Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-12 / 35. szám

RÉGIÓ 2022. február 12. | www.ujszo.com A magyar államhoz kötődő cég veheti meg a volt rendelőintézet épületét Komáromban VATAŐClN PÉTER Csütörtökön bólintott rá az adásvételi szerződésre a ko­máromi képviselő-testület. A versenytárgyalás feltételei szerint a cégnek öt éve lesz az épület felújítására. KOMÁROM Január közepéig két ajánlat ér­kezett a rendelőintézet épületére. Az egyiket a dunaszerdahelyi székhelyű MANEVI SK s.r.o., a má­sikat a komáromi Panorama Proper­ty Investments s.r.o. jegyezte. A ver­senytárgyalást kiértékelő bizottság január 24-én a MANEVI SK aján­latát találta kedvezőbbnek, amely a kikiáltási árnál 2 ezer euróval volt magasabb, 270 ezer eurót kínált az épületért. Megkönnyebülós A napirendi pont kapcsán csupán néhány hozzászólás hangzott el az ülésen, a dunaszerdahelyi cég aján­latát elfogadta a testület. Knirs Imre képviselő elmondta, örül, hogy vég­re pont kerül a bonyolult ügy végé­re, amelyet szerinte ilyen módon már hét és fél évvel ezelőtt is meg lehetett Az egykor patinás épületet 2027 végéig kell felújítania az új tulajdonosnak (A szerző felvétele) Magyarországi kötődés Október 22-ei számunkban meg­írtuk a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) cikke alapján, a MANEVI SK a magyar kormány által létrehozott Közép-európai Épí­tett Örökség Megőrző Alapítvány tulajdonát képezi. A magyar fél így gyakorlatilag közvetett módon, e vál­lalat segítségével is több szlovákiai műemléképületet vásárolt meg. Az adásvételek október elején gerjesz­tettek némi feszültséget a szlovák­magyar kapcsolatokban. Ekkor Ivan Korőok külügyminiszter magyará­zatot kért Szijjártó Péter magyar kol­légájától arra, hogy a magyar állam miért nem értesítette a szlovák felet az épületvásárlásokról. volna oldani. „Pár képviselő nagyon megdolgozott azért, hogy ez a terv ne sikerüljön. Valójában mégiscsak a magyar állam fektet ebbe bele” - tette hozzá. Keszegh Béla polgármester erre úgy reagált, hogy az eltelt időszakban három versenytárgyalást is kiírtak az épület eladására, de vagy nem akadt jelentkező, vagy túl alacsony árat kí­náltak - a képviselők pedig ebben az ügyben nem akadályoztak semmit. Ézt követően Andruskó Imre el­mondta, Knirs még alpolgármester­ként valóban sokat tett az értékesí­tésért, ám a mostani lépés Keszegh sikere. Hozzátette: „Olyanok kezébe kerül most az épület, akik ha komo­lyan gondolják, fel tudják újítani, de ez még csak az első lépés. Én ma­ximálisan támogatom”. Kiemelte, óriási hiba volt, hogy a volt rendelő­­intézet végül műemlékvédelem alá került, mivel így jelentősen drágább, akár 10 millió euróba is kerülhet a felújítása. Az államnak nem kellett Tavaly kora ősszel bonyodalmat okozott, hogy elindult a 19. század­ban emelt épület műemlékké való nyilvánítása. Ez legfőképpen azt je­lentette, hogy jóval összettettebb és drágább módon kell elvégezni a fel­újítást, illetve azt is, hogy a szlovák államnak így elővételi joga keletke­zett az ingatlanra. November 30-án azonban a kulturális minisztérium jelezte Komáromnak, hogy nem kí­ván élni a lehetőséggel. Ezt követő­en vált „nyitottá” a verseny, amely­nek köszönhetően január közepéig két ajánlat futott be az önkormány­zathoz. A neheze hátravan Hogy pontosan mennyi pénzt emészthet fel az épület felújítása, azt most még nem lehet megjósol­ni. Még a műemlékvédelmi eljárás előtt a legtöbbször 5 millió euró kö­rüli összegek forogtak közszájon Komáromban, ám mostanra sokszor merül fel a 10 milliós plafon is. Az önkormányzat igyekezett a felújítás­ra vonatkozó biztosítékokat beépíte­ni a versenytárgyalás feltételei kö­zé. így például időkorlátot szabtak a fejlesztés megvalósításának, amelyet legkésőbb 2027 végéig kell befejez­ni. Ha ennek a vevő nem tesz eleget, büntetést és kártérítést kell fizetnie a városnak, amelynek ráadásul joga lesz felmondani az adásvételi szer­ződést is. A volt poliklinika épülete 10 év­vel ezelőtt került a város tulajdonába, ám gyakorlatilag mindvégig komoly gondot jelentett az önkormányzatnak az eleve rossz állapotban levő épü­let, amely a központi városkép szem­pontjából is egyre mélyülő problémát jelent mindmáig. Járványhelyzetben is szigorúan behajtják a tartozást RÖVIDEN Történelmi városnézés Érsekújvárban Érsekújvár. Az enyhülő jár­ványhelyzet reményében majálist tervez a város önkormányzata a kertmoziban, és a Portiunkula egyházi ünnep alkalmából ismét vásárt rendeznének a járási székhely központjában. Érsekúj­vár önkormányzati honlapján a város vezetése arról is tájékoztat, hogy Strba Sándor helytörté­nész, akinek Érsekújvárról szóló történelmi trilógiáját lapunkban is bemutattuk, izgalmas városnéző sétákat tervez az érdeklődőknek. Gróf Lajos történelemkutató az érsekújvári erőd történetét tálja fel a város történelme iránt ér­deklődőknek. Interaktív játékokat is terveznek a város múltja iránt érdeklődő fiataloknak. (száz) Kinyitott a nagymegyeri fürdő Nagymegyer. Több hónapos kényszerszünet után tegnap újra megnyitotta kapuit a Thermal Corvinus. A városi kft. által üzemeltetett fürdő utolsóként nyitott ki a régióban. Az előzetes tájékoztatás alapján négy medencét használhatnak a vendégek. Nagymegyeren a re­gionális közegészségügyi hiva­tallal történt egyeztetés alapján • OP-rendszerben nyitottak. Azok válthatnak jegyet, akik be van­nak oltva a Covid-19 ellen, vagy igazolni tudják, hogy átestek a betegségen, vagy friss negatív tesztet tudnak felmutatni. Szűk két hete vált ismertté a nyitás dátuma, több pozitív reakció is érkezett az érdeklődőktől, péntek délelőtt azonban kevés látogató váltott jegyet a fürdőbe. (béva) SZÁZ ILDIKÓ Nyilvánosságra hozzák az adósok listáját a városi hiva­talok honlapján. Ezzel ösz­tönzik a kötelező illeték befi­zetését elmulasztókat, hogy mielőbb rendezzék a tarto­zásukat. Léva önkormányza­ta ennél is hatékonyabb mód­szerhez folyamodott, hogy be­hajtsa a tartozást. LÉVA/VÁGSELLYE A helyi adóból származó bevétel csökkenése a koronavírus-helyzet­­ben a legtöbb önkormányzatot újabb takarékossági intézkedések beveze­tésére kényszerítette. Léva önkor­mányzata az adósok listájának meg­jelentetésénél is radikálisabb lépés­hez folyamodott. Ha nem tudják az adós tartozását a bankszámláján lé­vő összegből levonni, az egzekúci­­ós eljárás során elvehetik a gépjár­művezetői jogosítványát. A városi hivatal honlapján lévő tájékoztatás­ban kiemelik, hogy ez az egyik leg­hatékonyabb és legolcsóbb módja az adósság behajtásának. Léva önkor­mányzata országos viszonylatban elsőként kötötte össze a saját infor­matikai rendszerét a banki rendszer­rel. Eddig más városokhoz hason­lóan egzekúciós eljárást folytattak az adósokkal szemben, ám ez túlon­túl hosszadalmas és időnként ered­ménytelen folyamatnak bizonyult a lakosokkal, azaz természetes sze­mélyekkel, illetve a vállalkozókkal szemben. Az elmúlt években az ön­­kormányzatnak több mint 100 ezer euró ingatlanadóval tartoztak, az ebadótartozás is meghaladta a 2 ezer eurót, a lakásaikat kiadó személyek több mint 5 ezer euróval tartoztak. Ráadásul a jár vány helyzet első évé­ben az is komoly, mintegy 159 ezer eurós bevételkiesést jelentett, hogy elmaradtak a vásári, ünnepi rendez­vények és a közterületek használa­táért járó bevételtől is elesett a vá­ros. Az adóssal szembeni eljárásról hivatalosan tájékoztatják az érintett személyt, akinek az egzekúciós fel­szólítást követően nyolc napja van a tartozás kifizetésére. Ezt követően levonhatják a pénzt a bankszámlá­járól. Amennyiben az adósnak nincs a számláján a behajtandó összeg, a közlekedésrendészettel együttmű­ködve a város lefoglalhatja a jogosít­ványát, függetlenül attól, milyen jár­mű-kategóriára érvényes. Amennyi­ben nincs bankszámlája az adósnak, a város a korábban megszokott mó­don indít egzekúciós eljárást az érin­tettel szemben. Vágsellyén 2019-ben 296 ezer euróval tartoztak a lakosok és a vállalkozók az önkormányzat­Vágsellyén a járványhelyzet ellenére is nak, a rákövetkező évben mintegy 100 ezer euróval nőtt ez a tartozás. A város önkormányzati honlapján rendszeresen közzéteszik az adósok névjegyzékét, tartózkodási helyét, vállalkozó esetében a cég székhe­lyét. Azoknak az adósoknak a nevét közük, akik természetes személy­ként 160 eurónál többel tartoznak. Jogi személyek esetében az 1600 eu­rót meghaladó összeggel tartozók nevét teszik közzé. Vágsellyén a leg­nagyobb adókiesést a járványhely­zetben az átmeneti szállást kínálók fizetésképtelensége okozta. A 2016- ban bevezetett idegenforgalmi adó­ból származó bevétel folyamatosan nőtt, 2017-ben több mint 22 ezer eu­róval, 2019-ben 41 ezer euróval gya­rapította ez az illeték a városkasszát, ezt követően azonban visszaesett 18 ezer euróra. Az idei költségve­tésbe csak a 2019-ben kapott bevé­telt merték bedolgozni. Vágsellyén a legnagyobb problémát évek óta a lakbérhátralék okozza, az egyik új lakótelepen a tartozás összege meg­haladja az 5 ezer eurót. A szemét­díjtartozás 2020 végére meghaladta a 135 ezer eurót, 2002 és 2019 között 327 ezer euró szemétdíjjal tartoztak a városnak a lakosok és a vállalkozók. A járványhelyzetben egy időre leál­lították az egzekúciós eljárásokat, de később ismét elővették az adó­sokat. A vágsellyei önkormányzatnak az a tapasztalata, hogy az adósok egy részének az általa számon tar­tott több mint húsz pénzintézetből vagy egyikben sincs számlája, vagy teljesen le van nullázva.

Next

/
Thumbnails
Contents