Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-05 / 3. szám

12) TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. január 5. jwww.ujszo.com Összemosódik a valódi és a virtuális világ ÖSSZEFOGLALÓ Az évtized végére a minden­napok megszokott részévé válhatnak és a vásárlói él­mény új szintjét tehetik lehe­tővé a hálózatban kötött, a valóságot virtuális technoló­giákkal ötvöző hibrid megol­dások. A felhasználók várakozása szerint 2030-ban úgy fogunk majd bevásár­lóközpontokba látogatni, hogy a ki­terjesztett valóságot kínáló okosszem­üvegek vagy épp a mozgásérzékelős ruhák révén nemcsak a fizikai, hanem a virtuális valóságban is átélhetjük a vásárlás, vagy csupán az érdeklődő nézelődés élményét a plázákban - de­rül ki az Ericsson fogyasztói trende­ket vizsgáló laborja, a ConsumerLab legújabb jelentéséből. Erre számítanak azok a „korai adaptálónak” számító felhasználók, akik részt vettek az Ericsson 10 ak­tuális fogyasztói trendet vizsgáló idei felmérésében. Az átfogó kutatás vi­lágszerte mintegy 57 millió olyan fel­használó várakozásait és előrejelzéseit mutatja be, akik már ma alkalmazzák az úttörő technológiákat. A 2021 decemberében kiadott je­lentés, mely már a tizenegyedik á sorban, egy fikciós, hibrid vásárlási élményt kínáló bevásárlóközpontra koncentrál. A felhasználóknak 15 olyan, a vásárlás élményét digitálisan technológiákkal ötvöző szolgáltatást kellett értékelniük, amilyen egy ilyen hibrid bevásárlóközpontban elérhe­tő lehet majd 2030-ban. Öt válasz­adóból csaknem négyen úgy vélték, hogy mind a 15 tesztelt koncepció elérhető lesz majd valamilyen formá­ban. Ezeknek a „téglából és kódból” álló, a fizikai és digitális valóságot ötvöző létesítményeknek a megszü­letését a virtuális (AR) és kiterjesz­tett valóság (VR) - együttesen XR -, illetve a programozható anyagok teszik majd lehetővé. „Úgy gondoljuk, hogy a bevá­sárlóközpontok lehetnek az első helyszínek, ahol a következő ge­nerációs digitális élmények megje­lenhetnek, mivel zárt terekről van szó, ahol könnyebb biztosítani az ilyen alkalmazásokhoz szükséges nagyon rövid hálózati válaszidőt”- vélekedik Magnus Frodigh, az Ericsson Research vezetője. „Az XR megéléséhez szükséges eszkö­zöket a helyszínen lehetne biztosí­tani a felhasználóknak, akik a vál­lalkozások magánhálózatához csat­lakozva vehetnék igénybe a digitális szolgáltatásokat” - tette hozzá Mag­nus Frodigh. „Nehéz elképzelni, hogy 2030-ban felhasználók tömegei lesznek felsze­relve a kiterjesztett valósághoz szük­séges technikai eszközökkel, például AR-szemüveggel, vízálló VR-szem­­üveggel, haptikus, azaz mozgásérzé­kelő ruhával, vagy épp taktilis, érintő­képernyők vezérlésére alkalmas kesz­tyűvel. De ha elérhető áron igénybe vehetik a plázában ezeket a felszere­léseket, akkor miért ne lehetne beve­zetni a plázákban ezeket az új szol­gáltatásokat?” - mondta el Michael Björn, az Ericsson kutatási program­jának vezetője. A megkérdezettek zöme egyetértett abban, hogy a bevásárlóközpontok nagyobb valószínűséggel rendelkez­nek majd következő generációs tech­nológiákkal, mint az egyéni felhasz­nálók, hiszen már régóta a csúcstech­nológia központjai, gondoljunk csak a 3D és 4DX mozikra, játéktermekre és hasonló létesítményekre. A high­­tech bevásárlóközpontok vonzóbbá tehetik a kisvárosi és vidéki létet is, hiszen így helyben is elérhetőek lesz­nek a virtuális térben a globális élmé­nyek. Lássuk az Everyspace Plaza 10 fő szolgáltatásait! 1. Virtuális előadóterem. Tíz fo­gyasztóból közel nyolc olyan rendez­vénytermeket képzel el, ahol távjelen­lét révén a művészek digitálisan úgy léphetnek fel, mintha személyesen is ott lennének. 2. Avatár-szépségszalon. A fo­gyasztók kétharmada olyan szépség­­szalonokat jósol, ahol volumetrikus- térbeli - modellezés segítségével digitális avatár önmagunk szépülhet. 2030-ban úgy fogunk majd bevásárlóközpontokba látogatni, hogy a kiterjesztett valóságot kínáló okosszemüvegek vagy épp a mozgásérzékelős ruhák révén nemcsak a fizikai, hanem a virtuális valóságban is átélhetjük a vásárlás, vagy csupán az érdeklődő nézelődés élményét a plázákban (Fotó: Shutterstock) 3. Metaszabóság. Fast fashion csak rád szabva. Tíz AR/VR-felhasználó­­ból több mint hét olyan szabászatot lát a jövő plázáiban, amelyek szük­ség esetén vízállóvá vagy szellőzővé váló anyagokból készítenek egyénre szabott viseletét. 4. Űrmedence. Vízálló, oxigénellá­tást biztosító VR búvársisakok segít­ségével vízben lebegve képzelhetjük majd magunkat a súlytalanságban le­begő űrhajósnak. A fogyasztók két­harmada számít ilyen medencékre. 5. Flibrid edzőterem. Sokak szá­mára a fizikai erőnlét és a mentális egészség elválaszthatatlanul össze­kapcsolódik. A mentális fitneszköz­­pontok, amelyek multiszenzoros, sze­mélyre szabott AR/VR látványvilág­gal rendelkeznek, segítenek majd a mentális egészség javításában. 6. A kívánsággyár. A jövő a sze­mélyre szabott gyártásé és javításé. A fogyasztók több mint fele szeretne fenntartható módon vásárolni olyan gyári outlet üzletben, amely újrahasz­nosítja régi termékeit. 7. Virtuális étterem. A fogyasz­tók fele szeretne úgy étterembejárni, hogy virtuálisan együtt falatozhasson egy másik étteremben étkező barátjá­val, akárhol is legyen a világon. 8. Kiterjesztett áruház. Próbáld ki virtuálisan, mielőtt megveszed! A fo­gyasztók háromnegyede arra számít, hogy új termékek kipróbálásakor az üzletben is képes lesz kivetíteni ott­hona belső terét. 9. Orvosi multiplex. Hozzászok­tunk, hogy minden azonnal tör­ténik. Miért várnánk mást, ha az egészségről van szó? A fogyasztók 77%-a bevásárlóközpontokban ta­lálható orvosi központokat vizionál, ahol egy mesterséges intelligencia által végzett egészségügyi szken­­nelést követően szinte azonnal tájé­koztatást kapnak egészségügyi ál­lapotukról. 10. Park 2.0. A városlakók számára hiányozhat a természet. A fogyasztók 42 százaléka szeretne egy olyan be­vásárlóközponton belüli parkot meg­látogatni, ahol a hibrid élményeket nyújtó digitális és programozható anyagok segítségével közelebb érez­heti magát a természethez. (szí) r Az 5G miatt áll a bál az Egyesült Államokban Tiltakozik az amerikai repülés az 5G ellen, a telekommunikációs cégek nem engednek (Shutterstock) Az eredetileg ie egy hónappal elhalasztott rajthoz képest is két hét további csúszás­sal kapcsolja be az Egyesült Államok két legnagyobb mo­bilszolgáltatója, az AT&T és a Verizon az 5G-szolgálta­tást az újonnan magszerzett C sávban. A cégek az utolsó pillanatig hezi­táltak, ám végül engedtek a közleke­dési miniszter és a légügyi hatóság kérésének, mely a légi közlekedés zavartalan működésének biztosítá­sát kérte a felektől. Az utolsó utáni pillanatban visz­­szalőtte a két legnagyobb amerikai mobilszolgáltató, az AT&T és a Ve­rizon az 5G-s cellák bekapcsolá­sát az úgynevezett C sávban, ezzel eleget téve a közlekedési miniszter és a helyi légügyi hatóság, a Fede­ral Aviation Administration (FAA) kérésének. A rajtot eleve egy hónappal ko­rábbra tervezte a két cég, a várako­zási időszakot most további két hét­tel toldották meg, valamint mind­két fél vállalta, hogy a következő hat hónapban ötven amerikai re­pülőtér körzetében korlátozzák az adóteljesítményt. Az amerikai légi közlekedési ipar prominens szereplői és a távközlé­si szolgáltatók közt feszülő érde­kellentét december közepén kapott komolyabb sajtóvisszhangot, ami­kor az FAA új légi biztonsági aján­lására hivatkozva a nagy amerikai légitársaságok, valamint a Boeing és az Airbus képviselői megkon­gatták a vészharangot. Az iparági szereplők álláspontja szerint a 3,7- 3,98 GHz-es frekvencián működő rádiófrekvenciás magasságmérők használata során zavaró interferen­cia léphet fel a C sávban üzemelő mobilkommunikációs hálózatokkal, s ez veszélyeztetheti a megközelíté­si manővereket és a landolást egyes repülőterek körzetében. A távközlési cégek szerint ugyan­akkor a C sávban üzemelő hálóza­tok jól megférnek a repülőterek által használt RADALT berendezésekkel, az FAA által jelzett problémát sok­kal inkább ez utóbbi berendezések működésének hiányos szabályozása (teljesítményszabályozás, védősávok nem megfelelő használata) okozza - állítják távközlési szakértők. A légügyi hatóság a következő fél évet most arra használhatja fel, hogy rendezze e hiányosságokat, így az európai légtérnél alkalma­zottakhoz hasonlóan biztonságos feltételeket teremtsen a rádiójellel működő magasságmérő műszerek használatához a polgári légi közle­kedésben. (hwsw.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents