Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-27 / 21. szám

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 2022. január 27. | www.ujszo.com Orosz hadgyakorlat Ukrajna határán Orosz katonák téli hadgyakorlata. Folyamatos a fegyvercsörtetés. (TASR/AP) RÖVIDEN Varsó nem adja ki a belarusz ellenzékit Varsó. Elutasította a varsói ke­rületi bíróság a NEXTA nevű fehérorosz Telegram-csatorna alapítója, Szcjapan Pucila ki­adatására vonatkozó minszki kérelmet, mégpedig azzal az indokkal, hogy senkit sem lehet „nem létező igazságügynek” kiadni. Pucilát a minszki ható­ságok több bűnüggyel, köztük államellenes összeesküvés és tö­meges zavargások szervezésével vádolták meg. (mtij Európában erősödik az antiszemitizmus Brüsszel. Noha a második vi­lágháború után Európát a béke ígéretére építették, az antisze­mitizmus ismét erősödik a kon­tinensen, és fenyegeti a zsidó közösségeket - jelentette ki Ur­sula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a holokauszt január 27-i nemzetközi emlék­napja alkalmából. Az auschwitzi tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holo­kauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. (MTI) Olasz választás: jöhet az új forduló Róma. Nem szállt fel a fehér füst a római képviselőházban az államfő választás 2. fordu­lója után sem. A szavazásra jogosultak többsége ismét fehér cédulát dobott be az urnákba az elnökválasztás 2. napján is. Tehát senki sem kapott kéthar­mados többséget, amely az első 3 fordulóban szükséges az ál­lamfő megválasztásához. Ha a 3. fordulóban sincsen eredmény, akkor csütörtöktől elég lesz az ötven plusz 1%-os többség. To­vábbra is Mario Draghi mostani kormányfő a fő esélyes. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Moszkva. Egy Uk­rajna elleni esetleges orosz támadás a második világhá­ború óta legjelentősebb invá­zió lenne, tekintettel az orosz csapatok masszív jelenlétére a határ közelében - jelentet­te ki Joe Biden amerikai el­nök. Egy esetleges európai földgázhiányra készül a Bi­­den-kormányzat. Joe Biden amerikai elnök szerint egy orosz támadás megváltoztatná a világot. Egyben emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök további csapaterősítéseket hajt vég­re Ukrajna Fehéroroszországgal kö­zös határán is. Megismételte, hogy támadás esetén Oroszország jelen­tős gazdasági'szankcióknak tenné ki magát. Újságírók kérdéseire vá­laszolva, hogy vajon célzott szankci­ókkal sújthatja-e Putyint, Biden azzal felelt, hogy „igen, el tudom képzel­ni”. Az egyes állami vezetők elleni személyes szankciókat nagyon ritkán alkalmazzák, ugyanakkor a gazdasá­gi büntetőintézkedések köre jelenleg erősen korlátozott. A Putyin elleni intézkedések is nehézkesek, mivel az orosz elnöknek hivatalosan alig van személyes vagyona. Az ameri­■ Megszavazták az Európai Parlament jelentéstervezetét, ami elítéli Orbánékat a Pega­sus jogellenes használata és a kínai Fudan Egyetem miatt. Strasbourg. Nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament il­letékes különbizottsága, az INGE az EU demokratikus folyamatai­ba való külföldi beavatkozásokról és félretájékoztatásról szóló ter­jedelmes jelentést, amely több he­lyütt is megnevezi Magyarorszá­got mint az ártó szándékú külső hatalmak érdekeinek szekértolóját. A 25 igen, 8 nem és egy tartózko­kai elnök ugyanakkor hangsúlyozta, nem áll szándékában amerikai, vagy NATO-csapatokat - az egyébként nem NATO-tagállam - Ukrajnába telepíteni. Esetleges európai földgázhiányra készül az amerikai adminisztráció arra az esetre, ha Oroszország táma­dást indítana Ukrajna ellen, ezért he­tek óta európai országokkal és nagy energetikai vállalatokkal tárgyal. Az amerikai kormány ellenőrzi, felméri az Észak-Aff ikából, a Közel-Keletről, Ázsiából és az Egyesült Államokból dás mellett elfogadott állásfoglalás bírálja a kormányt, amiért szám­űzte a Közép-európai Egyetemet (CEU), és helyette létre akarja hoz­ni a kínai Fudan Egyetem budapes­ti campusát, amely a kínai befolyá­solási kísérletek egyik bástyája le­het. A képviselők kritizálják, hogy a magyar hatóságok jogellenesen használták saját polgáraik ellen a Pegasus kémszoftvert, hamis in­formációkat terjesztenek és védel­mezik a régióban az orosz, illetve kínai geopolitikai érdekeket. A je­lentés a külföldi beavatkozással foglalkozó különbizottság másfél éves munkáját összegzi, és aján­származó, meglévő földgázkészleteit, és tárgyal a főbb földgáztermelőkkel, hogy szükség esetén növeljék szállí­tásaikat. A CNN amerikai hírteleví­zió szerint a tárgyalásokon más or­szágok mellett Norvégia és Katar is részt vesz. Az USA és Nagy-Britannia után Kanada is bejelentette, hogy haza­szállítja Kijevben dolgozó diploma­táinak családtagjait az orosz-ukrán határnál történt orosz csapatösszevo­nás miatt. A kanadai külügyi tárca a jelenlegi orosz katonai felvonultatás­lásokat tesz a tagállami és uniós döntéshozóknak. Javasolja többek között, hogy az EU építsen ki ro­busztus szankciórendszert a félre­tájékoztatás ellen. Aggasztja a bizottságot, hogy Magyarország és Szerbia segédke­zik Oroszország és Kína geopoli­tikai céljaiban. Különösen aggód­nak amiatt, hogy Magyarország és Szerbia szerepet játszott abban, hogy széles körben dezinformációt terjesszenek a szomszédos orszá­gokban. Donáth Anna (Momentum) EP-képviselő kezdeményezte frak­ciótársaival, hogy a Renew Europe frakció szólítsa fel a többi parla­sal és az ukrajnai „destabilizálási cse­lekményekkel” indokolta a döntését. Washington vasárnap jelentette be, hogy visszahívja Kijevben dolgozó egyes diplomatáit és a családtagja­ikat, majd Nagy-Britannia követte példáját hétfőn. Az ukrán hatóságok korainak és túlzónak nevezték ezeket a döntéseket. Az orosz hadsereg kedden újabb hadgyakorlatot kezdett Ukrajna kö­zelében és a Krímben, több ezer kato­na, vadász- és bombázó repülőgépek részvételével. Az orosz védelmi tár­ca közzétett egy videót, amelyen Isz­­kander típusú, rövid hatótávolságú, a hangsebesség hatszorosával repülő, nukleáris robbanófej célba juttatására is alkalmas rakétákkal gyakorlato­zó katonák láthatók. Egy sor másik, a Csendes-óceántól a Fekete-tenge­rig, az ukrán és moldovai határig tar­tott azonnali hadgyakorlat mellett ez volt a válasz a Pentagon bejelenté­sére, miszerint az Egyesült Államok emelt szintű harckészültségbe helyez 8500 amerikai katonát, akiket akár öt napon belül telepíthetnek a NATO keleti tagállamaiban. Az amerikai­ak egy része a NATO 40 ezres, sok­­nemzetiségű reagáló erejéhez tartoz­na, ám ennek aktiválásáról egyelőre még nem határoztak. A közös katonai erőt éppen az Ukrajna elleni 2014-es agresszió nyomán növelték az addigi kétszeresére. (mti, Npsz, 444) menti frakció vezetőjét: támogas­sák egy Pegasus vizsgálóbizottság felállítását, Orbán Viktor európai parlamenti meghallgatását és fele­lősségre vonását. Az Európai Parlamentben másfél éve alakult meg a külföldi beavat­kozásokkal és félretájékoztatással foglalkozó különbizottság, amely ez idő alatt több mint ötven meg­hallgatáson mintegy 130 szakértő véleményét kérte ki. Ennek alapján készítették el a jelentésüket. Ennek alapján készítették el a most elfoga­dott jelentésüket, amit márciusban az EP plenáris ülése elé terjeszte­nek. (Npsz, 444, hvg) Orbánék lépéseit bírálja az Európai Parlament ► > 4 dolog, amiért velünk könnyű eladni házát és egyéb ingatlanát 3 perc alatt bárhonnan feladhatja hirdetését egyszerűen csatolhat hozzá fotót kiválaszthatja a megjelenés pontos dátumait 2 nap múlva a nyomtatott Új Szóban 70 000 fizetőképes ember olvashatja UJSZO com írja be a keresőbe: ujszo.com/aprohirdetes-feladasa

Next

/
Thumbnails
Contents