Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-12 / 35. szám

www.ujszo.coml 2022. február 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 „A mindenséggel mérd magad!” Ki más állhatna ki értünk hitelesebben, mint önmagunk? Fülembe csengenek Fia­­la-Butora János szavai, amiket az Új Szó pénteki számában a Bene§-dek­­rétumok mai hatásaival kapcsolat­ban mondott. Arról, hogy valahol talán éppen most is elkoboznak földeket felvidéki magyaroktól. A Szlovák Földalap „szisztemati­kusan túrta fel nemrég a levéltára­kat és próbál olyan földterületeket találni, amelyek magyar tulajdono­sok nevén vannak, és ezeket köz­­igazgatási eljárásban, az érintettek bevonása nélkül íratják az államra” - hívja fel a figyelmet Fiala-Butora. „Annyira elfogadtuk ezt a má­sodrangú helyzetet - amit éppen ezek a dekrétumok idéztek elő -, hogy már nem az egyenlőséghez mérjük magunkat, nem az a mér­ce. Még a magyar politikai elit is elfogadta, ami a szlovákoknál evi­dencia, hogy a többségi nemzet tagjai kivételezettek” - mondta a nemzetközileg elismert emberi jo­gi szakértő. Fiadd folytassam innentől József Attila szavaival, aki kőbe véste Ars poetica című versében: „Én nem fo­gom be pörös számat.” „Nincs alku - én hadd legyek boldog!/ Másként akárki meggy aláz/ s megjelölnek pirosló foltok,/ elissza nedveim a láz.” Nem lehet más utunk, való­ban a mindenséggel kell mérnünk magunkat, nem adhatjuk alább. Különben mennyiszer kerülhetünk életünk során a kisebbség isme­rős helyzetébe. Nem csak úgy, ha átrajzolják fejünk fölött a határo­kat és egy tollvonással megfoszta­nak bennünket a javainktól. Még a leghétköznapibb dolgokban is. Ha felvásárolja munkahelyünket egy távoli cég, és próbálja ránk erőltet­ni minden áron az ottani kultúrát, miközben másodrendűként kezel bennünket. Ha a környezetünkben bármilyen, akár verbális erőszak ér, és mi szótlanul hagyjuk. Amennyiben csöndben mara­dunk, azt gondolhatják mindig, hogy jól van ez így. Mi biztosan így érezzük jól magunkat, és min­den mehet úgy, ahogy eddig. Pe­dig nincs jól. Ne fogjuk be pörös szánkat, már az önbecsülésünk miatt sem. Miért kellene bármiért is másodrendű polgárnak érezni magunkat? Miért kellene beletö­rődni, ha azt mondják az örökös­nek, hogy pusztán egy admi­nisztratív hibát korrigáltak, nem pedig elkobozták a nagyapjától örökölt földjét, amikor egyébként a Benes-dekrétumokra alapozva konfiskálnak még ma is. Miért kellene szótlanul hagyni, hogy közjegyzők egyszerűen kive­gyék az örökösödési eljárás hatá­lya alól azokat a földeket, amelyek tulajdonosai magyarok és németek voltak. Ki más állhatna ki értünk hite­lesebben, tartozzunk bárhol, bár­milyen kisebbséghez, mint ön­magunk? Mindenünk megvan, jogunk is van ahhoz, hogy emelt fővel, önbizalommal megtegyük. Főként a férfiak szegik meg a járványügyi szabályokat A vizsgált országok 95 szá­­zalákában a fárfiak vatták kevásbé figyelembe a távol­ságtartásra vonatkozó szabá­lyokat - derült ki az ELTE Pe­dagógiai ós Pszichológiai Kar tanulmányából. 41 országból származó mintán mutatták be, hogy a nem, az élet­kor, a jövedelem és a végzettség alapján megjósolható, kik veszik kevésbé figyelembe a távolságtar­tás szabályait. A tanulmány a Sci­entific Reportsban jelent meg, egy 2020. március 20. és 2020. április 5. között készült online felmérés ada­tait használták fel, és összesen 41 ország 87 169 résztvevőjének vála­szait elemezték. Az országok 95 százalékában a férfiak vették kevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályo­kat. Az alacsonyabb iskolai végzett­ség (az országok 66 százalékában) és az alacsony jövedelem (80 száza­lék) szintén összefügg az ajánlások figyelmen kívül hagyásával. Emellett a fiatalok (78 százalék) hajlamosab­bak közösségbe menni. A kutatás szerint a társasági ösz­­szejövetelek elkerülését a magasabb jövedelem jósolta meg leginkább, ezt követte az életkor, az iskolai végzett­ség, majd a nem. Ez egybevág azok­kal a korábbi kutatásokkal, amelyek szintén a jövedelem és a megfelelő magatartás közti összefüggésre mu­tattak rá. „Az eredményt az esetleges pszi­chológiai okokon kívül az magya­rázhatja, hogy akik kevesebbet ke­resnek, munkakörükből adódóan legtöbbször nem is tudnak otthonról dolgozni”. Az egyes változók orszá­gonként eltérő képet festettek, nem szabad általánosítani, de a konkrét társadalmi kontextus ismeretében az eredmények segítséget jelenthetnek a Covid-19-cel kapcsolatos népegész­ségügyi kommunikációban. (MTI) A Robert Fico vezette Smer-SD Kotlebáékkal nem ül tárgyaló­­asztalhoz, de Milan Uhrík és Milan Mazurek Republikájá­­val kész egyeztetni az esetleges közös kormányzásról. Nem árt, ha Fico szlovákiai magyar hívei ezt is tudatosítják. Napjaink sok belpolitikai mozzanata lesz hatással az ország (közel) jövőjére. Többé-kevésbé mindannyian kizökkentünk a korábbi életünk­ből. A megszokottnál nagyobb veszélyben az egészségünk, a megélhe­tésünk és a biztonságunk. Mindez sokaknál zavart, értékrendbeli válto­zásokat idéz elő. A pártpreferenciákra is kihat. Pár hónap alatt újra Ro­bert Fico Smer-SD-je lett a legnépszerűbb politikai erő. Minél gyorsabban jut hatalomra, annál biztosabb, hogy elmarad holdudvara egy részének esetleges büntetőjogi felelősségre vonása. A cél szentesíti az eszközöket. Fico ügyesen tematizál (áremelések, járványhelyzet, védelmi szerződés stb.), és előrehozott választást sür­get. Minden témája egy-egy trójai faló, amelyben már ott toporog a mielőbbi választásra készülő csapata. A cél a koalíciós partnereket is szentesíti. Pontosabban Fico „szen­tesíti” őket. A Smer ugyanis az elmúlt hetekben nemcsak nagyobb for­dulatszámmal tematizál bel-, kül- és biztonságpolitikai kérdéseket, ha­nem sorra jelzi azt is, mely pártokkal kormányozna. Amikor a Fico-párt nemrég a közvélemény-kutatások élére került, az ellenzéken belüli új „pozíciójából” szövetséget ajánlott a korábban a Smerből kiváló Peter Pellegrini vezette Hlas-SD-nek. Mintha kihallatszana ebből: megelőz­tünk benneteket, most már beszélhetünk a hogyan továbbról. Ezután a Smer, a Hlas és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) esetleges koalícióját lengette be. (A Smer a január 26-i, a köztársasági elnöki hivatal előtti nagygyűlésére a Hlason és az SNS-en kívül a Socialisti.sk nevű pártot is meghívta.) Most pedig Fico már a Republikával is kész tárgyalni ar­ról, hogy esetleg koalíciós partnerek legyenek. „Ezzel abszolút semmi gondunk. Ám előbb létre kell jönnie e blokk alapjának. Ezért beszélek a Smerről és a Hlasról úgy, mint a kezdetről” - mondta Fico. A Republi­kával kapcsolatos bejelentését azzal tette „szalonképesebbé”, hogy ki­zárta az együttműködés lehetőségét a Marian Kotleba-féle Mi Szlová­kiánk Néppárttal (ESNS), mondván, az holokauszttagadó, és Szlovákia EU-ból való kilépését szorgalmazza. (Más kérdés, mennyivel jobb az a Republika, amelyet a Kotleba-pártból távozók gründoltak.) Ä Smer tehát kifelé lehetséges koalíciókat vázol, de a történetben egy kommunikációs csavar is sejthető a részéről. A legutóbbi felmérések alapján az SNS, a Republika (és a Socialisti.sk) esetében kérdéses a par­lamentbe kerülés. Fico többször utalt arra, hogy ezeknek a pártoknak el kell érniük az ötszázalékos bejutási küszöböt. A tapasztalt politikus ezt nem véletlenül hangoztatja: az említett minipártok (és a szintén öt szá­zalék alatt tengődő ESNS) szavazóinak üzen. Valami olyasmit, hogy ha úgy látnátok, a pártotok nem esélyes, a Smer a keblére fogad bennete­ket. Amelyik párt meg bejut, azzal majd tárgyalunk, ha a mandátumel­oszlás alapján szükségessé válik, hogy bevegyük a buliba (Fico ígérete szerint az ESNS kivételével). A Smernek inkább az első forgatókönyv, a minipártok szavazóinak „bekebelezése” kedvezne. Egyrészt azért, mert tovább erősítené a Fico-pártot, biztosabbá téve pillanatnyi dominanciá­ját. Másrészt azért, mert egyszerűbben bírhatná koalícióra a szélsőséges pártoktól valamivel jobban ódzkodó Hlast. A Hlas nélkül ugyanis - a minipártok sorsától függetlenül - jóval kisebb (vagy éppen semmilyen) a Smer koalíciós potenciálja. A Smer a témáival már meghozta magának a Jégtörő februárt”, ré­széről az előrehozott parlamenti választás egyre hangosabb követelé­se és a szavazatmaximalizálás időszaka várható. Olyan messzire még nem ment el, mint most a szélsőségesek megszólításával. Innen nézve kész felüdülés lesz, ha például előrukkolnak egy nőnapi köszöntővel. FIGYELŐ Danko levelet írt Oroszországnak Pontosabban Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek cí­mezte levelét, amely úgy hang­zik, mintha nem is egy NATO- tagállamban élnénk, hanem a szocializmus mélyén, amikor az elvtársaknak küldözgettek Moszkvába megalázkodó és ra­jongó leveleket. „Drága Szergej” - írja Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, és elnézést kér Oroszországtól, amiért a szlovák parlament elfogadta az amerika­iakkal való védelmi szerződést. Danko azzal kezdi, hogy felidézi Lavrovnak, „szlávok vagyunk, akik már sokszor megmutatták erejüket a világnak, de sajnos sok köztünk az áruló”. Elnézést kér Moszkvától, a szlovák nem­: zet meggyalázásának nevezi a | szerződést és biztosítja Lavrovot, hogy a szlovákok nagy része nem ért azzal egyet, a többieket pedig külföldről fizetett körök megté­vesztették. „Megkülönböztetett figyelemmel követjük Putyin elnök megfontolt lépéseit, me­lyekkel a feszültséget próbálja csökkenteni. Azért írok neked, hogy add át neki üdvözletün­ket, neked pedig megköszönjem azt az áldozatot, amelyet a béke érdekében vállalsz, és sok erőt és egészséget kívánjak a mun­kádhoz. Teljes mértékben értjük, hogy nehezen viselitek az Uk­rajna területén élő orosz lakos­ság szenvedéseit. Drága Szergej, megmondom egyszerűen, ahogy van. Szégyellem magam azok miatt, akik néhány garasért elad­ták a hazánkat, de a történelem ezt nem felejti el” - zárja levelét Danko. (úsz)

Next

/
Thumbnails
Contents