Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-25 / 19. szám
www.ujszo.coml 2022. január 25. KULTÚRA Illatok által újraéledő emlékek A Szófa irodalmi portál kortárs költőket, írókat kértél, hogy szólaltassák meg Szőke Erika alkotásait 113 Az Emlékfosszíliák című sorozat egyik alkotása Lackfi János elbeszélését ihlette (Fotó: Szóke Erika) HAVRAN KATI Egy lehullott diófalevél, valakinek a nagymamája, régi bűnök sora - olyan tárgyak, személyek és érzések ezek, melyeket Szőke Erika különleges fotéteehnikéi visszahoztak a jelenbe. Egy izgalmas, műfaji határokat lebontó kísérlet keretén belül most írék és költők képzelőereje szövi tovább a megelevenedő emlékeket és önti szövegbe azt, amit a képzőművész képi és térbeli alkotásai közvetítenek. Ritka és értékes alkalmak azok, mikor összekapcsolódik az írott szöveg a képzőművészettel, hogy egy több műfajt, technikát, nézőpontot felölelő alkotás jöjjön létre. A Szófa rendhagyó online tárlatának köszönhetően pont ilyen izgalmas öszszefonódások tanúi lehetünk. Az Adj hangot a képnek című sorozaton belül hat kortárs magyar szerzőt kér fel a napokban az irodalmi portál, hogy a nagykéri képzőművész egyegy munkáját alapul véve írjanak: készült már elbeszélés, esszé és vers is. Eddig Lackfi János, Jenei Gyula, Filip Tamás és Viola Szandra kapcsolódtak be a sorozatba. Szőke Erika munkájában kitűnik az alkotó ösztönszerü természetközelsége. „Ez a legközelebbi dolog, amihez nyúlhat az ember. Érezzük, magunkban hordozzuk, mi is a természet része vagyunk” - mondja a képzőművész, akinek számos alkotásában játszanak főszerepet növények és fák. „Mintha nem is én keresném, hanem ők keresnének meg engem. Megszólítanak, és ez egy fontos kapocs” - vallja Szőke Erika, aki szerint a művészet is szerepet játszhat abban, hogy az emberek figyelme visszairányuljon a természetre és természettel kialakított viszonyunk problémáira. Örökzöld diófalevél című képének főszereplője egy levél, mely az őszi lombhullatáskor került a képzőművész kezébe. Régi, több évtizedes fotópapír segítségével lumenprint készült a diófa leveléről, ezt Szőke Erika egy termográf készülékbe helyezte, melyet az őszi, csupasz diófára erősített. A termográf készülék mindaddig rögzítette a hőmérséklet ingadozását, míg a fa tavasszal újra lombkoronába borult. A fa elhullatott levele így az őszi-téli időszakban is tovább él az alkotásban. Ez a kép ihlette Viola Szandra költeményét, melyben a diófalevél a vadon, az erdő szimbólumává válik, melyet a költő a mai ember szempontjából vizsgál. Versével arra világít rá, hogy elvesztettük a természethez való kapcsolódásunkat. A modern ember leleményesen igyekszik, hogy megismerje a természetet, „És követi patak folyását, / ösvényt, kanyargó utakat, / fák mohás pajzsát tapogatja, / levél fonákján apró rést figyel” - fogalmaz a költő, nem képes azonban feleleveníteni már azt az ősi, természethez való kapcsolódást, mely egykor otthonát, eledelét, létét határozta meg. A létrejött művek másik fontos inspirációs forrása a gyerekkor. Szőke Erika évek óta kísérletezik yeastogram technikával, melynek lényege, hogy szénporral színezett agaralapra vízzel hígított élesztőt visz fel, majd negatívot helyez a tetejére, és 48 órán át UV-fénnyel világítja meg. „Ahol az UV-fény az élesztőt éri, megöli az élesztősejteket. Ahol takarva van, ott kialakul a kép” - magyarázza Erika, aki számára az élesztőnek szimbolikus jelentése is van. „Feléleszti az emlékeket. Kiválasztok egy fotót, és a yeastogram technikával újraélesztem.” Ezt követően szárad és deformálódik, majd dehidratálódik az alap, végül eltűnik a kép - akárcsak az emlékeink. Az élesztő illata, és az élesztő inspirálta illattársítások az online térben is megelevenednek. Lackfi János írását olvasva mindannyian viszszacsöppenhetünk gyerekkorunkba, hogy visszaidézzük a nagyszülőkhöz fűződő kapcsolatunkat. „Otthonkaszag. Otthonszag. Savanyúkáposzta-szag meg pinceszag. Mosogatószag meg naftalinszag, molyok ellen. Levendulaszappan-szag meg fertőtlenítőszag. Lekvárszag meg tyúkólszag” - vezeti be az elbeszélő illatokkal, szagokkal áthatott gyerekkorába az olvasót. Az unoka emlékeiben élő illatok elevenítik fel a múltat és a nagymama alakját, az ő lényét, gondolkodásmódját, a család többi tagjával való kapcsolatát. A harmadik technika, mely idáig megjelent a sorozatban, egy hóra készült szitanyomat. Szőke Erika számára itt kifejezetten erős a megjelenített téma szimbolikus jelentése. Jellemzően egyébként hosszú időt vesz igénybe, míg rátalál a témára, mely illeszkedik a választott technikákhoz. „Nagyon fontos, hogy a hordozó együttműködjön a témával. Hogy az egész egy szilárd dolog legyen.” Ebben az alkotásban tökéletesen egészíti ki egymást a kettő: Szőke Erika a bűn feloldását jeleníti meg. Ezúttal nem egy tárgy vagy személy képét hozza vissza fotótechnikával a jelenbe, hanem egy gyerekkori cédula tartalmát: egy imakönyvben talált listát, melyre kislányként a legáltalánosabb bűnöket írta, hogy felkészüljön a gyónásra. A szitanyomat pigmentté őrölt földből készült, ezt vitte át a frissen hullott hóra, majd figyelemmel kísérte, ahogy a hó olvadásával a szitanyomat lassan eltűnik, a földpigment egyesül a talajjal. A bűnök, és a bűnösség érzete adják Filip Tamás elbeszélésének központi témáját is: „Félek megvallani őket, de hiszek a hóban, hiszek az olvadásban, a földben, és a hóvirágban, a kizöldülő tavaszban, a sarjadásban, hiszek a feloldozásban” - vallja a narrátor, aki elbeszélésben egy messzi, havas kertbe látogat, hogy megválthassa bűneit önmagának. Szőke Erika munkája nem először fonódik össze irodalmi alkotással - az egyik ilyen alkalom Száz Pál Fűje sarjad mezőknek című kötete volt, melynek a képzőművész volt az illusztrátora. A Szófán két következő írást olvashatunk nemsokára, és reméljük, a jövőben is lesz példa ehhez hasonló gyümölcsöző, műfaji korlátokat bontogató együttműködésre. RÖVIDEN Beleshetünk egy nagy író életébe Tízéves a Red Bull Pilvaker Elhunyt a füleki származású színész és rendező, Mokány Csaba Budapest. Tévéfilm készült Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos szerelmi életéről. A már elérhető trailer alapján a Tóth Tamás által rendezett Frici&A- ranka látványosnak ígérkezik, az 1920-as, 1930-as évek divatját és jellegzetes budapesti helyszíneit is bemutatja, például a New York, a Centrál és a Hadik kávéházakat. Az alkotók megidézik benne Ady Endrét, Kosztolányi Dezsőt, Tóth Árpádot, Déry Tibort, Somlyó Zoltánt, Havas Gyulát és Harmos Ilonát is. A film Juhász Anna irodalmár ötlete alapján készült (aki a kreatív producer is volt), a forgatókönyvet Vajda Anikó írta, fényképezte Szecsanov Martin. A bemutató február közepén várható. (juk) Budapest. A Red Bull Pilvaker verskoncert ötlete 2012-ben született azzal a szándékkal, hogy tisztelegjen az 1848-as forradalom hősei előtt, és a mai „szóforradalmárok” azaz rapperek, slammerek, rockzenészek közreműködésével közelebb hozza a kor költőinek műveit a mai fiatalokhoz. A kezdeményezés hatalmas siker lett, egyre nagyobb helyszíneket töltött meg. Az elmúlt tíz év alatt több mint negyven magyar irodalmi klasszikust dolgoztak fel, amit a közönség 26 636 megvásárolt jeggyel és 56 milliós YouTube-nézettséggel hálált meg. Az alkotócsapat idén március 15-én utoljára látható együtt a Papp László Budapest Sportarénában. (MTi/juk) Negyvenhárom éves korában elhunyt Mokány Csaba füleki származású színész, rendező. Mindkét hazai színházunkban dolgozott, legtöbbet magyarországi független társulatok produkcióiban szerepelt. Mokány Csaba a Komáromi Jókai Színházban 2000-ben mutatkozott be a kalmár szerepében, Vörösmarty Csongor és Tündéjében. Emlékezetes alakítást nyújtott A kölyök című musicalben is. Ä pozsonyi Színművészeti Főiskola elvégzése után főként Magyarországon dolgozott független produkciókban (Minekezacirkusz, Duna Palota), egy-egy szerep erejéig tért vissza a hazai színházakba. A kassai Thália Színházban 2006-ban (Fotó: Facebook) szerepelt A fösvény című Moliére-darabban. A budapesti KoMoD Színházban színészként, rendezőként, sőt néhány előadásban díszlet- és jelmeztervezőként is tevékenykedett. A társulat legsikeresebb vállalkozásában is szerepelt - a háromrészes Kampec egy színházi sorozat volt a vígjáték, a thriller és a krimi határán. Szívesen kísérletezett klasszikus történetek modem kori átirataival, örök érvényű igazságokat keresve. Ilyen volt például Csokonai Kamyóné című müve, amely az ostobaság, sznob felszínesség, erkölcstelenség, mohóság és pénzimádat kifigurázása. A színházi nyilvántartásokban utolsó munkájaként a Hazatér című színmű szerepel, amelyet Zsámbékon mutattak be 2014-ben, Tóth János Gergely rendezésében. A szereplők ebben a darabban arra a kérdésre keresik a választ, hogy hol a haza és milyen kétségekkel, félelmekkel kell szembenéznünk, ha múltunkat kutatjuk. Mokány Csaba halálát rákbetegség okozta. (|uk)
