Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-05 / 29. szám
Marcela Laiferová: Közel a változás 2022. február 5., szombat, 15. évfolyam, 5. szám Az Iparművészeti Múzeum állandó kiállításával közösen megtekinthető ruhaköltemények jelenthetik Budapesten a 2022-es év első meghatározó múzeumi élményét (Fotók: Iparművészeti Múzeum) Egykor és ma Minden korcsoportot elbűvöl a kiemelkedő esztétikai érzék és a divatérzékenység, ami a sikeres magyar tervezőnőt jellemzi A szecesszió ékszerdobozában A korabeli enteriőrként berendezett budapesti Ráth Györgyvilla - amely az Iparművészeti Múzeum egykori főigazgatójának lakhelye volt - a szecesszió lenyűgöző darabjait mutatja be. A stílusirányzat egy új életfilozófia hírnöke is volt a 20. század elején. Ráth György (1828-1905) műgyűjteménye révén, amely a korszak egyik legjelentősebb polgári gyűjteménye volt, széles körű elismertséget szetzett már a maga korában. Mint rajta kívül sokakat, tevékenységében őt is a lakberendezés vezérelte. Ráth 1901-ben vásárolta meg a Városligeti villát, amit feleségével együtt műtárgyakkal rendezett be. Az épületet Györgyi Géza alakította át, a lépcsőkorlátot a századforduló kiváló vasművésze, Jungfer Gyula készítette, a lépcsőház és a hall bútorzatát pedig a magyar szecesszió kiemelkedő egyénisége, Horti Pál elképzelései alapján készítették. Ráth minden javát feleségére, Melcsiczky Gizellára hagyta. Célját, hogy gyűjteménye az Iparművészeti Múzeum tulajdonába kerüljön, özvegye valósította meg, aki úgy döntött, hogy ajándékba adja a tárgyakat, azzal a kikötéssel, hogy „Ráth György Múzeum név alatt együttes és oszthatadan, nyilvános jellegű egészet képezzenek, s az Országos Magyar Iparművészed Múzeum kiegészítő részét alkossák, valamint, hogy annak kezelése alatt álljanak.” Ennek eredményeként Ráth gyűjteményéből a fasori villában létrehozták az Országos Ráth György Múzeumot. Budapest új látványosságát 1906 novemberében ünnepélyes keretek között mutatták be a sajtó képviselőinek, de az uralkodó, Ferenc József is megtekintette azt 1907. január 8-án. A Ráth Múzeum önállóságának és gyűjteményeinek felszámolása a második világháborút követően, a szocialista ideológia előretörésével kezdődött: egy nagypolgári lakásberendezés fenntartása, azaz a „Ráth Múzeum önálló Múzeum felállítása ideológiai és didaktikus szempontból teljesen indokoladan, sőt káros is lenne.” Az épület a rendszerváltást követően visszakapta ereded nevét, és keled kiállításoknak adott otthont, egészen bezárásáig, 2014-ig. Ráth Györgyre ekkor már csak a rekonstruált ebédlőben megnyitott emlékszoba emlékeztetett. A villa 2018 őszén A mi szecessziónk című állandó kiállítással nyitotta meg újra kapuit. Ezekben az egykor otthonként szolgáló enteriőrökben 2022. január 21-től egy igazán különleges kiállítás látható, a Dresszkód: Kató Zoób című kiállítás, amely a magyar divattervező öltözékeit helyezi az egyes terek és szobák középpontjába. .^Estélyi ruhák, fűzők, koktélruhák és nappali viseletek: Zoób Kati különleges és egyúttal jellegzetes szín- és formavilágú ruhadarabjai harmonikusan lélegeznek együtt az Iparművészeti Múzeum műtárgyaival. Az art nouveau irányzatához hasonlóan, a kísérletező kedvű, hullámzóan nőies vonalvezetésével, valamint virág- és növényi motívumokat bátran használó divattervező ruhái reflektálnak a szecesszió díszítőelemeire” - írja a kiállítás kurátora, Horváth Hilda művészettörténész. Nézzünk be Ráth György hajdani otthonába, a szecessziós bútorokkal berendezett ebédlőbe, fogadószobába, amelyeket Kattí Zoób kreációi tesznek varázslatossá, és amelyekben - mint ahogy Horváth Hilda rámutatott - „benne van a családi tradíció, benne van múltunk, de ő a jelen és akár a jövő is”, (imm, ú) Zoób Kati különleges és egyúttal jellegzetes ruhadarabjai harmonikusan lélegeznek együtt a múzeum műtárgyaival
