Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-08 / 31. szám

www.ujszo.com | 2022. február 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Eldurrant a játékfegyver Békeharcos tankokkal, lézerfegyverekkel és robotkatonákkal JUHÁSZ KATALIN Manapság semmin sem lepődik már meg az ember, én is -ehhez igyekszem tartani magam. A legnagyobb játékboltlánc­nak mégis sikerült alaposan meglep­nie, amikor lándzsát tört a béke mel­lett, vagy ha így tetszetősebb: pálcát tört a háború felett, gyermekeink jö­vőjéért aggódva. A hazánkban mára szinte egyed­uralkodóvá vált Dráéik cég a na­pokban kitett a honlapjára egy bé­kegalambbal díszített közleményt, mely szerint a szlovákok békét akarnak minden nemzetnek, a cég pedig azt akarja, hogy az ország területe külföldi katonai csapatok­tól és bázisoktól mentes legyen. Ez egyértelmű állásfoglalás volt az USA-val kötendő védelmi szerző­dés ellen. Később a közleményt így módosították: „Aki békét akar, an­nak békéje lesz. Aki háborút akar, annak háborúja lesz. Fegyverekkel nem lehet békét teremteni. Gon­doljatok a gyerekek jövőjére.” Ma pedig már a következő üzenet vi­rít ugyanott: „1968 augusztusában, amikor hat hónapos voltam, az ab­lakunk alatt, a házunktól 15 méter­nyire állt egy megszálló tank és a katonák. Aki ezt nem élte át, el sem tudja képzelni, mennyire féltették a szülők a gyerekeiket. Szerencsére nem lett háború. Amikor a felnőttek fegyverekkel játszanak, az olyan, mint amikor a gyerekek gyufával játszanak. Sosem tudni, mikor lob­ban be, és utána csak a sírás ma­rad.” Aláírás: Drácik. Azaz maga a kis sárkány élte át mindezt. A webshop kínálatában pedig ott vannak a játékpisztolyok, -puskák, mindenféle színes gépfegyverek. Né­melyikkel csak zajt lehet csapni, a fejlettebbekkel már pingponglabdát, szivacsgolyót, speciális játéktölténye­ket is ki lehet lőni. Műanyag katonák­ból is nagy a választék, az egészen kicsi „szobrocskáktól” az összerak­ható robotharcosokig. Nem beszél­ve az „eredetihez” megszólalásig hasonlító lézerkardokról, különböző űrfegyverekről. Ezek úgy születnek, hogy a játékgyárak szerződést kötnek a hollywoodi filmstúdiókkal, és min­denki jól jár, hiszen ajátékok a filmet népszerűsítik, a film a benne szerep­lő kellékek gyermekbarát verzióit, a szülők pedig felszabadulnak a döntés terhe alól, hiszen azt vehetik meg fi­aiknak, amit azok más platformról már ismernek, szeretnek. Ha egy nyolc-tíz éves emberpa­lánta beszabadul a Drácikba, köny­­nyű dolga van. Már a színek is útba igazítják, hiszen van rózsaszín rész­leg és sötétzöld-kék-fekete rész­leg. Egyértelmű, hogy előbbi a lá­nyok territóriuma, a rikító öltözetű, agyonsminkelt babákkal, színes pó­­nikkal, meghatározatlan fajú plüs­­sökkel. A sötét oldal pedig a fiúké. Ott kelleti magát az összes rajzfilm-és képregényhős, a lövöldözős vi­deojátékok fröccsöntött sztárjai, a szuperhősök és pusztító robotok. Szóval nem kifejezetten békét su­gall a látvány. Akad persze kreatív portéka is, ha türelmesen keresgélünk. Hang­szerek, kirakok, logikai játékok, együttműködésre, gazdálkodásra tanító társasjátékok, ügyességi já­tékok, ám ezek láthatóan fedezékbe kényszerülnek. Esetleg a gyártók összekötik a két kategóriát, például a labdákon elitkommandósok virí­tanak, a kirakóból tankot lehet ki­rakni, a tolltartó terepszínű. Szóval egy kicsit olyan ez, mint amikor a mekinek becézett gyorsét­teremlánc elbüszkélkedik az egész­séges étkezés érdekében tett erőfe­szítéseivel. Nem beszélve a Dráéik üzeneté­nek logikai bénaságairól. „Aki bé­két akar, annak békéje lesz.” Hát, ez bizony nem igaz, kérdezzék erről például a szíriai gyerekeket. „Fegy­verekkel nem lehet békét teremte­ni.” Dehogynem. Erre is számos példát hallhattak a srácok történe­lemórán, diktátorok elűzése, nem­zetek felszabadítása kapcsán. Ebben a sztoriban mégis az a legfurább, hogy egy játékboltlánc, amely szabadon eldöntheti, milyen árut tesz ki a polcaira, ám mégsem mond nemet a fegyverutánzatokra, szükségét érzi, hogy állást foglaljon egy politikai, sőt hadügyi témában. Ha nem a profitorientáltság dominál­na, ha lennének bármilyen elvei, már rég kiselejtezte volna a kínálata felét. MEGYEK, FELRAKOK VALAMIT A FÉSZBÚKRA! (Kotrha) Tévés show-ban szerepelt a pápa Ferenc pápa egy népszerű olasz tévéműsorban szere­pelt, amelynek több milliós a nézettsége. Olyan kérdések­re is válaszolt, hogy vannak-e barátaira, milyen zenét szeret és tud-e tangózni. „Nem könnyű ilyen sok szenve­dést látni, ahogy a világot járom. Sok olyan emberrel találkozom, aki rossz dolgokat él át, nem jön ki a fi­zetéséből, esetleg menekült és nincs hova mennie, vagy épp a járvány miatt szenved. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyen viselem” - mondta a pápaság nehézségeiről. A klímaváltozással kapcsolatban azt mondta, a környezetszennye­zés „bűncselekmény”, „megöljük a környezetet, megöljük a Földet, en­nek véget kell vetni, ha meg akarjuk menteni a bolygót a következő gene­rációknak”. Az egyórás beszélgetőműsorban a fegyverkezés visszafogását sürgette, beszélt a konzervatívok túlzott ideo­lógiai szigoráról és a migránsok jo­gairól. Kijelentette, hogy az Olasz­országba és Spanyolországba érkező migránsokat el kellene osztani az EU tagállamai között, hogy ne nehezed­jen akkora nyomás az említett két országra. Könnyedebb témákra váltva a mű­sorvezető megkérdezte, mit vásárolt nemrég, amikor egy zenei boltban lát­ták, mire a Szentatya elárulta, hogy a klasszikus zenét és a tangót szereti. Szóba került az is, hogy az argentin pápa vajon tangózott-e fiatalkorában. , Az a Buenos Aires-i, aki nem tangó­zik, nem Buenos Aires-i” - válaszolta az argentin fővárosban született Fe­renc pápa. (TASR/AP) Két krízis HEGEDŰS NORBERT Válaszút előtt áll és kétségek által tépázott az országos és szlovákiai magyar társadalom is. Kezdjük azzal, hogy jelenleg egy egészen komoly válság figyelhető meg mind a teljes szlovákiai, mind a szlovákiai magyar társadalomban. Több elemző egyetért abban, hogy ami az or­szág állapotát illeti, nagyjából visszatértünk 1998-ba, vagyis a követ­kező parlamenti választáson az ország jövőjéről fogunk dönteni: hogy a Nyugathoz, az EU-hoz, a NATO-hoz és a demokráciákhoz szeretnénk-e tartozni, vagy elkezdünk távolodni ezektől az értékektől, és inkább egy oroszbarát, vonásaiban autokratikusabb ország lakosai leszünk. 1998- hoz képest az egyik legnagyobb különbség, hogy akkor a demokratikus erők mobilizálták magukat, most pedig a másik oldal az aktívabb. A szlovákiai magyar társadalomban hasonló a helyzet: ahogy ak­kor, most is egyesültek a magyar pártok, a tét pedig az, hogy lesz-e egyáltalán magyar képviselet a parlamentben, vagy ez a hajó örökre elúszott. Én örülnék, ha Szlovákia nyugati orientációjú ország maradna, és az sem lenne rossz, ha lenne egy magyar párt a parlamentben, amely tény­leg a mi érdekeinket képviseli. Csakhogy ez nem lesz egyszerű. A prob­lémák pedig ismét igencsak hasonlóak az országos és a szlovákiai ma­gyar szinten is. Igor Matoviő koalíciója óriási társadalmi megrendelésnek tett eleget azzal, hogy kipenderitette Ficóékat a hatalomból, azóta azonban csak bénázik, a fontos kérdésekben megfeledkezik a lakosság többségé­nek érdekeiről, nem képes