Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-11 / 34. szám
www.ujszo.coml 2022. február 11. KULTÚRA I 9 Egy földalatti csapat legbölcsebb tagja Ladányi Andrea is szerepet kapott a kassai születésű Kristóf György most készülő filmjében, a Bunkerban SZABÓ G. LÁSZLÓ Kristóf György szlovák-magyar-cseh koprodukcióban készülő disztópikus thrilleróben, a Bunkerban játszik Ladányi Andrea, az évek óta Barcelonában élő, Kossuth-díjas táncművész. Nem ez az első filmszerepe. A múltban forgatott Jancsó Miklóssal (Nekem lámpást adott az Úr), Grunwalsky Ferenccel (Táncalak) és Böszörményi Zsuzsával (A vörös kolibri), legutóbb pedig Bergendy Péterrel (Post Mortem) és Fabricius Gáborral (Eltörölni Frankot). Rendkívüli mozgáskultúrája mellett szuggesztív egyéniségére is szívesen építenek a rendezők. Kristóf Györgygyel a Bunker castingján találkozott először. „A válogatás után elkezdtünk beszélgetni, Gyuri nagyjából beavatott a történetbe, és ki is alakult köztünk egy nagyon jó barátság, ami négy éve tart, mert akkor keresett szereplőket a filmjéhez - idézi fel találkozásukat Ladányi Andrea. - Megmutatott vagy száz castingvideót. Kíváncsi volt a szakmai véleményemre. Színészi képességekkel megáldott, izgalmas megjelenésű táncosokat keresett, akik mozgásalapon mutatnak meg különböző érzelmi állapotokat. Beavatott a forgatókönyv alakulásába is. Folyamatosan kommunikáltunk a filmről. A korom, a személyem nemcsak az általam megformált figurához, hanem a történethez is inspirációval szolgált a rendező számára.” Nonverbális filmről lévén szó, a történetet kizárólag mozgással mesélik el a szereplők. A tánc nyelvén fogalmazódik meg a hatalom dinamikája, egy embertelen rendszer okozta traumák sorozatos fájdalma, a zsarnokságot megdöntő összefogás sorsfordító ereje. „Amikor a válogatás zajlott, még nem volt százszázalékos története a filmnek, de engem nem is annyira a történet érdekelt, mint inkább a lehetőség, a későbbi szerep, és hogy dolgozhatok valakivel, aki meglát és kihoz belőlem valamit. Ha nem ismerem a rendezőt, én akkor is nyitott vagyok, és felkészülök, hogy teljesíteni tudjam a velem szemben támasztott elvárásait. Az érdeklődésem, a bizalmam az első perctől fogva nagyon magas fokon állt a Bunkerral kapcsolatban.” A film szinopszisával, mely szerint „ez a disztópikus sci-fi az általunk átélt traumákból indul ki, amelyek a kommunizmus 1989-es bukását követő politikai változások hatására mutatkoznak meg Kelet-Európábán, és sajnos máig tartanak”, az első forgatási napok után szembesült Ladányi Andrea. „A forgatókönyv sokkal elvontabb, részletesebb, érzékenyebb, és sokkal inkább arra fókuszál, hogy van egy fiatal csapat a föld alatt, férfiak és nők, akiket folyamatosan őriznek. Egészen addig, míg egy nap össze nem omlik a rendszer. Én vagyok köztük az egyetlen, aki valaha látta a földet, az életkoromból kifolyólag pedig érettebb, bölcsebb, tapasztaltabb vagyok mindenkinél. A csapat egyik tagja aztán, aki kezdettől fogva a szabadulás reményét hordozza, átveszi a társaság irányítását, a végén azonban cserben hagyja a környezetét. Szimbolikus a történet. Nem konkretizá„Imádom, ha filmrendezők hívnak..." lódik, hogy hol élünk, Csepelen vagy egy kőbányai lakótelepen. Ennél sokkal szürreálisabb. Olyan környezetben zajlanak az események, ahol csak egy kevéske étel van és sötétség. Itt Elhunyt Betty Davis, a funk úttörője Hetvenhét évesen elhunyt Betty Davis énekesnő, dalszerző, modell, múzsa 6s provokátor, a funkzene úttörője, Miles Davis második felesége, aki kitaposta az utat Grace Jonesnak és Prince-nek. Lemezei a legelkötelezettebb gyűjtők féltett kincsei, ritka műtárgyakként léteznek. Dalainak részleteit hiphopprodukciókban használják hangmintaként a mai napig. A nagyközönség viszont kevésbé ismeri munkásságát. Betty Mabry néven született Észak-Karolinában, a 60-as években költözött New Yorkba, ahol tanulmányai mellett modellként is dolgozott. Megismerkedett számos zenésszel, köztük Jimi Hendrixszel és Sly Stone-nal, majd elkészítette az első saját dalait. 1973-ban jelent meg az első albuma. A Madonna előtti Madonnának is nevezett Betty Davis azon kevés nők egyike volt, akik a férfiak dominálta fűnk műfajában alkottak. Bátran felvállalva szexualitását, provokatív imázsát. Olyan dalok fűződnek a nevéhez, mint az If I'm in Luck I Might Get Picked Up, They Say I'm Different vagy a Shut Off The Lights. 1968-ban Miles Davis felesége lett, és bár csak egy évig voltak házasok, férjén keresztül a jazz jövőjére is hatással volt: kaput nyitott a fúziós jazz, Jimi Hendrix világa, vagy a Sly and the Family Stone funkzenekar felé. Az ő arca látható az 1968-as Fiiles de Kilimanjaro című albumborítón, ő inspirálta a Mademoiselle Mabry című Davis-dalt, de hatása megmutatkozik az 1970-ben készült, híres Miles Davis-duplaalbumon is, a Bitches Brew-n, amelynek a címe is Betty Davistől származik. Dalai tévésorozatokban is felbukkannak, legutóbb például az Orange is the New Black-ben. (juk) Dalai több műfajra is hatással voltak (Képarchívum) (Talabér Tamás felvétele) nincsenek elemezve a kapcsolatok. Adott egy közösség, egy élet- és többféle magatartásforma. Jönnek-mennek az emberek, esznek, alszanak, léteznek, és várják a szabadulásukat.” A nemzetközi szereplőgárda fele-fele alapon külföldi és magyar táncosokból áll. „Ők egy generáció. Tudásuk egységes - vélekedik Ladányi Andrea. - Színvonalban nincs különbség köztük. Nem látni, ki honnan jött. Az ő korukban mindenki hasonló stílusban képezi magát. Divatos, trendi stílust képviselnek. Nagyon helyesek.” A háromhetes próbafolyamat után huszonhárom napos forgatás várt a csapatra. Egyetlen helyszínen, a tárnoki kőfejtőben zajlottak a felvételek. Látványos hely, több film forgott már itt. „Imádom, ha filmrendezők hívnak. Nagyon szeretek ezen az úton tovább-, menni. Főleg, ha isteni szerepem van. Az első világháborút követően, közvetlenül a spanyolnáthajárvány után itt ragadt, temetetlen holtakról szóló Post Mortemben kulcsfigura vagyok, a Néni. Az Eltörölni Frankot egészen mást kívánt tőlem. Abban egy nyolcvanas évekbeli, vasfüggöny mögötti pszichiátriai intézet ápoltja vagyok, aki jön-megy, mosolyog, és nagyon tetszik neki a politikai nézetei miatt oda került underground zenekar fiatal frontembere. Jancsó Miklóssal is élveztem a munkát annak idején. Nem a mítoszt testesítette meg a szememben, nekem ő Miki bácsi volt, akivel jókat lehetett beszélgetni, nevetgélni, szórakozni, együtt vacsorázni. Újító géniusz volt, rendkívüli elme. Boldog vagyok, hogy dolgozhattam vele. Egy játékfilmben nem az a fontos, hogy hol a lábam, milyen az alakom, hanem hogy mit képviselek. Ott érzelmekben, gondolatokban kell utaznom. Mint most, Kristóf György filmjében.” A szerző a Vasárnap munkatársa Az idei MITEM a Színházi Olimpia főpróbája A Kolozsvári Állami Magyar Színház Hamlet-előadásával április 20-án kezdődik a 8. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM). A fesztiválon 16 produkciót, köztük francia, olasz, görög, orosz, ukrán, lengyel, cseh, lett, litván előadást is láthat a közönség a Nemzeti Színházban. Budapest. „Mindig abban gondolkodtunk, hogy ki kell nyitni a színházat, nemzetközi szinten kell megmérettetnünk - mondta Vidnyánszky a MITEM sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy ez a fesztivál a Színházi Olimpia főpróbájának tekinthető, amelyet szintén ő koordinál. Jövőre a MITEM-et a színházi olimpia részeként rendezik meg. Ezért már most szélesítették a palettát’, és további műfaji bővítést terveznek. A cirkuszművészet mellett ezúttal a bábművészet és a táncművészet is kiemelt helyet kapott a programban. Vietnámból érkezik egy cirkuszi produkció, az A O Show, amely a Fővárosi Nagycirkusz szervezésben látható május 5. és 8. között hat alkalommal. A cseh Drak bábszínház a nonverbális, bűvészmutatványok sorozatából felépített Georges Méhes utolsó trükkje című alkotással érkezik a fesztiválra. Emellett a táncművészet is megjelenik a programban: a Bozsik Yvette rendezte, Mátéi Visniec drámája nyomán készült Bohóc kerestetik című darabot láthatja a közönség. Az idei találkozón Valéré Novarina Az árnyak játéka című darabját is láthatja a közönség. A moszkvai Vahtangov és a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház is visszatér a MITEM-re egy-egy új előadással. A Rigai Új Színház az Oblomov című regény adaptációjával vesz részt a fesztiválon, továbbá visszatér az athéni Attisz Színház is az Ámor című előadással, amelyet Teodórosz Terzopulosz rendezett. Oskaras Korsunovas vilniusi színháza először látható Budapesten, Viripajev Delhi tánc című művét adják elő, míg a Zakopanéi Witkacy Színház Stanislaw Witkiewicz Egy kétfejű borjú metafizikája című darabját játssza. Visszatér Kijevből az Ivan Franko Nemzeti Dráma Színház társulata, ezúttal Dalolj, Lola, dalolj! címmel mutat be produkciót, amely Heinrich Mann Ronda tanár úr című regénye és A kék angyal című film alapján született. A programsorozatot május 8-án egy táncelőadás, a Kaleidoszkóp — Hommage á Bartók Béla című est zárja. A fesztiválra már elindult az online jegyárusítás. (MTI)
