Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-09 / 32. szám

www.ujszo.coml 2022. február 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Bonyolítják Adatvédelmiig Dzsé mint gmail és 0 mint omikron VERES ISTVÁN Zavaros, bölcs és nagy volt a Duna, amikor Bandika és Ervin meg­tudta, hogy Ottawát megbénították az oltástagadó kami­­onosok. Éppen a homályos tekinte­tű homárról elnevezett nagyvárosi kiskocsmában melegedtek, és vár­ták, hogy kisüssön a Nap. Bandikát, mint mindig, a létezés elnapolhatat­­lan kérdőjelei feszítették. Tetszett már gondolkodni azon, miért éne­keljük szinte óvodás koruktól azt, hogy süss fel Nap, amikor a Nap nem felsüt, hanem kisüt? Ervin szo­katlanul gyorsan válaszolt. Szerinte a dal sötétben íródott, és a reggeli napsugarak érkezését sürgeti. Azok ugyanis mintha felfelé sütnének, ellentétben a déli nappal, amely az égbolt zenitjéről már egyértelműen lefelé süt, legalábbis innen, a földről nézve. Aztán persze áttértek a ka­­mionosok problémáira, hiszen egy­kor mindketten kamionnal járták Európa országait. Mostanában vi­szont már csak a kamionos YouTu­­be-csatomákat figyelik néha. Ban­dika kedvence a cseh kamionsofőr­nő, aki Amazonka Truck néven oszt meg videókat útjairól, Ervin pedig inkább a magyar kamionoscsator­­nákat követi, főleg az st221acika nevűt. Képzelje, mi történt tegnap - kezdte a rumos Kofolától felfűtve Bandika. Felhívtam az egyik áram­­szolgáltató ügyfélszolgálatát. Tud­ja, amikor bemondják, hogy ha ezt akarom, nyomjam meg az 1-es gom­bot, ha amazt, akkor a 2-est és így tovább. Nagy nehezen összekötöt­tek egy szolgálatkész hölggyel, aki a bemutatkozásom után lekérdezte még a címem, a telefonszámom és a cipőméretem is, hogy biztos lehes­sen benne, én vagyok az. Még csak hét perce tartott a hívás, és kezdtem azt hinni, végre előadhatom, mi a gondom. Erre a hölgy az adatvédel­mi szabályokról kezdett beszélni, és kibetűzte a nevemet, hogy B mint Béla, A mint Adél, N mint Nándor, D mint Dániel, I mint Ilona, K mint Kálmán, és végül A mint Aladár. Ezután pedig felolvasta az e-ma­­il-címemet, és az adatvédelmi sza­bályok értelmében elkezdte betűzni azt is. Mivel az e-mail-címem ban­­dika@gmail.com, gondoltam, hogy az első rész kibetűzése után csak el­hadarja, hogy dzsímél, és már rá is térhetünk a hívásom tulajdonképpe­ni okára. De nem, a hölgy elkezdte betűzni, hogy g mint Géza, m mint Márton, a mint Adél, i mint Ilona, L mint László, pont, c mint Cecília, o mint omikron, m mint Márton. Hogy akkor szerintem ez így he­lyes-e. Mondom, helyes. Mire ezen keresztülverekedtük magunkat, kér­dezte, mit szeretnék. És ön erre mit felelt? - kérdezte Ervin. Azt, hogy pihenni - mondta halkan Bandi­ka, és látszott rajta, hogy csalódott. Mondtam neki, hogy nem lehetne-e megcsinálni úgy, hogy holnap is fel­hívom, és innen folytatjuk. De azt mondta, nem, mert lehet, hogy hol­nap nem hozzá, hanem a kolléga­nőjéhez kapcsol engem a rendszer, ő pedig szintén betűzni fog, mert most ezeket a dolgokat így intézik. Aztán remélem összeszedte magát- emelte meg a szemöldökét Ervin. Persze - bólintott Bandika. Minden erőmet és nyelvtudásomat össze­szedve elmondtam, hogy kaptam egy levelet a szolgáltatótól, amelyet nem tudok értelmezni. Aztán fel­világosított, hogy az ilyen típusú ügyekben nem ők az illetékesek, mert ugyan velük kötöttem anno szerződést, viszont a bekötés techni­kai részét nem ők bonyolítják. Sze­rintem bonyolítják ők is - tekintett a felsütő napba Ervin. Szerintem is- mondta lehangoltan Bandika, és kiitta a poharában várakozó barna löttyöt. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotrha) Inflációs lépéskényszer DUDÁS TAMÁS Kellemetlen meglepetést szerzett az eurózóna januári inflá­ciója a lakosságnak és a gazdasági szakembereknek: a várt csökkenés helyett tovább nőtt, és éves szinten elérte az 5,2 százalékot. Ez főleg az Európai Központi Bank képviselő­it hozta kényelmetlen helyzetbe, akik januárban is kitartottak amellett, hogy a magasabb infláció csak ideiglenes. Ehhez képest az éves szintű infláció Szlovákiában januárban a maga 8,5 százalékával magasan az eurózóna átlaga fölött volt. Perspektívába helyezve Szlovákiában utol­jára 19 évvel ezelőtt nőttek ilyen gyorsan az árak. Az első gyors inflációs adatok kevés részletet tartalmaznak, de ami rendelkezésre áll, abból egyértelmű, hogy az eurózóna gyorsuló inflá­cióját alapvetően az energiaárak okozzák. Ezek januárban 28,6 száza­lékkal nőttek éves szinten, és specifikus jellegük miatt szinte minden más drágulásához hozzájárulnak. Az európai fogyasztók ebből leg­jobban az élelmiszerárak növekedését érzik, hiszen alapélelmiszere­ket minden nap vásárolunk. Az energia és az élelmiszerek drágulása pedig olyan kettős nyomás alá helyezi a fogyasztókat, aminek komoly politikai következményei is vannak. Az infláció elleni küzdelem ugyan a központi bankok feladata, de a lakosság és a vállalkozói szektor egyaránt a kormányoktól várja a nyo­más enyhítését. Elméleti síkon a kormányoknak több gazdaságpolitikai eszközük is van a magas infláció hatásainak enyhítésére, de a valóság­ban ez kétévnyi globális koronavírus-járvány után gyakran költségveté­si korlátokba ütközik. Mégis egyre több uniós kormány reagál adócsök­kentéssel vagy szociális juttatásokkal, s ezzel még nagyobb nyomás ne­hezedik az egyelőre kiváró országokra. Pontosan ebbe helyzetbe került a szlovák kormány. Nem könnyű megmagyaráznia, miért nem segít a lakosságon olyan áfacsökkentéssel, mint Lengyelország. Varsó február­tól fél évre felfüggesztette a földgáz és az élelmiszerek áfáját, és ehhez jött az üzemanyagokat érintő adócsökkentés. Eduard Heger kormányfő ugyan próbálta a lakosságot meggyőzni arról, hogy a 13. havi nyugdíj­jal, az időseknek járó oltási bonusszal és több más intézkedéssel a szlo­vák kormány valójában már a szomszédai előtt jár az infláció tompításá­ban, de a Lengyelországba irányuló bevásárlóturizmust bemutató médi­abeszámolók jelentősen gyengítik az érvelését. A lépéskényszerbe került kormány mára ígéri inflációellenes intéz­kedései bejelentését, és elsősorban a drága energia hatásainak mérsék­lésére törekedhet. Valószínűleg célzott intézkedésekre kell számítani, melyek a drágulás miatt leginkább sújtott csoportokra koncentrálnak. Viszont az energiahordozók és az élelmiszerek áfájának csökkentésé­re nem várható, Igor Matovié pénzügyminiszter ugyanis szeretné el­kerülni a költségvetési hiány további növekedését. Az áfacsökkentés több száz millió eurós bevételkiesést jelentene a költségvetésnek, rá­adásul a nemzeti bank elemzői szerint pozitív hatásait legjobb esetben is csak ideiglenesen éreznék a vásárlók az árakon. Lengyelországgal és Magyarországgal ellentétben pedig az itteni parlamenti választás még messze van. De ha az infláció a következő hónapokban is magas lesz, a kormány nem