Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-07 / 4. szám

WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO<®UJSZO.COM ■ VASAENAP0VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM A Aktuális regenerációra. Itt kell megje­gyeznem, hogy a sport mint olyan csökkenti a kardio­­vaszkuláris kockázatot, vagy­is a szívritmuszavarok kiala­kulásának kockázatát. Ám nem szabad túlzásba vinni. Létezik az úgynevezett J gör­be, ami a szív- és érrend­szerre gyakorolt teher mér­tékét fejezi ki. Ha a terhelés enyhe vagy közepes, akkor egyértelműen a sportolás előnyeiről beszélhetünk. A túlzásba vitt terheléskor vi­szont óhatatlanul megjelen­nek a kockázatok. Ha időben kiderül a szívrit­muszavar, milyen lehetőség van a kezelésre? A kezelésnek komplexnek kell lennie. Ha a sportoló­nak súlyos szívritmuszavara van, akkor az úgynevezett detraininget ajánljuk, vagyis a terhelés jelentős csökken­tését, és bizonyos sportok teljes mellőzését. Ha ez a konzervatív módszer nem hozza meg a kívánt ered­ményt, a gyógyszeres ke­zelés következik. Az aritmia intervenciós kezelése ma már önálló kardiológiai szak­terület és különféle invazív beavatkozások lehetőségét kínálja: katéteres ablációt vagy különféle műszerek beültetését, ez az úgyneve­zett elektroimpulzo-terápia. A hagyományos betege­ken kívül évente sok profi és amatőr sportolót vizsgálunk ki, és sajnos gyakran kell in­tervenciós beavatkozást al­kalmaznunk. Ma már tudjuk, hogy a túlzottan nagy sport­teljesítményt a szívritmusza­varszempontjából kockázati tényezőnek kell tekinteni. Miben különbözik a spor­toló és a többi beteg aritmi­­ájának kezelése? A sportolók különféle szoci­ális környezetből érkeznek. Gyakran találkozunk azzal, hogy a páciens’meglepődik, amikor közöljük vele: szív­ritmuszavara van. Ugyanis azt hiszi, hogy mivel spor­tol és fiatal, neki nem lehet problémája a szívével. A ke­zelést az aritmia típusának és jellegének megfelelően „testre szabjuk". Ám azt min­denkinek tanácsoljuk, hogy csökkentse a teljesítményt. Ez viszont befolyásolhatja sportkarrierjét. Itt mérlegelni kell, és el kell dönteni, hogy mi a fontosabb. Bizonyos körülmények között az arit­mia kialakulásának kockáza­ta olyan nagy, hogy veszé­lyeztetheti a beteg életét. Ilyenkor viszont nincs helye semmilyen kompromisz­­szumnak... Meg lehet különböztetni a sport következtében meg­változott szívet a valóban beteg szívtől? A kardiológiai diagnosztika nagy kérdése ez, de ma már elég sok speciális vizsgáló módszer áll rendelkezésünk­re, amely a betegek döntő többségét be tudja sorolni egyik vagy másik csoport­ba, vagyis el tudjuk dönteni, hogy az aritmia a szív egyéb szervi bajának része vagy in­kább a túlzásba vitt sporto­lás következménye. Mikor kell a sportolónak fontolóra vennie az alapos kardiológiai kivizsgálást? Kardiológiai kivizsgálást - ideális esetben a sportkar­diológusnál - minden olyan profi sportoló esetében ajánlanám, aki szélsőséges fizikai terhelésnek van kité­ve. Szlovákiában azonban a sportkardiológiai diagnoszti­kának megvannak a korlátái. Úgy gondolom azonban, hogy a profi sportklubok­nak nemcsak támogatniuk kellene az ilyen preventív diagnosztikát, hanem a költ­ségekhez is hozzá kellene járulniuk. így el tudnánk ke­rülni a legsúlyosabb egész­ségi kockázatokat is. Ez a preventív diagnosztikára vonatkozik. Ha felmerül a gyanú, hogy valakinek szív­ritmuszavara van - hevesen dobog a szíve fizikai terhelés nélkül is, terheléskor szélső­ségesen kileng a pulzusa, elveszíti az eszméletét, mell­kasi fájdalomra panaszkodik stb. - a részletes diagnoszti­káig azonnal abba kell hagy­nia a sportolást. Végérvényesen meg lehet szabadulni a szívritmusza­vartól? Milyen kezelés vár a betegre? Vannak aritmiák, amelyeket végleg el tudunk távolítani, és nemcsak a sportolók, hanem más betegek eseté­ben is. A kamrai és pitvari aritmiákról van szó. Ám van­nak szívritmuszavarok, ame­lyeket nem lehet teljesen megszüntetni, és a kezelés hosszú ideig tart. Az aritmi­­ával párhuzamosan károso­dik a szív. Ha ez a folyamat tartósan vagy folyamatosan rossz irányba halad, akkor nem biztos, hogy az aritmi­­át véglegesen meg tudjuk szüntetni. Mit kellene a sportolóknak és az egyszerű embereknek tenniük, hogy soha ne ala­kuljon ki szívritmuszava­ruk? A passzív embereknek he­tente legalább háromszor 30 percet folyamatosan mozogniuk kellene. Elég a gyaloglás, a kerékpáro­zás vagy más aerob sport. Fontos az egészséges ét­kezési szokások kialakítása, a dohányzás abbahagyása és természetesen az alko­holfogyasztás korlátozása. Épp az alkohol az, ami a különféle aritmiák kialaku­lásának hátterében áll. A sportolók esetében bonyo­lultabb a helyzet. Szerintem hasznos lenne, ha minden profi sportolónak a klub­jában lehetősége lenne kardiológiai konzultációra, ahol elbeszélgethetne az adott sport kockázatairól és előnyeiről. S amint már mondtam: komplex kardio­lógiai preventív diagnoszti­kára lenne szükség. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy ezt az egészségbizto­sítóknak kellene fizetniük. A preventív kardiológiai kivizsgálás a gyerekeknek is ajánlott, mielőtt verseny­szerűen sportolni kezdené­nek? Nagyon mérlegelném, hogy kitegyem-e a gyereke­ket az extrém terhelésnek. Szervezetük fejlődésben van, agyuk sebezhető. Nem gondolom, hogy jó, ha már a gyereknek azt ismételget­jük, hogy egyszer olimpiai bajnok lesz, mert ez nem­csak egészségi, hanem fő­leg pszichoszociális kocká­zatokhoz is vezethet. Persze rendkívül fontos, hogy a gyerekek mozogjanak, de mértékkel. Hivatásos taní­tóknak, edzőknek kellene őket irányítani, s időt kellene nekik hagyni a pihenésre, a regenerációra. Ha fiatal, te­hetséges fiúról vagy lányról van szó, aki sportkarrierről álmodik, akkor mindenkép­pen javasolt a komplex kar­diológiai kivizsgálás, főleg akkor, ha versenysportot választott, vagy ha súlyos szívbeteg van a családban. Kovács Ilona Mi mit jelent? Elektrokardiográfia (röviden EKG): non-in­­vazív diagnosztikai eljárás, mely a szív mű­ködéséről ad hasznos információt, annak elektromos jelenségeit vizsgálja a szívizom összehúzódásakor keletkezei elektromos Irsziiltség változásainak regisztrálásával. A szív összehúzódása elektromos inger hatására jön létre, amely normális esetben a szinuszcsomóból indul el, és a szív saját­ságos ingerületvezető rostjain keresztül a szívizomsejtekhez jut. Szívritmuszavar, másképpen aritmia: a szívverés ütemének megváltozását jelenti. A normálisnál gyorsabb szívverést hívjuk tarhikardiának, míg a túl lassút bradikardi ának. Katéteres abláció: olyan műtéti beavatko­zás, amely során a szívben elroncsolják a szabálytalan ingereket adó gócot, vagy meg­gátolják a szabálytalan inger tovaterjedését. Holter-vizsgálat: 24 órás vagy egy hetes EKG-vizsgálat. A vizsgálatot szabálytalan szívműködés, szédülés, ájulás, mellkasi fájdalom kivizsgálása során, illetve a gyógy­­szeres kezelés hatásosságának Icinéréséhen alkalmazzák. A kis műszer rögzíti a szív elektromos jeleit, és későid» kiértékrlhetővé teszi. A hidroterápia formái és hatása Gyakori gyógyfürdői kezelés a hidroterápia (vízgyógyászat), vagyis amikor a gyógyvíz kémiai és fizikai tulajdonságait használják ki. ak a szigo­rú jogsza­bályoknak megfelelő víz tekinthető gyógyvíz­nek, és a hidroterápiát nem lehet összetévesz­teni a szállodákban és élményfürdőkben kínált vizes programokkal, ame­lyekhez egyszerű ivóvizet használnak. A gyógyvizeket hőmérsék­letük (hideg, termál- és hévíz), ásványianyag-tar­­talmuk, pH-értékük és az ozmotikus nyomás alap­ján osztjuk fel. Kémiai tu­lajdonságaik alapján van savanyú, alkalikus, vas­tartalmú, kloridos, kénes, jódos-brómos, radioaktív és egyszerű hévíz. Ezek a legismertebb hidroterápi­ás kezelések: Víz alatti sugármasszázs: a kezelés kádban történik, 20-30 percig megfelelő hőmérsékletű és nyomású gyógyvízzel lazítják el az izomgörcsöket, javítják a vérkeringést és erősítik a gyenge izomzatot. Súlyfürdő: a beteg olyan medencében van, amely­ben nem ér le a lába. A kezelés 20 percig tart, sú­lyokkal van felfüggesztve, miközben a nehezéket a nyújtandó testrész alá he­lyezik. Ezzel a módszerrel a gerincet lehet nyújtani, s eredményesen kezelni a gerincízületi és térdízületi kopást, valamint a kisebb porckorongsérvet. Kneipp-kúra: hideg vizes fürdőből és zuhanyzás­ból áll. Legismertebb a Kneipp-taposó. Lényege, hogy a beteg vízben, ka­vicsokon jár, ezzel javul a vérkeringése, ami jó ha­tással van a vegetatív ideg­­rendszerre. Két változata van: a csak hideg vizes taposó, amikor minden egyes lépésnél ki kell emel-. ni a lábat a vízből (gólyalá­bas járás), és a hideg-me­leg vizes taposó. Légbuborék-fürdő: spe­ciális kádban ül a beteg, s a vízbe változó nyomású levegőt engednek. Enyhén masszírozza testet, frissít. Vízi gyógytorna: kellemes langyos gyógyvízben tör­ténik. Ellazítja az izmokat, gyakran alkalmazzák reu­matikus betegségeknél, gerincműtétek után. Ked­vezően hat a légző- és az idegrendszerre. Iszapkezelés: pakolásként vagy fürdőként alkalmaz­zák. Az iszapot 42-50 C-fokra felmelegítik, és a kezelt testrészt 5-10 cm vastagon bekenik. Egy óráig a pakolással fekszik a beteg, majd még egy órá­ig anélkül. Fájdalomcsilla­pításra, nőgyógyászati és bőrbetegségek kezelésére kiválóan alkalmas. . H.M. Februári számunkban az ivókúrával foglalkozunk. Cs Egészség EXTRA 2022. Január

Next

/
Thumbnails
Contents