezést Wohlfarth Henrik vezető mérnök irányította, ak számos ponton mó­dosította a terveket. A munkálatok mindössze másfél évig tartottak. A ferde pálya mi­att a kocsik három, lépcsőzetesen egymás fölé emelkedő fülkével ké­szültek a bécsi Spiering gyárban. Ez a megoldás akkoriban a világon egyedülállónak számított, egyben a sikó műszak nevezetessége volt. A Várhegy lábánál egy 30 lóerős gőzgép volt, amely egy kilenc láb átmérőjű hengert hajtott meg,' a drótkötél erre volt feltekerve. A tervezéstől a kvitelezésig nagyon kevés idő telt el, mert már 1870. március 2-án megnyitották az uta­sok előtt. Átadásakor első osztályon 6, másodosztályon 4 kajcár volt a jegy ára, hússzor olcsóbb, mint a bérkocsi. Az utasokat nem zavarta a hatalmas fiist, mely az alsó állomá­son kalaktott gépház kéményéből áradt. Az újdonságnak számító sik­ló egyből népszerű lett, alig néhány év múltával másfél millió utast szállított évente. Az új közlekedési eszköz akkora sikert aratott, hogy csakhamar újabb pályákat tervez­tek a Döbrentei tértől a gellérthe­gyi Citadelláig, valamint a Tabán és a Svábhegy között; az 1890-es években mindkettőre kadták az építési engedélyt, de napjainkg sem valósultak meg... 1944-ben bombatalálat érte a nép­szerű közlekedési eszközt, és akkor bontásra is ítélték A Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) azon­ban 1986-ra korhűen építette újjá a sikót, amely villamoshajtást ka­pott. A váralagút melletti sikó egy évben nagyjából egymilliárd forint árbevételt tud elérni, a koronavírus­­járvány miatt azonban töredékére esett vissza a forgalom. A BKV közleményben emlékezte­tett: a Margit és a Gellért elnevezésű kocsik a múlt év szeptember 1-jén kerültek a BKV Vasúti Járműjavító telepére, ahol a legmagasabb szintű vizsgálatokat követően mindenre kterjedő felújításon estek át. A jár­művek burkolati elemeinek eltávo­lítása Után a vázszerkezet javítását és fényezését is elvégezték, a felújított vázszerkezetre kívül-belül új faborí­tás került, újra legyártották az ab­lakokat és az ajtókat is. A két kocsi elektromos egységeit is felújították, illetve kicserélték, továbbá a jármű­vek vészfékrendszerét is felújították, amely kötélszakadás vagy sebesség­túllépés esetén megállítja a kocsikat a ferde pályán - írták. A két jármű 2021. december 15-én került vissza a helyére, majd a pá­lya menti működtető berendezések visszaszerelése és beállítása után el­kezdődhettek - különböző terhelési viszonyok között - a próbafúrások. A sikeres próbafútás és a Közleke­dési Hatóságtól kapott üzembe he­lyezési engedély kézhezvétele után, a Budavári Sikló reggel nyolc és este tíz óra között szállítja az utasokat. (MTI, BKV) A sikló két szerelvényét, a Margit és a Gellért nevű kocsikat a BKV munkatársai saját kezűleg újították fel A felújított Budavári Sikló az átadás napján, február 8-án. Háttérben a felújítás alatt álló Lánchíd, 2023-ban sikló indulhat a Gellért-hegyre A Gellérthegyi SIKLÓ Kft. megújította építési engedélyét, a tervek szerint 2023 második félévében indul az új sikló - tudatta közleményben a cég e hét elején. Budapest Főváros Kormányhivatala új építési en­gedélyt adott ki a Gellért-hegy­re tervezett sikló megépítésére a jelenleg hatályos, február 1-jén lejáró engedély mellett, így folytatódhat az építési munkálatok előkészítése. A terület birtokba vétele után kezdődnek a tereprendezési munkálatok és a régészeti feltárások, majd a tényleges ki­vitelezés, amely a tervek szerint 13 hónapig tart. A Gellért-hegyi sikló megépí­tésével több mint százéves terv válhat valóra. A Gellért­hegy környezetbarát módon kapcsolódhat be a főváros vérkeringésébe, kitilthatják a városrész forgalmát terhelő, az ott lakók életminőségét negatívan befolyásoló turista­buszokat. Az idegenforgalmi főszezonban naponta átlagosan 350-400 turistabusz fordul meg a Gellért-hegyen. A Gellért-hegyi sikló egy 300 méteres, kötött pályán haladó, több kocsiból álló elektromos hajtású közlekedési eszköz lesz, amely 72 másodperc alatt teszi meg az utat a Gellért-hegy lábától a tetejére tervezett kilá­tóig - tudatták. A sikló kabinjai 50 utas szállítására lesznek alkalmasak, kevesebb mint másfél perces menetidővel, így a sikló óránként akár 1200 em­bert is feljuttat a Gellért-hegy tetejére. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents