Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-08 / 31. szám
www.ujszo.com | 2022. február 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Eldurrant a játékfegyver Békeharcos tankokkal, lézerfegyverekkel és robotkatonákkal JUHÁSZ KATALIN Manapság semmin sem lepődik már meg az ember, én is -ehhez igyekszem tartani magam. A legnagyobb játékboltláncnak mégis sikerült alaposan meglepnie, amikor lándzsát tört a béke mellett, vagy ha így tetszetősebb: pálcát tört a háború felett, gyermekeink jövőjéért aggódva. A hazánkban mára szinte egyeduralkodóvá vált Dráéik cég a napokban kitett a honlapjára egy békegalambbal díszített közleményt, mely szerint a szlovákok békét akarnak minden nemzetnek, a cég pedig azt akarja, hogy az ország területe külföldi katonai csapatoktól és bázisoktól mentes legyen. Ez egyértelmű állásfoglalás volt az USA-val kötendő védelmi szerződés ellen. Később a közleményt így módosították: „Aki békét akar, annak békéje lesz. Aki háborút akar, annak háborúja lesz. Fegyverekkel nem lehet békét teremteni. Gondoljatok a gyerekek jövőjére.” Ma pedig már a következő üzenet virít ugyanott: „1968 augusztusában, amikor hat hónapos voltam, az ablakunk alatt, a házunktól 15 méternyire állt egy megszálló tank és a katonák. Aki ezt nem élte át, el sem tudja képzelni, mennyire féltették a szülők a gyerekeiket. Szerencsére nem lett háború. Amikor a felnőttek fegyverekkel játszanak, az olyan, mint amikor a gyerekek gyufával játszanak. Sosem tudni, mikor lobban be, és utána csak a sírás marad.” Aláírás: Drácik. Azaz maga a kis sárkány élte át mindezt. A webshop kínálatában pedig ott vannak a játékpisztolyok, -puskák, mindenféle színes gépfegyverek. Némelyikkel csak zajt lehet csapni, a fejlettebbekkel már pingponglabdát, szivacsgolyót, speciális játéktöltényeket is ki lehet lőni. Műanyag katonákból is nagy a választék, az egészen kicsi „szobrocskáktól” az összerakható robotharcosokig. Nem beszélve az „eredetihez” megszólalásig hasonlító lézerkardokról, különböző űrfegyverekről. Ezek úgy születnek, hogy a játékgyárak szerződést kötnek a hollywoodi filmstúdiókkal, és mindenki jól jár, hiszen ajátékok a filmet népszerűsítik, a film a benne szereplő kellékek gyermekbarát verzióit, a szülők pedig felszabadulnak a döntés terhe alól, hiszen azt vehetik meg fiaiknak, amit azok más platformról már ismernek, szeretnek. Ha egy nyolc-tíz éves emberpalánta beszabadul a Drácikba, könynyű dolga van. Már a színek is útba igazítják, hiszen van rózsaszín részleg és sötétzöld-kék-fekete részleg. Egyértelmű, hogy előbbi a lányok territóriuma, a rikító öltözetű, agyonsminkelt babákkal, színes pónikkal, meghatározatlan fajú plüssökkel. A sötét oldal pedig a fiúké. Ott kelleti magát az összes rajzfilm-és képregényhős, a lövöldözős videojátékok fröccsöntött sztárjai, a szuperhősök és pusztító robotok. Szóval nem kifejezetten békét sugall a látvány. Akad persze kreatív portéka is, ha türelmesen keresgélünk. Hangszerek, kirakok, logikai játékok, együttműködésre, gazdálkodásra tanító társasjátékok, ügyességi játékok, ám ezek láthatóan fedezékbe kényszerülnek. Esetleg a gyártók összekötik a két kategóriát, például a labdákon elitkommandósok virítanak, a kirakóból tankot lehet kirakni, a tolltartó terepszínű. Szóval egy kicsit olyan ez, mint amikor a mekinek becézett gyorsétteremlánc elbüszkélkedik az egészséges étkezés érdekében tett erőfeszítéseivel. Nem beszélve a Dráéik üzenetének logikai bénaságairól. „Aki békét akar, annak békéje lesz.” Hát, ez bizony nem igaz, kérdezzék erről például a szíriai gyerekeket. „Fegyverekkel nem lehet békét teremteni.” Dehogynem. Erre is számos példát hallhattak a srácok történelemórán, diktátorok elűzése, nemzetek felszabadítása kapcsán. Ebben a sztoriban mégis az a legfurább, hogy egy játékboltlánc, amely szabadon eldöntheti, milyen árut tesz ki a polcaira, ám mégsem mond nemet a fegyverutánzatokra, szükségét érzi, hogy állást foglaljon egy politikai, sőt hadügyi témában. Ha nem a profitorientáltság dominálna, ha lennének bármilyen elvei, már rég kiselejtezte volna a kínálata felét. MEGYEK, FELRAKOK VALAMIT A FÉSZBÚKRA! (Kotrha) Tévés show-ban szerepelt a pápa Ferenc pápa egy népszerű olasz tévéműsorban szerepelt, amelynek több milliós a nézettsége. Olyan kérdésekre is válaszolt, hogy vannak-e barátaira, milyen zenét szeret és tud-e tangózni. „Nem könnyű ilyen sok szenvedést látni, ahogy a világot járom. Sok olyan emberrel találkozom, aki rossz dolgokat él át, nem jön ki a fizetéséből, esetleg menekült és nincs hova mennie, vagy épp a járvány miatt szenved. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyen viselem” - mondta a pápaság nehézségeiről. A klímaváltozással kapcsolatban azt mondta, a környezetszennyezés „bűncselekmény”, „megöljük a környezetet, megöljük a Földet, ennek véget kell vetni, ha meg akarjuk menteni a bolygót a következő generációknak”. Az egyórás beszélgetőműsorban a fegyverkezés visszafogását sürgette, beszélt a konzervatívok túlzott ideológiai szigoráról és a migránsok jogairól. Kijelentette, hogy az Olaszországba és Spanyolországba érkező migránsokat el kellene osztani az EU tagállamai között, hogy ne nehezedjen akkora nyomás az említett két országra. Könnyedebb témákra váltva a műsorvezető megkérdezte, mit vásárolt nemrég, amikor egy zenei boltban látták, mire a Szentatya elárulta, hogy a klasszikus zenét és a tangót szereti. Szóba került az is, hogy az argentin pápa vajon tangózott-e fiatalkorában. , Az a Buenos Aires-i, aki nem tangózik, nem Buenos Aires-i” - válaszolta az argentin fővárosban született Ferenc pápa. (TASR/AP) Két krízis HEGEDŰS NORBERT Válaszút előtt áll és kétségek által tépázott az országos és szlovákiai magyar társadalom is. Kezdjük azzal, hogy jelenleg egy egészen komoly válság figyelhető meg mind a teljes szlovákiai, mind a szlovákiai magyar társadalomban. Több elemző egyetért abban, hogy ami az ország állapotát illeti, nagyjából visszatértünk 1998-ba, vagyis a következő parlamenti választáson az ország jövőjéről fogunk dönteni: hogy a Nyugathoz, az EU-hoz, a NATO-hoz és a demokráciákhoz szeretnénk-e tartozni, vagy elkezdünk távolodni ezektől az értékektől, és inkább egy oroszbarát, vonásaiban autokratikusabb ország lakosai leszünk. 1998- hoz képest az egyik legnagyobb különbség, hogy akkor a demokratikus erők mobilizálták magukat, most pedig a másik oldal az aktívabb. A szlovákiai magyar társadalomban hasonló a helyzet: ahogy akkor, most is egyesültek a magyar pártok, a tét pedig az, hogy lesz-e egyáltalán magyar képviselet a parlamentben, vagy ez a hajó örökre elúszott. Én örülnék, ha Szlovákia nyugati orientációjú ország maradna, és az sem lenne rossz, ha lenne egy magyar párt a parlamentben, amely tényleg a mi érdekeinket képviseli. Csakhogy ez nem lesz egyszerű. A problémák pedig ismét igencsak hasonlóak az országos és a szlovákiai magyar szinten is. Igor Matoviő koalíciója óriási társadalmi megrendelésnek tett eleget azzal, hogy kipenderitette Ficóékat a hatalomból, azóta azonban csak bénázik, a fontos kérdésekben megfeledkezik a lakosság többségének érdekeiről, nem képes A-t vagy B-t mondani, míg a harmadrangú ügyekben egymást tépik a kormánypárti vezetők. Ennek megfelelően a támogatottságuk gyorsabban olvad, mint egy hóember a Szaharában. A Szövetség ugyanígy egy komoly társadalmi megrendelés eredménye, de a létrejöttét követően szinte azonnal megkezdődtek a belső viták, néhány prominens képviselőjének pedig szemmel láthatóan fontosabb, hogy mit gondolnak róla Budapesten, mint Dél-Szlovákiában. Röviden: a társadalom fásult és kiábrándult, a politikából pedig hiányoznak az államférfiak, akik a többség érdekét képesek a saját érdekeik elé helyezni és nem félnek nehéz döntéseket hozni. Most gondoljunk bele, hogy mindkét esetben a negatív forgatókönyv valósul meg. Tényleg szeretnénk magyarként az új és gátlások nélküli Robert Fico Szlovákiájában élni parlamenti képviselet nélkül? Nem hiszem, de sajnos nagyon efelé tartunk. A megoldás csakis a józan emberek összefogása lehet, mert meggyőződésem, hogy jelenleg még többen vagyunk. Nyilvánvaló, hogy nem értünk egyet mindenben, de ideje lenne egy kicsit hátralépni, és azokra a dolgokra koncentrálni, amiben igen. Szlovákia nyugati, demokratikus irányultsága, vagy a magyar képviselet azt hiszem ilyen. Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy mostantól nem szabad rámutatni a problémákra: az önkorrekció képessége ugyanis pont a demokráciák egyik nagy erénye. Ideje összekapni magunkat, mert az autokratikus rezsimekkel szimpatizálóknak van egy nyilvánvaló előnyük velünk szemben: szervezettebbek és nincsenek kétségeik. És ha hagyjuk, ők majd megmondják, merre menjünk. FIGYELŐ nek nincs varázspálcája, csodaszere az infláció ellen, és amit az állam szétoszt, azt egyszer úgyis be kell szednie majd valahol. Hegernek viszont megmondhatná valaki, hogy ilyen helyzetben ne szónokoljon arról, hogy megint lepipáltuk az egész világot.” (úsz) színésznő miatt Kuvait betiltja Agatha Christie Halál a Níluson című regényének új filmadaptációját, mert az egyik főszerepet Gál Gadot izraeli színésznő játssza. A kuvaiti Al-Qabas lap szerint a döntést a közösségi médiában kibontakozó, a film betiltását követelő heves tiltakozások miatt hozták meg. Gál Gadot játszotta a Wonder Woman főszerepét, azt a filmet is tiltólistára tette több arab ország. Azt vetik a színésznő szemére, hogy a 2014-es izraeli-palesztin háború idején nyilatkozataival támogatta az izraeli hadsereget, és elítélte a Gázát irányító Hamászt a terrorcselekményei miatt. Gál Gadot egyébként teljesítette a kötelező katonai szolgálatot az izraeli seregben. (TASR/AFP) Filmbetiltás izraeli És akkor Heger legyőzi az inflációt Mint ahogy korábban a delta-variánst is. „Amikor ilyen mértékben drágul minden, a kormányok általában pánikba esnek, elkezdik szórni a pénzt, csökkentik az adókat, vagy legalábbis jó sokat beszélnek ilyesmikről. A felelősebb (és szegényebb) kormányok meg megmutatják, hogy üres az államkincstár. Általában az előző kormányra mutogatnak, hogy üresen adta át az éléskamrát, sőt kifosztotta a családi kasszát. De senki sem tesz olyan felháborító dolgot, mint Eduard Heger” - írja a Sme kommentárja. A szlovák kormányfő ugyanis tulajdonképpen azt üzente a lakosságnak, hogy itt milyen jó, és az egész világ a csodájára jár, hogy micsoda intézkedésekkel játszottuk ki a drágulást. Hegernek annyiban van igaza, hogy a nyugdíjasok kaptak 13. nyugdíj-kiegészítést és oltási bonuszt, az egészségügyisek egyszeri jutalmat. Most így utólag megtudták, hogy a magasabb fütésszámlára. És az összes többi állampolgárral mi lesz? „Senki-
