Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-10 / 33. szám
Megúj ült a Budavári Sikló Befejeződtek a Budavári Sikló nagyjavítási munkálatai: felújították a sikló két kocsiját és a sínpályákat. A sikló a több hónapig tartó felújítást követően keddtől sz állítja ismét az utasokat. 2009 után végeztek nagyobb javítást a kocsikon, amelyek teljesen új faborítást kaptak, az ablakokat kicserélték. A munkálatok során új korlátokat helyeztek el, kicserélték a síneket, felújították a biztonsági berendezéseket, valamint a szerelőknek „leesés elleni védelmet” építettek ki a sínpályák között. A Budavári Siklót, eredeti nevén Budai Hegypályát gróf Széchenyi Ödönnek köszönhetjük. Széchenyi Ödön gróf, Széchenyi István kisebb fia 1839. december 14-én született Pozsonyban. Első hivatalos megbízását 23 éves korában kapta, mint az 1862. évi londoni világkiállítás magyar kormánybiztosa. Később részt vett az 1867. évi párizsi világkiállításon is, ahová - részben saját tervezésű - „Hableány” nevű hajóján tette meg az utat Pestről az akkori európai folyórendszeren át. A külföldi tapasztalatokat igyekezett hazája érdekében otthon hasznosítani. Érdeklődése elsősorban a műszaki újdonságok felé fordult, és nyilván ennek köszönhető, hogy az 1870-ben alakult Fővárosi Közmunkák Tanácsa egyik kormány által kinevezett tagja lett. A kiegyezést követő gazdasági fellendülés idején - különféle egyesületek, gyárak, társaságok alapításában vett részt, a fővárosi közlekedés fejlesztésében is jelentős szerepet vállalt. Nevéhez fűződik a Budai Hegypálya megépítése. A sikló engedélyezési terveit eredetileg Juraszek Ödön készítette el, magát az építkezést Wohlfarth Henrik vezető mérnök irányította, aki számos ponton módosította a terveket. A munkálatok mindössze másfél évig tartottak. A ferde pálya miatt a kocsik három, lépcsőzetesen egymás fölé emelkedő fűikével készültek a bécsi Spiering gyárban. Ez a megoldás akkoriban a világon egyedülállónak számított, egyben a sikló műszaki nevezetessége volt. A Várhegy lábánál egy 30 lóerős gőzgép volt, amely egy kilenc láb átmérőjű hengert hajtott meg, a drótkötél erre volt feltekerve. A tervezéstől a kivitelezésig nagyon kevés idő telt el, mert már 1870. március 2-án megnyitották az utasok előtt. Átadásakor első osztályon 6, másodosztályon 4 krajcár volt a jegy ára, hússzor olcsóbb, mint a bérkocsi. Az utasokat nem zavarta a hatalmas füst, mely az alsó állomáson kialakított gépház kéményéből áradt. Az újdonságnak számító sikló egyből népszerű lett, alig néhány év múltával másfél millió utast szállított évente. Az új közlekedési eszköz akkora sikert aratott, hogy csakhamar újabb pályákat terveztek: a Döbrentei tértől a gellérthegyi Citadelláig, valamint a Tabán és a Svábhegy között; az 1890-es években mindkettőre kiadták az építési engedélyt, de napjainkig sem valósultak meg... 1944-ben bombatalálat érte a népszerű közlekedési eszközt, és akkor bontásra is ítélték. A Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) azonban 1986-ra korhűen építette újjá a siklót, amely villamoshajtást kapott. A váralagút melletti sikló egy évben nagyjából egymilliárd forint árbevételt tud elérni, a koronavírusjárvány miatt azonban töredékére esett vissza a forgalom. A BKV közleményben emlékeztetett: a Margit és a Gellért elnevezésű kocsik a múlt év szeptember l-jén kerültek a BKV Vasúti Járműjavító telepére, ahol a legmagasabb szintű vizsgálatokat követően mindenre kiterjedő felújításon estek át. A járművek burkolati elemeinek eltávolítása után a vázszerkezet javítását és fényezését is elvégezték, a felújított vázszerkezetre kívül-belül új faborítás került, újra legyártották az ablakokat és az ajtókat is. A két kocsi elektromos egységeit is felújították, illetve kicserélték, továbbá a járművek vészfékrendszerét is felújították, amely kötélszakadás vagy sebességtúllépés esetén megállítja a kocsikat a ferde pályán - írták. A két jármű 2021. december 15-én került vissza a helyére, majd a pálya menti működtető berendezések visszaszerelése és beállítása után elkezdődhettek- különböző terhelési viszonyok között - a próbafúrások. A sikeres próbafutás és a Közlekedési Hatóságtól kapott üzembe helyezési engedély kézhezvétele után, a Budavári Sikló reggel nyolc és este tíz óra között szállítja az utasokat. (MTI, BKV) A sikló két szerelvényét, a Margit és a Gellért nevű kocsikat a BKV munkatársai saját kezűleg újították fel A felújított Budavári Sikló az átadás napján, február 8-án. Háttérben a felújítás alatt álló Lánchíd. 2023-ban sikló indulhat a Gellért-hegyre A Gellérthegyi SIKLÓ Kft. megújította építési engedélyét, a tervek szerint 2023 második félévében indul az új sikló - tudatta közleményben a cég e hét elején. Budapest Főváros Kormányhivatala új építési engedélyt adott ki a Gellért-hegyre tervezett sikló megépítésére a jelenleg hatályos, február Tjén lejáró engedély mellett, így folytatódhat az építési munkálatok előkészítése. A terület birtokba vétele után kezdődnek a tereprendezési munkálatok és a régészeti feltárások, majd a tényleges kivitelezés, amely a tervek szerint 13 hónapig tart. A Gellért-hegyi sikló megépítésével több mint százéves terv válhat valóra. A Gellérthegy környezetbarát módon kapcsolódhat be a főváros vérkeringésébe, kitilthatják a városrész forgalmát terhelő, az ott lakók életminőségét negatívan befolyásoló turistabuszokat. Az idegenforgalmi főszezonban naponta átlagosan 350-400 turistabusz fordul meg a Gellért-hegyen. A Gellért-hegyi sikló egy 300 méteres, kötött pályán haladó, több kocsiból álló elektromos hajtású közlekedési eszköz lesz, amely 72 másodperc alatt teszi meg az utat a Gellért-hegy lábától a tetejére tervezett kilátóig - tudatták. A sikló kabinjai 50 utas szállítására lesznek alkalmasak, kevesebb mint másfél perces menetidővel, így a sikló óránként akár 1200 embert is feljuttat a Gellért-hegy tetejére. (MTI)
