Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-25 / 19. szám

www.ujszo.coml 2022. január 25. KULTÚRA Illatok által újraéledő emlékek A Szófa irodalmi portál kortárs költőket, írókat kértél, hogy szólaltassák meg Szőke Erika alkotásait 113 Az Emlékfosszíliák című sorozat egyik alkotása Lackfi János elbeszélését ihlette (Fotó: Szóke Erika) HAVRAN KATI Egy lehullott diófalevél, vala­kinek a nagymamája, régi bű­nök sora - olyan tárgyak, sze­mélyek és érzések ezek, me­lyeket Szőke Erika különleges fotéteehnikéi visszahoztak a jelenbe. Egy izgalmas, műfaji határokat lebontó kísérlet ke­retén belül most írék és köl­tők képzelőereje szövi tovább a megelevenedő emlékeket és önti szövegbe azt, amit a kép­zőművész képi és térbeli alko­tásai közvetítenek. Ritka és értékes alkalmak azok, mikor összekapcsolódik az írott szö­veg a képzőművészettel, hogy egy több műfajt, technikát, nézőpontot felölelő alkotás jöjjön létre. A Szó­fa rendhagyó online tárlatának kö­szönhetően pont ilyen izgalmas ösz­­szefonódások tanúi lehetünk. Az Adj hangot a képnek című sorozaton be­lül hat kortárs magyar szerzőt kér fel a napokban az irodalmi portál, hogy a nagykéri képzőművész egy­­egy munkáját alapul véve írjanak: készült már elbeszélés, esszé és vers is. Eddig Lackfi János, Jenei Gyula, Filip Tamás és Viola Szandra kap­csolódtak be a sorozatba. Szőke Erika munkájában kitűnik az alkotó ösztönszerü természetkö­zelsége. „Ez a legközelebbi dolog, amihez nyúlhat az ember. Érezzük, magunkban hordozzuk, mi is a ter­mészet része vagyunk” - mondja a képzőművész, akinek számos alko­tásában játszanak főszerepet növé­nyek és fák. „Mintha nem is én ke­resném, hanem ők keresnének meg engem. Megszólítanak, és ez egy fontos kapocs” - vallja Szőke Eri­ka, aki szerint a művészet is sze­repet játszhat abban, hogy az em­berek figyelme visszairányuljon a természetre és természettel ki­alakított viszonyunk problémáira. Örökzöld diófalevél című képének főszereplője egy levél, mely az őszi lombhullatáskor került a képzőmű­vész kezébe. Régi, több évtizedes fotópapír segítségével lumenprint készült a diófa leveléről, ezt Szőke Erika egy termográf készülékbe he­lyezte, melyet az őszi, csupasz dió­fára erősített. A termográf készülék mindaddig rögzítette a hőmérséklet ingadozását, míg a fa tavasszal újra lombkoronába borult. A fa elhullatott levele így az őszi-téli időszakban is tovább él az alkotásban. Ez a kép ihlette Viola Szandra költeményét, melyben a diófalevél a vadon, az erdő szimbólumává válik, melyet a költő a mai ember szem­pontjából vizsgál. Versével arra vi­lágít rá, hogy elvesztettük a termé­szethez való kapcsolódásunkat. A modern ember leleményesen igyek­szik, hogy megismerje a természetet, „És követi patak folyását, / ösvényt, kanyargó utakat, / fák mohás pajzsát tapogatja, / levél fonákján apró rést figyel” - fogalmaz a költő, nem ké­pes azonban feleleveníteni már azt az ősi, természethez való kapcsolódást, mely egykor otthonát, eledelét, létét határozta meg. A létrejött művek másik fontos inspirációs forrása a gyerekkor. Sző­ke Erika évek óta kísérletezik yeas­­togram technikával, melynek lénye­ge, hogy szénporral színezett aga­­ralapra vízzel hígított élesztőt visz fel, majd negatívot helyez a tetejére, és 48 órán át UV-fénnyel világítja meg. „Ahol az UV-fény az élesztőt éri, megöli az élesztősejteket. Ahol takarva van, ott kialakul a kép” - magyarázza Erika, aki számára az élesztőnek szimbolikus jelentése is van. „Feléleszti az emlékeket. Kivá­lasztok egy fotót, és a yeastogram technikával újraélesztem.” Ezt kö­vetően szárad és deformálódik, majd dehidratálódik az alap, végül eltűnik a kép - akárcsak az emlékeink. Az élesztő illata, és az élesztő ins­pirálta illattársítások az online tér­ben is megelevenednek. Lackfi Já­nos írását olvasva mindannyian visz­­szacsöppenhetünk gyerekkorunkba, hogy visszaidézzük a nagyszülőkhöz fűződő kapcsolatunkat. „Otthonka­­szag. Otthonszag. Savanyúkáposz­­ta-szag meg pinceszag. Mosogató­szag meg naftalinszag, molyok el­len. Levendulaszappan-szag meg fertőtlenítőszag. Lekvárszag meg tyúkólszag” - vezeti be az elbeszélő illatokkal, szagokkal áthatott gyerek­korába az olvasót. Az unoka emléke­iben élő illatok elevenítik fel a múltat és a nagymama alakját, az ő lényét, gondolkodásmódját, a család többi tagjával való kapcsolatát. A harmadik technika, mely idá­ig megjelent a sorozatban, egy hó­ra készült szitanyomat. Szőke Erika számára itt kifejezetten erős a meg­jelenített téma szimbolikus jelenté­se. Jellemzően egyébként hosszú időt vesz igénybe, míg rátalál a témára, mely illeszkedik a választott tech­nikákhoz. „Nagyon fontos, hogy a hordozó együttműködjön a témával. Hogy az egész egy szilárd dolog le­gyen.” Ebben az alkotásban tökélete­sen egészíti ki egymást a kettő: Sző­ke Erika a bűn feloldását jeleníti meg. Ezúttal nem egy tárgy vagy személy képét hozza vissza fotótechnikával a jelenbe, hanem egy gyerekkori cédu­la tartalmát: egy imakönyvben talált listát, melyre kislányként a legálta­lánosabb bűnöket írta, hogy felké­szüljön a gyónásra. A szitanyomat pigmentté őrölt földből készült, ezt vitte át a frissen hullott hóra, majd figyelemmel kísérte, ahogy a hó ol­vadásával a szitanyomat lassan eltű­nik, a földpigment egyesül a talajjal. A bűnök, és a bűnösség érzete adják Filip Tamás elbeszélésének központi témáját is: „Félek megvallani őket, de hiszek a hóban, hiszek az olvadás­ban, a földben, és a hóvirágban, a ki­­zöldülő tavaszban, a sarjadásban, hi­szek a feloldozásban” - vallja a nar­rátor, aki elbeszélésben egy messzi, havas kertbe látogat, hogy megvált­hassa bűneit önmagának. Szőke Erika munkája nem először fonódik össze irodalmi alkotással - az egyik ilyen alkalom Száz Pál Fűje sarjad mezőknek című kötete volt, melynek a képzőművész volt az il­lusztrátora. A Szófán két következő írást olvashatunk nemsokára, és re­méljük, a jövőben is lesz példa ehhez hasonló gyümölcsöző, műfaji korlá­tokat bontogató együttműködésre. RÖVIDEN Beleshetünk egy nagy író életébe Tízéves a Red Bull Pilvaker Elhunyt a füleki származású színész és rendező, Mokány Csaba Budapest. Tévéfilm készült Ka­rinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos szerelmi életéről. A már elérhető trailer alapján a Tóth Tamás által rendezett Frici&A- ranka látványosnak ígérkezik, az 1920-as, 1930-as évek divatját és jellegzetes budapesti helyszíne­it is bemutatja, például a New York, a Centrál és a Hadik kávé­házakat. Az alkotók megidézik benne Ady Endrét, Kosztolányi Dezsőt, Tóth Árpádot, Déry Tibort, Somlyó Zoltánt, Havas Gyulát és Harmos Ilonát is. A film Juhász Anna irodalmár öt­lete alapján készült (aki a kreatív producer is volt), a forgatóköny­vet Vajda Anikó írta, fényképez­te Szecsanov Martin. A bemutató február közepén várható. (juk) Budapest. A Red Bull Pilvaker verskoncert ötlete 2012-ben szü­letett azzal a szándékkal, hogy tisztelegjen az 1848-as forrada­lom hősei előtt, és a mai „szó­forradalmárok” azaz rapperek, slammerek, rockzenészek köz­reműködésével közelebb hozza a kor költőinek műveit a mai fia­talokhoz. A kezdeményezés ha­talmas siker lett, egyre nagyobb helyszíneket töltött meg. Az el­múlt tíz év alatt több mint negy­ven magyar irodalmi klasszikust dolgoztak fel, amit a közönség 26 636 megvásárolt jeggyel és 56 milliós YouTube-nézettséggel hálált meg. Az alkotócsapat idén március 15-én utoljára látható együtt a Papp László Budapest Sportarénában. (MTi/juk) Negyvenhárom éves korá­ban elhunyt Mokány Csaba füleki származású színész, rendező. Mindkét hazai szín­házunkban dolgozott, leg­többet magyarországi füg­getlen társulatok produkci­óiban szerepelt. Mokány Csaba a Komáromi Jókai Színházban 2000-ben mutatkozott be a kalmár szerepében, Vörösmarty Csongor és Tündéjében. Emlékeze­tes alakítást nyújtott A kölyök című musicalben is. Ä pozsonyi Színmű­vészeti Főiskola elvégzése után főként Magyarországon dolgozott független produkciókban (Minekezacirkusz, Duna Palota), egy-egy szerep erejé­ig tért vissza a hazai színházakba. A kassai Thália Színházban 2006-ban (Fotó: Facebook) szerepelt A fösvény című Moliére-da­­rabban. A budapesti KoMoD Színházban színészként, rendezőként, sőt néhány előadásban díszlet- és jelmezterve­zőként is tevékenykedett. A társulat legsikeresebb vállalkozásában is sze­repelt - a háromrészes Kampec egy színházi sorozat volt a vígjáték, a thriller és a krimi határán. Szívesen kísérletezett klasszikus történetek modem kori átirataival, örök érvényű igazságokat keresve. Ilyen volt például Csokonai Kamyó­­né című müve, amely az ostobaság, sznob felszínesség, erkölcstelenség, mohóság és pénzimádat kifigurázása. A színházi nyilvántartásokban utol­só munkájaként a Hazatér című szín­mű szerepel, amelyet Zsámbékon mu­tattak be 2014-ben, Tóth János Ger­gely rendezésében. A szereplők ebben a darabban arra a kérdésre keresik a választ, hogy hol a haza és milyen kétségekkel, félelmekkel kell szem­benéznünk, ha múltunkat kutatjuk. Mokány Csaba halálát rákbetegség okozta. (|uk)

Next

/
Thumbnails
Contents