Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-28 / 22. szám

www.ujszo.com | 2022. január 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Találkozás Csollány Szilveszterrel Ácsorgó olimpikon az ajtónk előtt, halvány mosollyal az ajkán H áború, elment a Bajnok, népszámlálás, omikron - ezek az utóbbi napok talán leggyakrabban közszájon forgó témái. Én most a másodikat választom. Az emberek újra és újra meg­osztják a Facebookon Csollány Szilveszter híres, olimpiai aranyat érő gyakorlatát. Életének ezzel a csúcspillanatával emlékeznek rá. Talán azért is, mert rettentő erő, fe­gyelem, eltökéltség és kitartás árad az aprócska tornászfiúból, s nekünk is épp ilyesmikre van szükségünk, mondhatnánk most és mindenkor, de legfőképpen most, amikor egyik sötét felhő követi a másikat, és nem tudjuk, mit hoz a jövő. De hogy old­jam egy kicsit ezt a komor hangula­tot, elmesélek egy régi történetet. Kutatói munkaértekezleten vol­tunk Tatán. Családtagot is vihet­tünk magunkkal. Engem a tini lá­nyom kísért el. A szálloda, ahol laktunk, az élsportolókat felkészítő komplexumhoz tartozott, s csakha­mar kiderült, hogy az élsportolók is épp edzőtáboroznak. Azt is meg­tudtuk, hogy köztük van az akkor már olimpiai bajnok Csollány Szil­veszter is. A lányom ettől kezdve egyfolytában csak azon ábrándo­zott, hogy milyen jó lenne vele ta­lálkozni. Mivel ő maga is épp akkor kacérkodott az élsporttal, elmondta, hogy mi mindent szeretne kérdezni az olimpiai bajnoktól. De sosem lát­tuk őt. Ügy tűnt, „a Csollány” már csak sóhaj marad. És akkor az történt, hogy a har­madik napon estefelé beszálltam a liftbe. Már majdnem becsukódott az ajtó, amikor valaki beugrott mel­lém. Egy pici, vékony fiatalember, magyarul mondva tyeplákiban, lát­hatóan nagyon kimerültén. Éppen csak odapillantottam, és mit látok? Hát a hőn áhított Csollány roska­dozik ott mellettem a fáradtság­tól! S mire nem képes egy anya?! Elmondtam neki, hogy Pozsony­ból jöttünk, a kislányom felnéz rá, és nagyon szeretne vele találkozni, nem lenne-e pár perc ideje. A lá­nyom is sportol, korcsoportos or­szágos bajnok tőrvívásban és örülne néhány biztató szónak, tanácsnak. Csak annyit kell tennie, hogy ve­lem jön, én szólok a lányomnak... Mondta, hogy most jön edzésről, nagyon fáradt, de rendben, elkísér. Kiszálltunk a liftből. Rohantam előre. Bevágódtam a szobába és lelkesen ecsetelni kezdtem, hogy itt a Csollány, kislányom, találkoz­hatsz vele. Micsoda? Sikoltott a gyerekem. De én nem megyek ki hozzá! Nincs megmosva a hajam! De hisz reggel mostad, mondom én. Nem, nem megyek ki, minek hívtad ide?! Kislányom, hisz te akartál vele találkozni! De nem így! Nem mindegy, hogy hogyan? Gyere ki, itt áll szegény, majd ösz­­szecsuklik, és rád vár. Hiába győzködtem, nem jött ki. A végeredmény az lett, hogy nekem kellett kimennem az ajtónk előtt ácsorgó olimpikonhoz - aki szerin­tem mindent hallott, mert halvány mosoly játszadozott az ajkán -, és megköszönni, hogy odafáradt. Az­tán bementem a szobába, és nagyon nagy kísértést éreztem, hogy jól el­verjek valakit. Persze nem tettem. Most pedig együtt emlékezünk a lányommal. Mosolyogva. Szomorúan. SZABÓ LACI akorlatilag külön rovatot lehetne indítani, ha csak a leg­népszerűbb országok aktuális belépési, járványvédelmi szabályait szeretnénk ismertetni olvasóinkkal - és nincs nap, hogy valahol ne jelentenék be, mikortól mi változik. De az új szabály sem lesz sokáig érvényben, a következő héten újabb változásokról adnak hírt. Nincs ez másként Szlovákiában sem, hetente módosítanak valamilyen rendeletet. Ha durcásan állunk hozzá a helyzethez, csapkodhatjuk az asztalt, hogy döntsék már végre el, mit akarnak, ne változtatgassanak folyton, ki bírja ezt követni... Ám ha racionálisabban, netán optimistán tekintünk a helyzetre, akár elégedetten nyugtázhatjuk, hogy bár folya­matos a változás, a trend egyértelműen a lazítás felé vezet. Ráadásul jó, ha azonnal változnak az előírások a legfrissebb, omikronnal kapcsola­tos tudományos információk, adatok, elemzések alapján. Lerövidül a karantén, a pár napos szobafogságot már nem olyan ne­héz kibírni, arról nem is beszélve, hogy hivatalos menekülési útvona­lak is vannak - például a harmadik oltás. Míg korábban bármilyen eset­­szám-növekedésre pánik, lezárás, korlátozás volt a válasz, ma már nem ez a stratégia. És ez jó, ahogy az is, hogy az utazás terén sem lesznek korlátozások. Mert bármilyen hihetetlen, egyre több helyre utazhatunk, de indulás (illetve foglalás) előtt azért fel kell ütni a belépési feltételek kézikönyvét, annak is a legfrissebb, lehetőleg előző napi kiadását. Ha ugyan még nem késő, ha időközben nem változott újra valami... Nincsenek irigylése méltó helyzetben a repülőtéren dolgozó check-ine­­sek. Korábban egy utasnál csak a jegyet, az útlevelet, esetleg a vízumot kellett ellenőrizni, de ma megannyi dokumentum igazolása után nyom­tathatják ki a beszállókártyát. Az egyik helyre elég két oltás, más ország­ba három kell, ide kell hotelfoglalás, amoda elektronikus formanyomtat­vány kitöltése, egyik országba kell QR-kód, amoda elég a teszt, itt elfo­gadják az antigént, amott csak a PCR-t. Van, ahol 72 órás teszt kell, van, ahol előző napi, van, ahol az utasbiztosítást is igazolni kell, de olyan is, ahol karanténhotelt kell foglalnia az utasnak az első éjszaka... Nem csoda, hogy a check-in pultban valóságos kézikönyv van min­den országra. Miután kiderül, hova szól az utas jegye, azt át kell olvasni és minden feltételnek megfelelni. Kevesen tudjáüc ugyanis, hogy a belé­pési feltételeket éppen a beszállókártyát kiadó légitársaságnak kell elle­nőriznie a legszigorúbban, ugyanis, ha olyan valakit enged a fedélzetre, aki nem felel meg a - naponta frissülő - szabályoknak, akkor utason­ként több ezer euróra büntetik. Az Egészségügyi Világszervezet a napokban felszólította a kormá­nyokat, szüntessék meg végre a beutazási korlátozásokat, mert ezek az intézkedések már nem segítik a járvány megfékezését. Ezt mind több ország fogadja meg és jelent be lazításokat, hiszen egyre inkább igaz­nak tűnik, hogy ez a hullám lesz a végső. A pandémia helyett eljön az endémia: életünk része marad a betegség, helyi járványok lesznek, de megtanulunk velük élni - mint az influenzával. Ha maradunk az optimista szemléletnél, akkor ezt annyival egészít­hetjük ki: a vihar már elvonulóban, de a zápor még áztat minket, az esernyőt még érdemes a fejünk fölött tartani. De hamarosan már nem kell bezárkózni, nyugodtan sétálhatunk az utcán. Bárhol a világon... FIGYELŐ húzták a várólistáról, mert nem hajlandó beoltatni magát. A kór­ház közölte, az amerikai beteg­ségmegelőzési hivatal (CDC) elő­írásai szerint a szívátültetés­re váróknak többféle oltást is meg kell kapniuk, és ezek között van a koronavírus elleni oltás is. Ennek oka, hogy a betegnek minél na­gyobb esélye legyen az új szívvel a túlélésre, ugyanis az immun­­rendszer ilyenkor nagyon sérülé­keny lehet és gyengén működhet. A szívet olyan betegnek adják, akinek nagyobb esélye van a túlé­lésre, ehhez pedig kellenek az ol­tások. {TASR.AFP) Nem kapott új szívet, mert nincs beoltva A bostoni Brigham and Women's kórház elutasította egy pácien­se szívtranszplantációs műtétjét, mert á beteg nem volt beolt­va - számoltak be az esetről az amerikai hírtelevíziók. A kórház szóvivője megerősítette, hogy a transzplantációra váró páciensek­től megkövetelik a koronavírus elleni oltást. A páciens apja, Da­vid Ferguson azt nyilatkozta, 31 éves fia régóta vár új szív­re, élet-halál között lebeg, de ki-A brit kormányfő rendelhette el a kabuli kutyamentést Az eset már tavaly szeptem­berben nagy felzúdulást vál­tott, de akkor a brit vádelmi minisztert hibáztatták, hogy állatokat mentenek emberek helyett az afgán tálibok elől. Most kiderül, maga Boris Jo­hnson hagyhatta jóvá a kutyák és macskák kimentését, mégpedig fe­lesége kedvéért, aki közismerten nagy állatbarát. Egy Afganisztánban szolgálatot teljesítő volt brit katona, Paul Fart­hing állatmenhelyet hozott létre Ka­bulban, majd a tálib megszállás ide­jén azt kérte a hadügytől, hogy kö­rülbelül 150 kutyáját és macskáját is evakuálják - holott ezrek várakoz­tak a repülőtérnél, hogy feljussanak valamilyen gépre, különben biztos halál vár rájuk, ha a tálibok végleg átveszik a hatalmat. A héten viszont olyan e-mailek kerültek nyilvánosságra, hogy a britek valóban részt vettek állatok evakuálásban. Egyébként hónapok óta keringtek már olyan feltételezé­sek, hogy Johnson kérésére embe­rek helyett állatokat mentettek, de a miniszterelnök tagadta ezeket az állításokat. A kormányhivatal belső levelezését a brit parlament külügyi bizottsága tette közzé, ezek ennek ellenkezőjére utalnak. Például az áll a levelekben, hogy a miniszterelnök „éppen most engedélyezte” az ál­latvédő szervezet és több száz állat evakuálását. A Nowzad állatvédő szervezet a honlapján megerősíti, hogy alapító­ját, Farthingot a szervezet munka­társaival és családtagjaikkal, vala­mint 94 kutyával és 68 macskával együtt menekítették ki Afganisz­tánból. A kiszivárgott e-mailekről a Nowzad azt írta, nincs informáci­ója arról, hogyan született a döntés az állatok evakuálásáról. Az euronews.com már tavaly ősszel azt írta, egyes feltételezések szerint Boris Johnson állatszereteté­­ről ismert felesége, Carrie Johnson avatkozhatott közbe. Johnson szóvivője teljes képtelen­ségeknek nevezte a levelek tartalmát, és megismételte, hogy a kormányfő­nek semmi köze nem volt a négylá­búak evakuálásához. (TASR, euronews)

Next

/
Thumbnails
Contents