Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-09 / 32. szám
www.ujszo.coml 2022. február 9. KÖZÉLET I 3 Kevesebben nézik jó szemmel az EU-tagságot NAGY ROLAND Pozsony. Szlovákiában a lakosság alig több mint egyharmada tekinti pozitívumnak, hogy az ország az Európai Unió tagja - derült ki a legújabb Eurobarometer-felmérésből. Az Európai Parlament támogatottsága az utóbbi időben ugyan nőtt, de a lakosság jelentős része még mindig nagyon keveset tud az intézmény működéséről. A legújabb Eurobarometer-felmérés, amelyet 2021 novemberében és decemberében készítettek, elsősorban az Európai Unió és az Európai Parlament támogatottságát mérte fel. Nyugatról keletre Az EU lakosságáról általánosságban elmondható, hogy hosszabb távon egyre többen tekintik pozitívumnak az uniós tagságot: a 2015- ös felmérésben még a válaszadók 55 százaléka, az új felmérésben viszont már a 62 százaléka állította, hogy az adott ország tagságát pozitívumként lehet értékelni. Továbbra is igazolódni látszik az a tendencia, hogy főként a nyugat-európai országok lakossága tekint jó szemmel az EU-ra, kelet felé haladva pedig egyre inkább csökken a támogatottsága. A legtöbben Luxemburgban gondolnak pozitívumként a tagságra (88 százalék), utánuk következik Írország 86, Hollandia pedig 81 százalékkal. Magyarország éppen az EU-s átlag szintjén végzett, vagyis a lakosság 62 százaléka nézi jó szemmel az uniót. Az utolsó helyen Az említett listán viszont Szlovákia az utolsó helyen áll, a válaszadók mindössze 39 százaléka gondolja úgy, hogy a tagság előnyös az ország számára. Ez a 2015-ös felméréshez képest 9 százalékpontos zuhanást jelent. Az alacsony támogatottság azonban nem feltétlenül jelent elutasítást: a megkérdezettek mindössze 10 százaléka gondolja rossz dolognak, hogy Szlovákia az unió része. A legnépesebb csoportot azok a válaszadók alkotják, akik semlegesen tekintenek erre a problémakörre, ide tartozik az adatközlők 50 százaléka. A maradék 1 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a lakosság egy jelentős része nem feltét- i lenül utasítja el az EU-tagságot, mind- : össze nem foglalkoznak a témával. Az alacsony támogatottságban továbbá az is szerepet játszhat, hogy a megkérdezettek többsége nem gondolja úgy, hogy számít a véleménye az uniós politikai színtéren. A válaszadók 47 százaléka értett egyet azzal, hogy a szavazata igenis számít, 49 százaléka viszont nem értett egyet a kijelentéssel (a maradék 4 százalék nem foglalt állást). Az EP helyzete Az uniós tagság mellett a felmérés készítői az Európai Parlamenttel (EP) kapcsolatos hozzáállásra is kíváncsiak voltak. Ami az EU-s átlagot illeti, 2015 óta 12 százalékponttal nőtt az EP támogatottsága, jelenleg a lakosság 36 százaléka tekint pozitív szemmel az intézményre. Nagy általánosságban azonban elmondható, hogy a többség még mindig közömbös szemmel figyeli az európai parlamenti képviselők tevékenységét, a válaszadók 45 százaléka vélekedett így. Az adatközlők 17 százaléka tartozik az EP-t elutasítók közé, 2 százalék pedig nem tudott állást foglalni. Szlovákiában ezek az arányok kissé eltérőek, jóval kiegyenlítettebb az Európai Parlamentet támogatók és elutasítók tábora: az itteni megkérdezettek 25 százaléka szemléli pozitívan az intézményt, 23 százaléka pedig negatívan. Azok aránya, akik semlegesen tekintenek rá, elérte az 50 százalékot (csakúgy, mint az EU-s támogatottság esetében is). Közömbösség A nagy arányú közömbösség ebben az esetben azzal függhet össze, hogy az ország lakossága (és egyébként az unió teljes lakossága is) keveset tud az Európai Parlamentről. A kutatók arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók mennyire vannak tisztában az intézmény működésével. A szlovákiai válaszadók mindössze 7 százaléka állította, hogy nagy tudással rendelkezik az EP-ről, ezzel szemben 31 százalék ismerte el, hogy szinte semmit nem tud róla. A többség, vagyis az adatközlők 62 százaléka a „közepes szintű tudást” jelölte meg, viszont arra már nem kérdeztek rá, hogy pontosan mi számít közepes tudásnak. A lakosság információhiányára utal az is, hogy a szlovákiai válaszadók jelentős része többet szeretne tudni az unió működéséről. A válaszadók 47 százaléka például érdeklődik az uniós források elköltése iránt, de 26 százalékukat foglalkoztatta az európai parlamenti képviselők tevékenysége is. „A lakosság megérdemli, hogy több információhoz jusson az EU döntéseinek hatásáról, amely a mindennapi életüket is befolyásolja. Az embereknek tudniuk kell, mire megy el a pénz” - jelentette ki Roberta Metsola, az EP elnöke. Új vasúti főállomás? Már látni az alagút végét! DEMECS PÉTER Hosszú, többéves folyamat lesz, de reálisan kezdetét veheti a pozsonyi vasúti főállomás átépítése - jelentette ki tegnap Pozsony főpolgármestere, MatúS Valló. A városnak ugyanis sikerült aláírnia a közlekedési tárcával és a Szlovák Vasutakkal (2SR) azt az együttműködési memorandumot, mely alapján mindhárom fél szorosan együttműködik majd a főállomás átépítése során, és melynek köszönhetően kiírhatják a nemzetközi építész tervpályázatot az állomás és az előtte levő tér teljes körű átépítésére. Pozsony. A pozsonyi főállomás történelmi épületét még 1871-ben építették a Pozsonyt Párkánnyal és Budapesttel összekötő vasútvonal miatt. 1989-ben hozzáépítették a csarnokot, amely teljes egészében eltakarta az állomás eredeti épületét, s azóta tulajdonképpen semmilyen jelentős átalakítást nem hajtottak végre az épületen. A főállomásnak jelenleg naponta több mint 60 ezres utasforgalma van. Az utóbbi évtizedekben számtalanszor szó esett az átépítésről, volt egy időszak, amikor a főállomást az előtte levő Liszt Ferenc térrel egy ingatlankezelő is a kezébe kapta, de még így sem sikerült beindítani az átépítést, a beruházó így végül elesett az egész projekttől. Mire számíthatunk? Az egész átépítés eddigi legnagyobb problémája az volt, hogy a szóban forgó terület alatti telkeknek számtalan tulajdonosa van, s a beruházók, vagy a város az állam segítsége nélkül képtelen volt megszerezni az összes parcellát. Valló szerint már ez sem jelent túl nagy gondot, hiszen a telkek jelentős része már a vasutak, illetve a város tulajdonában van. Andrej Dolezal közlekedési miniszter tegnap hatalmas szégyennek nevezte, hogy Szlovákia fővárosának vasúti főállomása olyan állapotban van, mint most. „Ezért is örülök, hogy reálisan kezdetét veheti az átépítés komplex projektje, amely, mondjuk meg őszintén, tovább fog tartani, mint az én megbízatási időszakom, de a lényeg, hogy a végén egy minőségi, 21. századi főállomást kapjunk” - mondta a miniszter. Elismerte azt is, hogy az államnak soha nem volt, jelenleg sincs, és a jövőben sem lesz anyagi forrása egy ilyen hatalmas projekt megvalósítására, ezért elkerülhetetlen, hogy az egész beruházást egy nagy ingatlanfejlesztő vezényelje le az alapján, amit a város és a vasút meghatároz. „A főállomás történelmi épülete megmarad, de minden más nagy valószínűséggel nem. A lényeg, hogy a projekt a kivitelező számára nyereséges legyen, tehát a biznisz szempontjából is érdekessé kell tenni ezt a beruházást, azzal, hogy a fő hangsúly a főállomáson, az embereknek nyújtott szolgáltatásokon legyen” - tette hozzá a miniszter. Mikorra lesz kész? A következő hónapok a projekt megvalósításához szükséges tanulmányok kidolgozásáról fognak szólni. A város és a minisztérium pontos adatok alapján akarja meghatározni, milyen irányban kellene elmozdulnia az egész átépítésnek. Ezt követően kihirdetnek egy nemzetközi építész tervpályázatot, a győztes projekt alapján fogják aztán megvalósítani a projektet. „Az elmúlt hetekben Brünnben sikerült kiértékelni és sikeresen lezárni egy nemzetközi pályázatot az új vasúti főállomásra. Mi intenzív tárgyalásokat folytatunk a brünni verseny kivitelezőivel, és meggyőződésem, hogy a tapasztalataiknak és észrevételeiknek is köszönhetően idén év végéig mi is kihirdethetjük a nemzetközi pályázatot’’-pontosított a főpolgármester. Míg kezdetét veszi a teljes átalakítás, addig a Szlovák Vasúttársaság kisebb felújításokat még elvér géz, hogy a lehető legjobban növelje az utasok kényelmét. Az állomás előtti térre ezért több padot fognak kihelyezni, s az állomáson könnyebb hozzáférést akarnak biztosítani az illemhelyiségekhez. A pozsonyi vasúti főállomás történelmi épületét teljesen eltakarja az a csarnok, amelyet 1989-ben építettek hozzá; azóta egyetlenegy jelentősebb átépítésen vagy modernizáláson sem esett keresztül az állomás (TASR-felvétel)