A-t vagy B-t mondani, míg a harmadrangú ügyekben egymást tépik a kormánypárti vezetők. Ennek megfelelően a támogatottságuk gyorsabban olvad, mint egy hóember a Szaharában. A Szövetség ugyanígy egy komoly társadalmi megrendelés ered­ménye, de a létrejöttét követően szinte azonnal megkezdődtek a belső viták, néhány prominens képviselőjének pedig szemmel láthatóan fon­tosabb, hogy mit gondolnak róla Budapesten, mint Dél-Szlovákiában. Röviden: a társadalom fásult és kiábrándult, a politikából pedig hiá­nyoznak az államférfiak, akik a többség érdekét képesek a saját érde­keik elé helyezni és nem félnek nehéz döntéseket hozni. Most gondoljunk bele, hogy mindkét esetben a negatív forgató­­könyv valósul meg. Tényleg szeretnénk magyarként az új és gátlások nélküli Robert Fico Szlovákiájában élni parlamenti képviselet nélkül? Nem hiszem, de sajnos nagyon efelé tartunk. A megoldás csakis a józan emberek összefogása lehet, mert meggyőződésem, hogy jelenleg még többen vagyunk. Nyilvánvaló, hogy nem értünk egyet minden­ben, de ideje lenne egy kicsit hátralépni, és azokra a dolgokra kon­centrálni, amiben igen. Szlovákia nyugati, demokratikus irányultsága, vagy a magyar képviselet azt hiszem ilyen. Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy mostantól nem szabad rámu­tatni a problémákra: az önkorrekció képessége ugyanis pont a demok­ráciák egyik nagy erénye. Ideje összekapni magunkat, mert az autokratikus rezsimekkel szim­patizálóknak van egy nyilvánvaló előnyük velünk szemben: szerve­zettebbek és nincsenek kétségeik. És ha hagyjuk, ők majd megmond­ják, merre menjünk. FIGYELŐ nek nincs varázspálcája, csoda­szere az infláció ellen, és amit az állam szétoszt, azt egyszer úgyis be kell szednie majd valahol. Hegernek viszont megmondhatná valaki, hogy ilyen helyzetben ne szónokoljon arról, hogy megint lepipáltuk az egész világot.” (úsz) színésznő miatt Kuvait betiltja Agatha Christie Halál a Níluson című regényé­nek új filmadaptációját, mert az egyik főszerepet Gál Gadot iz­raeli színésznő játssza. A kuvaiti Al-Qabas lap szerint a döntést a közösségi médiában kibontakozó, a film betiltását követelő heves til­takozások miatt hozták meg. Gál Gadot játszotta a Wonder Woman főszerepét, azt a filmet is tiltólis­tára tette több arab ország. Azt vetik a színésznő szemére, hogy a 2014-es izraeli-palesztin háború idején nyilatkozataival támogatta az izraeli hadsereget, és elítélte a Gázát irányító Hamászt a terror­­cselekményei miatt. Gál Gadot egyébként teljesítette a kötelező katonai szolgálatot az izraeli se­regben. (TASR/AFP) Filmbetiltás izraeli És akkor Heger legyőzi az inflációt Mint ahogy korábban a delta-va­riánst is. „Amikor ilyen mérték­ben drágul minden, a kormányok általában pánikba esnek, elkez­dik szórni a pénzt, csökkentik az adókat, vagy legalábbis jó sokat beszélnek ilyesmikről. A felelő­­sebb (és szegényebb) kormányok meg megmutatják, hogy üres az államkincstár. Általában az előző kormányra mutogatnak, hogy üresen adta át az éléskamrát, sőt kifosztotta a családi kasszát. De senki sem tesz olyan felháborító dolgot, mint Eduard Heger” - írja a Sme kommentárja. A szlovák kormányfő ugyan­is tulajdonképpen azt üzente a lakosságnak, hogy itt milyen jó, és az egész világ a csodájá­ra jár, hogy micsoda intézkedé­sekkel játszottuk ki a drágulást. Hegernek annyiban van igaza, hogy a nyugdíjasok kaptak 13. nyugdíj-kiegészítést és oltá­si bonuszt, az egészségügyisek egyszeri jutalmat. Most így utó­lag megtudták, hogy a magasabb fütésszámlára. És az összes többi állampolgárral mi lesz? „Senki-

Next

/
Thumbnails
Contents