nézheti tovább tétlenül, hogy a legsebezhetőbb társadal­mi csoportokat a szegénység csapdája fenyegeti. FIGYELŐ Teletankolják, ami a kezük ügyóbe kerül Mióta Lengyelország 23-ról 8%-ra csökkentette az üzemanyagok áfá­ját, a szlovák sofőrök megszállták a határ menti benzinkutakat, és tele­tankolják, ami a kezük ügyébe kerül - írta a cseh Právo napilap. Az autó teli tartályán túl legfeljebb 60 liter üzemanyagot vihetnének magukkal műanyag benzines kannában vagy marmonkannában. Ehelyett például élelmiszerekre szánt nagy műanyag tároló dobozokat vagy víztartályokat használnak. „Nemcsak törvénysér­tő, de rendkívül veszélyes is. Akár ezerliteres víztartályt visznek után­futón vagy a kocsi belsejében, ben­zinnel teletöltve. Ha baleset történ­ne, azonnal felrobbanna” - mondta Anna Grzesiak, a krakkói közleke­désrendészet vezetője. Előfordult, hogy Zakopanéban, Nowy Targban vagy Jablonkán órákra be kellett zár­ni a benzinkutakat, mert elfogyott az üzemanyag. (tasr) Trump hazavitte Kim Dzsong Un leveleit Az amerikai Országos Levél­tárnak egy óv elteltével sike­rült visszaszereznie több do­boznyi dokumentumot, amit a volt elnök szabályellenesen vitt el a Fehér Házból. Donald Trump a távozásakor ma­gával vitte például Kim Dzsong Un észak-koreai vezető leveleit, és más feljegyzéseket - írta a The Washing­ton Post. Három forrás is megerő­sítette, hogy az iratokat a nemzeti archívumnak kellett volna átadnia. Az eset a lap szerint aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy Trump mennyire tartotta magát az elnök­ségi iratok, jegyzőkönyvek, leve­lek, e-mailek, faxok és más írásos üzenetek megőrzéséről rendelkező amerikai törvényhez. Az Országos Levéltár egyik tisztségviselője úgy fogalmazott, hogy a törvény lénye­gében „becsületbeli megállapodás” alapján működik. Trump egykori tanácsadói cáfol­ták, hogy a volt elnök rosszhiszemű­en járt el, tekintve, hogy a dobozok mindössze emlékeztetőket, ajándéko­kat, a világ vezető politikusaitól ka­pott leveleket és egyéb levelezéseket tartalmaztak. Két illetékes szerint a Trump floridai Mar-a-Lago klubjából visszakerült dokumentumok között van Kim Dzsong Un észak-koreai vezető Trumppal folytatott üzenet­­váltása, amelyet a volt elnök egyszer úgy jellemzett, hogy „szerelmes le­velek”. Szintén az iratok között van Barack Obama demokrata párti el­nök üzenete, amelyet utódjának ha­gyott a Fehér Házban. A levéltárnak az is gondot okoz, hogy a volt elnök gyakran hivata­los dokumentumokat tépett szét, így több száz oldalnyi papírt kellett, illet­ve kell még összeragasztgatni. „Az egyetlen mód, hogy bármelyik elnök hosszú távon elszámoltatható legyen, ha megőrizzük a feljegyzéseket arról, ki mit mondott, ki mit tett, milyen politikát szorgalmaztak vagy hajtot­tak végre. Mindez rendkívül fontos, és túlnyúlik a választási ciklusokon” - idézte a lap Lindsay Chervinsky amerikai elnökökre szakosodott tör­ténészt. Chervinsky hozzátette, hogy ha a feljegyzéseket és dokumentu­mokat nem adják át, az komoly gond a következő adminisztráció számára, mert információk hiányában kényte­len „vakon repülni”. A lap megjegyezte: kisebb-na­­gyobb mértékben ugyan, de vala­mennyi korábbi amerikai kormány­zat megszegte az elnöki iratkezelésre vonatkozó törvényt. Általában elekt­ronikus leveleket, vagy hivatalos te­lefonbeszélgetések leiratait nem ad­ták át a levéltárnak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents