Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-08 / 31. szám
www.ujszo.coml 2022. február 8. KÖZÉLET I 3 A tárca kisebb lépésekkel oldaná meg az egészségügyi dolgozók hiányát NAGY ROLAND Pozsony. A parlament a következő napokban tárgyal majd az egészségügyi minisztérium törvénymódosító javaslatáról, amely több lépésben csökkentené az egészségügyi dolgozók hiányát. A tárca egyebek mellett hatékonyabbá tenné a rezidensprogram működését és megkönnyítené a külföldi orvosok elhelyezkedését. Emellett viszont előkerült egy olyan definíciós probléma is, ami a nővérkamara heves tiltakozását váltotta ki. A szlovák egészségügy továbbra is küzd az orvosok és a nővérek hiányával, legyen szó akár a járó-, akár a fekvőbeteg-ellátásról. A probléma már évek óta fennáll, a koronavírus-járvány pedig csak rontott a helyzeten, az egészségügyi dolgozók most még leterheltebbek, mint bármikor korábban. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az elkövetkező időszakban gondot okozhat kapcsolatba lépni a körzeti orvossal, mivel annyi fertőzött lesz Szlovákiában, hogy a rendelőkben nem győzik fogadni a betegeket (a cikk elérhető az ujszo.com honlapon, „Mit tegyünk, ha fertőzöttek vagyunk, és nem tudjuk elérni a körzeti orvost?” címen). Ebben a kaotikus időszakban fogadhatja el a parlament azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet Vladimír Lengvarsky (OLaNO) egészségügyi- miniszter terjesztett be a plénum elé. A tárca rövidebb és hosszabb távú lépésekkel is igyekszik csökkenteni a súlyos munkaerőhiányt, a belföldi és külföldi dolgozók helyzetének stabilizálásával. Külföldi dolgozók A külföldi egészségügyi dolgozók elhelyezkedésének több buktatója is van, amelyet a minisztérium most igyekszik kiküszöbölni. Az egyik maga az adminisztratív folyamat, amelyen az orvosoknak és a nővéreknek is át kell esniük. A javaslat értelmében a tárca egyszerűsítené a jelentkezéshez szükséges dokumentációt, valamint jelentősen csökkentené a kérvények elbírálására szánt időt. Az eddigi három vagy négy hónap helyett (attól függően, milyen típusú végzettségről volt szó) az elbírálási idő most 15 napra rövidülhet. Emellett módosítanának a nyelvvizsga feltételein is. A külföldi orvosoknak ugyanis a végzettség elismerése után még kötelező egy nyelvvizsgát tenniük, ha praktizálni szeretnének. A sajtóban azonban többször is megjelentek olyan hangok, amelyek a vizsga kritériumait bírálták. A tárca ezért úgy döntött, pontosítja a nyelvvizsgára vonatkozó részleteket, az írásbeli és a szóbeli részt egyaránt. „A külföldiek államnyelvtudásának elismerése jelenleg csak általánosságban van meghatározva az érvényben lévő jogszabályokban. A gyakorlat megmutatta, hogy szükség van az államnyelv elsajátításának részletesebb meghatározására,’ valamint arra is, hogy meghatározzuk, pontosan kiknek kell igazolniuk az államnyelvtudást” - olvasható a javaslat indoklásában. Gyakornokok A javaslatban továbbá az is szerepel, hogy azok a külföldi állampolgárok, akik a szakmai gyakorlatukat Szlovákiában végzik, ezt ne csak a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet idején tehessék meg. Ez azokat a külföldi hallgatókat érinti, akik orvosnak, nővérnek vagy szülészasszisztensnek tanulnak. A tárca még a második hullám idején vezette be az átmeneti szakmai gyakorlat lehetőségét ezen tanulók számára, de az intézkedést a veszélyhelyzet kihirdetéséhez kötötték. Most megszüntetnék ezt a feltételt, hiszen a külföldi gyakornok kiesése csak tovább nehezítené a betegellátás folyamatos működését. A rezidensprogram A minisztérium csökkentené az egészségügyi oktatással foglalkozó intézmények akkreditációval kapcsolatos adminisztratív terheit. Módosítanák a kérvények beadási határidejét, ami megkönnyítené a rendszer működését. Emellett viszont újabb kötelességeket is bevezetnének, például az egyetemeknek rendszeresen informálniuk kellene a minisztériumot és az adott önkormányzatot a rezidensek névsoráról és az elérhetőségükről. „A tárca és az önkormányzatok jelenleg nem rendelkeznek a rezidensekkel kapcsolatos információkról, amelyek statisztikai, ellenőrzési és tájékoztatási célból szükségesek” - olvasható az indoklásban. Ez az intézkedés összhangban van a készülő egészségügyi reformmal, amelyet a parlament tavaly fogadott el. Az átfogó tervezet része a járóbeteg-ellátás megreformálása is, melynek egyik alapelve a rendelői hálózat folyamatos frissítése. Azzal, hogy az önkormányzatok megkapják a rezidensek elérhetőségeit, tájékoztathatják őket, ha az adott régión belül üresedés van. A tárca ezzel tenné hatékonyabbá a rendelői hálózat működését. Definíciós probléma Az említett javaslat orvosolná a nővérek és az egészségügyi aszszisztensek megnevezése miatt felmerülő problémákat is, amelyekkel kapcsolatban már évek óta zajlik a vita. A laikus közvélemény gyakran csak nővérként hivatkozik azokra az egészségügyi dolgozókra, akik elősegítik az orvosok munkáját, de a törvényben részletesen meghatározták, hogy végzettségtől függően hogyan kell nevezni az egyes szakmákat. Azokat a dolgozókat, akik egészségügyi szakközépiskolát végeztek, jelenleg „egészségügyi asszisztensként” definiálják (zdravotnícky asistent). Bizonyos egészségügyi szakszervezetek (például a Szlovák Kórházszövetség vagy a Magánorvosok Szövetsége) azonban nem értenek egyet ezzel a megnevezéssel, azt követelték, hogy a minisztérium változtassa meg az elnevezésüket „gyakorlati nővérre” (praktická sestra). A tárca ennek már 2018-ban eleget tett, de a szlovák nővérkamara (SKSaPA) panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál, amely igazat is adott a szervezetnek, így a minisztérium kénytelen volt eltörölni a módosítást. Most újra előkerült a probléma, amit a minisztérium úgy oldana meg, hogy a korábbi megnevezést kiegészítve, „gyakorlati nővér - aszszisztens” formában hivatkozna a középiskolát végzett dolgozókra. A nővérkamara azonban ismét tiltakozik, azzal érvelnek, hogy a megnevezésben nem szerepelhet a „nővér” szó, hiszen ez csak a főiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat illeti meg. A kamara állítja, ennek az egész problémakörnek az a gyakorlati vetülete, hogy a kórházakban a nővérek feladatait olyan asszisztensekre bízhassák, akik egyébként nem rendelkeznek az ehhez szükséges képesítéssel. „Az alacsonyabb végzettség értelemszerűen alacsonyabb minőségű betegellátást is jelent” - üzente a kamara. Nincs egyetértés A témával hétfőn a parlament egészségügyi bizottsága is foglalko- - zott. Az ülésen részt vett Vladimír Lengvarsky is, aki szerint a megnevezés módosítása ideiglenesen megoldhatja a nővérhiány problémáját. Hasonló véleményen van Miroslav Sekula, az Egészségügyi Szakközépiskolák Szövetségének (ASZS) vezetője is, aki elmondta, miután 2018-ban átnevezték a szakot, rendkívül megnőtt az érdeklődés a diákok részéről. A sok érdeklődő pedig azt jelenti, hogy a szakközépiskolák válogathatnak a jelentkezők közül, és lehetőségük nyílik arra, hogy csak a legügyesebbeket-vegyék fel, ami egyet jelent a betegellátás minőségi javulásával is. Iveta Lazorová, a nővérkamara elnöke azonban azon az állásponton van, hogy az érdeklődést másféleképpen is lehetne növelni, például az egészségügyi dolgozók béremelésével. Továbbá kiemelte, a valódi problémákra kellene koncentrálni, például arra, hogy az egyes osztályokon nincs egyértelműen tisztázva az egészségügyi asszisztensek munkaköre, nem tudják pontosan, mit tehetnek meg és mit nem. Lazorová hozzátette, ezeket a problémákat nem a megnevezésekkel való játszadozás fogja megoldani. A minisztérium egy törvénymódosító javaslattal próbálja orvosolni az egészségügyi dolgozók hiányát. A parlament a következő napokban szavazhat a dokumentumról, amely számos kisebb módosítással igyekszik kiküszöbölni az adminisztratív nehézségeket és megkönnyíteni a dolgozók elhelyezkedését. (TASR/AP-feivétei) 2022 február 8 A halott ember csapi 12-18. VM Misí tffiiftorn a szomszédban? HÁBORÚ A SZOMSZÉDBAN? Már kapható a Vasárnap legújabb száma Yamivnap Nem elég a Covid-járvány, néhány hete már az is fenyeget, hogy szomszédunkban háború tör ki. Oroszország komoly hadi erőt összpontosít az ukrán határnál, és a Kreml minden nyilatkozata arra utal, hogy kész megtámadni nyugati szomszédját. Grigorij Meseznikov orosz származású, negyven éve Szlovákiában élő politológus szerint a háború esélye reális, Oroszország ugyanis olyan helyzetbe manőverezte magát, hogy már akkor sem fog engedni, ha tudja, csak veszíthet. Miről van itt egyáltalán szó? Orosz nagyhatalmi ambíciókról, irracionális félelmekről, erőfitogtatásról? Mikor indíthatnak támadást az oroszok Ukrajna ellen? Bevezetés a 21. századba: hogyan építik le a közösségi oldalak a demokráciát? Sorozatunk 2. részéből kiderül, mindenki hazudik-e a közvéleménykutatóknak a szexről, mitől foszt meg bennünket a lájkfüggőség, miért érdeke a nagy techcégeknek, hogy az emberek egymást hergeljék
