Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-05 / 29. szám

www.ujszo.com 12022. február 5. KÖZÉLET I 3 Mit kell tudni a Novavax oltóanyagáról? NAGY ROLAND Pozsony Február 15-től Szlo­vákiában is elérhetővé válik a Novavax gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakci­nája. Miben különbözik az új készítmény az eddigiektől, milyen a hatékonysága, és nö­velheti-e az oltási kedvet? Egyebek mellett ezekre a kér­désekre kerestük a választ. A Novavax amerikai gyógyszer­­gyártó cég Nuvaxovid nevű vak­cinája volt az ötödik, amelynek a használatát jóváhagyta az Euró­pai Gyógyszerügynökség (EMA). Az egészségügyi minisztérium nem­régiben bejelentette, hogy Szlovákia egyelőre 600 ezer vakcinára kötött szerződést. Az első, 93 ezres szállít­mányt február 21-re várják. A tárca február 15-től engedélyezi a regiszt­rációt az új oltásra. Miben más? A Novavax oltóanyagát más meg­közelítéssel állítják elő, mint az Eu­rópai Unióban eddig használatos vakcinákat. Az oltás kifejlesztésére jelenleg négy különféle technológiát alkalmaznak. A Pfizer és a BioN­­Tech, valamint a Moderna vakci­náját mRNS alapú vakcinának ne­vezik, ezek a koronavírus geneti­kai kódjának egy részét használják fel a védettség kialakítására. Az AstraZeneca és a. Johnson&John­son készítményei úgynevezett vek­tor alapú vakcinák, ezek egy geneti­kailag módosított, legyengített vírus segítségével juttatják be a szerve­zetbe a koronavírus DNS-ének egy részét. Meg kell jegyezni, hogy ilyen alapon működik a Szputnyik V orosz vakcina is, amelyet Szlová­kiában egy rövid ideig használtak, de az EMA ezt még nem hagyta jó­vá. A harmadik előállítási módszer, hogy az élő koronavírust kémiai­lag inaktiválják, és ezt juttatják be a szervezetbe. Ilyen technológiával készült a Sinopharm kínai cég vak­cinája is, amelyet ugyan Szlovákiá­ban nem hagytak jóvá, de Magyar­­országon használták. A Novavax vakcinájának előállí­tása eltér a felsoroltaktól, az ame­rikai cég úgynevezett fehérje alapú készítményeket fejlesztett ki. Ennek a módszernek a lényege, hogy az ol­tásokban mindössze a koronavírus tüskefehérjéje található meg, amelyet aztán mesterségesen, laboratóriumi körülmények között termelnek ki. Érdekesség, hogy a sokszorozáshoz szükséges úgynevezett bioreaktorok molylepkék, pontosabban egy válfa­juk sejtjeit használják fel. Miért jó a készítmény? Bár a Novavax készítménye az első fehérje alapú koronavírus elle­ni vakcina, amit az EMA is jóváha­gyott, a technológia önmagában nem számít újdonságnak. Az első ilyen oltóanyagot már az 1980-as évek vé­gén engedélyezték, ez volt a hepatitis B elleni vakcina. Éppen ez lehet az az érv, amely meggyőzheti az oltást elutasító lakosság egy részét, hiszen az mRNS alapú vakcinák megjele­nésekor többen is azt állították, hogy azért nem kérik a vakcinát, mert nem tartják biztonságosnak és kel­lően leteszteltnek az új módszereket. Legalábbis erre utal a portfolio.hu cikke, amely szerint a németorszá­gi Rajna-vidék-Pfalz tartományban négy nap alatt több mint kilencezer oltatlan személy regisztrált a Nova­vax vakcinájára. A korábbi oltások esetében ugyanennyi érdeklődő csak három hónap alatt jött össze ebben a tartományban. A másik érv, ami a Novavax mel­lett szól, a könnyű tárolás. Az mRNS alapú vakcinák egyik hátulütője az volt, hogy speciális hűtődobozok­ban kellett tárolni őket, a Novavax készítménye azonban a normális hű­tőkben megtalálható hőmérsékleten is tárolható. Ez főleg azokban az or­szágokban jelenthet előnyt, ahol az egészségügyi infrastruktúra kevés­bé fejlett. Mennyire hatékony? A Nuvaxovid elnevezésű vakci­na kétdózisú, és az eddigi kutatá­sok alapján magas a hatékonysága. A harmadik stádiumban lévő klini­kai kísérletek azt mutatták, hogy 90 százalékos eséllyel véd a tünetek je­lentkezésével járó megbetegedéstől. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a kutatások még tavaly készültek az USA-ban és Mexikóban, amikor még az alfa- és a béta-variáns számított do­minánsnak. Hogy az új vakcina meny­nyire hatékony az omikron ellen, arról egyelőre nincsenek részletes kutatá­sok, és várhatóan nem is lesznek a negyedik hullám lecsengéséig, hiszen mire Szlovákiába is megérkezik a No­vavax készítménye, addigra minden bizonnyal már tetőzni fog a járvány. Egyelőre az sincs tisztázva, hogy az új oltást azoknak a személyeknek ad­ják majd, akik még egyetlen vakcinát sem vettek fel, vagy pedig kiegészítő dózisként fogják alkalmazni. Vladi­mír Lengvarsky (OEaNO) egészség­­ügyi miniszter szerint erről a kérdés­ről még a szakértői konzíliumnak kell tárgyalnia. Ami a mellékhatásokat illeti, a kutatások szerint a Novavax készít­ménye nem okoz súlyos tüneteket. A leggyakoribbak közé tartozik a láz, a fejfájás vagy a fáradtság. A gyógy­szergyártó cég egyelőre csak a 18 év felettieknek ajánlja a készítményt. Az első Novavax-szállltmány csak két hét múlva érkezik Szlovákiába, de a regisztrációt már február 15-től engedé­lyezik (TASR/AP-felvétel) Hogyan készülhetünk fel a hitelkamatok várható növekedésére? ÖSSZEFOGLALÓ A bizonytalan piaci helyzet mi­att agyra több hitelfelvevő dönt úgy, hogy az eddig kedvezőbb változó kamatozás helyett a nagyobb biztonságot nyújtó, több évre fixált, ám emiatt ma­gasabb hitelkamatot választ­ja. Mennyire éri ez meg, ás mi­re kellene odafigyelniük a hitelt törlesztőknek? Pozsony. „Ha rövid távon nem is fenyeget a hitelkamatok drasztikus növekedése, a jelzáloghiteit törlesz­tők közül egyre többen döntenek a fix kamatozás mellett” - nyilatkozta Pavel Skriniar, a Swiss Life Select befektetési elemzője. Míg az elmúlt években, amikor folyamatosan csök­kentek a kamatok, a hitelfelvevők számára értelemszerűen a változó kamatozású jelzáloghitel érte meg a legjobban, mára a kamatszint elérte a mélypontját, így egyre valószínűbb, hogy hosszabb távon a kamatok las­sú növekedése várható. Emiatt pedig egyre többen döntenek úgy, hogy fix kamatozásúra cserélik a hitelüket, a fixált, hosszú kamatperiódusú, az­az évekre meghatározott kamatozá­sú hitelszerződésnek köszönhetően ugyanis a törlesztőrészlet nincs kité­ve a piaci kamatváltozások hatásá­nak. Ha viszont változó kamatozású a jelzáloghitelünk, a törlesztőrészlete is változik a kamatok alakulásával. Ez történhet három- vagy hathavon­­ta, esetleg évente, de az biztos, hogy hosszabb távra nem láthatók előre a kamat és így a törlesztőrészlet vál­tozásai. Szlovákia az eurózóna tagja, az alapkamatot így az Európai Köz­ponti Bank (EKB) határozza meg. A jegybanki alapkamat változásai pedig kikényszerítik a kereskedelmi bankok kamatlépéseit, amelyek már közvetlenül érintik a lakáshitelek ka­matát, így a havi törlesztőrészleteket is. „A lakossági aggodalmak meg­alapozottak, ha rövid távon ugyan nem is fenyeget a hitelkamatok gyors emelése, a hosszabb futamidejű és nagyobb összegű jelzáloghitelek ese­tében egy kisebb kamatemelés is na­gyot dobhat a havi törlesztőrészle­ten” - figyelmeztet Skriniar. Eurózónás kamatemelés Az Európai Központi Bank kor­mányzótanácsa az e heti ülésén nem változtatott az irányadó eurókama­­ton. A döntés szerint változatlan ma­radt az irányadó refinanszirozási mű­veletek 0,00 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,50 százalékos szintje. Christine Lagar­­de, az EKB elnöke a csütörtöki saj­tótájékoztatón a korábbiakkal szem­ben azonban már nem hangoztatta, hogy valószínűtlen az alapkamat idei emelése. Arra a kérdésre, hogy na­gyon valószínűtlen-e, hogy az EKB az idén kamatot emeljen, Lagarde azt felelte, igen óvatosan értékelik a hely­zetet, és a döntés „adatfüggő” lesz. Az euróövezeti pénzpiacok jelenleg 80 százalékos esélyt adnak egy júni­usi 10 bázispontos emelésnek, év vé­géig pedig 100 százalékos valószínű­séggel összességében 40 bázispontos növeléssel kalkulálnak. Lagarde csü­törtöki sajtótájékoztatója előtt még csak 90 százalékot adtak egy 30 bá­zispontos emelésre december végéig. Bizonytalan jövő „A fentiekből is látszik, hogy rendkívül nehéz megjósolni, pon­tosan mennyivel is nőnek majd a hi­telkamatok, és milyen kamatszintre számíthatunk akár csak fél év múlva is” - vallja a Swiss Life Select elem­zője, aki szerint azonban a bankok már tesztelik az ügyfeleiket, hogy képesek lennének-e fizetni a havi törlesztőrészleteket, ha 2 százalék­­ponttal nőne a hitelkamat. „Hogy az elkövetkező öt vagy tíz évben 2 százalékponttal nőhet a hitelkamat, az egyáltalán nem számít valóság­tól elrugaszkodott ötletnek. Egyes országokban a múltban egy év alatt nőtt ilyen ütemben a kamatszint” - tette hozzá Skriniar, aki szerint a fix kamatozás ez esetben teljesen jogos döntésnek számít. Hosszabb futamidő Akik mégis inkább a változó ka­matozású hitel mellett döntenek, és a kamatok fokozatos növelése gondot okozna számukra, azok a futamidő meghosszabbítását is választhatják, így csökkentve a havi törlesztőrész­let nagyságát. „Ha a hitelt törlesztő életkora ezt lehetővé teszi, a futami­dő meghosszabbítása sokat segíthet. Ha például a kamatszint 1,1-1,2 szá­zalékponttal nő, akkor a futamidő öt évvel történő meghosszabbításának köszönhetően nagyjából ugyanak­kora havi törlesztőrészletre számít­hatunk, mint a kamatemelés előtt” - mondta el Skriniar, hozzátéve azonban, hogy a bankok a szerződés feltételeinek a módosításáért általá­ban külön díjat számláznak, így ez nem lesz ingyen. A kamatok növekedésére azonban másképp is felkészülhetünk. Skriniar szerint már a hitelszerződés aláírása­kor lemodellezhetünk egy nagyobb kamatszint melletti törlesztést, és ezt figyelembe véve - ha ezt az anya­gi lehetőségeink megengedik - a hiteltörlesztéssel párhuzamosan el­kezdhetünk spórolni is. „Havi ötven eurót félretéve létrehozhatunk egy pénzügyi tartalékot, így ha nőne a kamatszint, és gondjaink akadnának a törlesztéssel, akkor lenne miből pó­tolnunk a kieső összeget. Ha pedig a megemelt kamat sem okozna gondot, akkor ezt a pénzt másra is felhasz­nálhatjuk” - tanácsolja a Swiss Life Select elemzője. (mi, tasr) Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke már nem tartja valószínűt­lennek az alapkamat idei emelését (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents