Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-24 / 18. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. január 24. jwww.ujszo.com RÖVIDEN Megsértették a török államfőt Isztambul. Őrizetbe vettek Törökországban egy újságírónőt, akit azzal vádolnak, hogy egy nyilatkozatával és egy Twitter-bejegyzésével „megsértette az államfőt”. Sedef Kabas ügyvédje elmondta: egy isztambuli bíróság elrendelte az újságíró letartóztatását és börtönbe szállítását. Sedef Kabas pénteken a Tele 1 televízióban szót emelt az ellen, ahogyan a török kormány leszámol a bírálóival. Később az újságíró a Twitterre is kiírta, amit a televízióban elmondott: „Ha egy ökör megjelenik a palotában, attól még nem lesz belőle király. Viszont a palota istállóvá válik.” Törökországban az államfő megsértése bűncselekménynek számít, amely miatt akár 4 év és 8 hónap börtönbüntetést is kiszabhatnak. Erdogan 2014-es elnökké választása óta több mint 160 ezer esetben indult nyomozás ezzel a váddal. (MTI) Parlamenti választás Észak-Cipruson Nicosia. Előre hozott parlamenti választást tartottak vasárnap a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságban. A kampányt a gazdasági válság uralta, amely a földközi-tengeri sziget egyharmadát elfoglaló területet sújtja. A 2020-as elnökválasztáson a jobboldali nacionalista Ersin Tatar, Recep Tayyip Erdogan török elnök közeli szövetségese győzött. Tatar a görög és török részre szakadt Földközi-tengeri szigeten a kétállami megoldás híve. A török hadsereg 1974-ben megszállta Észak-Ciprust, ezért a Ciprusi Köztársaság, amely 2004 óta az EU tagja, két részre szakadt. A ciprusi kormány csak a sziget déli része felett gyakorol fennhatóságot. Az északi részt, ahol főleg ciprusi törökök és török telepesek élnek, 1983- ban önhatalmúlag kikiáltották Észak-ciprusi Török Köztársaságnak (TRNC), és hatóságait csak Ankara ismeri el. (MTI) Határidő: lecsúszott a magyar ellenzék Budapest. Minden bizonnyal nem lesz népszavazás az ellenzéki kérdésekről április 3-án - olvasható a Political Capital elemzésében. Ha a népszavazási törvény által megszabott jogi határidőkből fakadó, szükséges ellenőrzési, aláírás-hitelesítési, kihirdetési és jogorvoslati eljárások mindegyike csak 1-1 napot venne igénybe, már akkor sem volna lehetőség április 3-ára kitűzni a népszavazást. Ha pedig minden időkeretet maximálisan kihasználnak, akár októberig is elhúzható a folyamat - állítja a Political Capital. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester korábban úgy nyilatkozott: „Nincs jogi akadálya annak, hogy április 3-án az ellenzék kérdéseiről is megtartsák a népszavazást.” A Telex hírportál szerint ez azonban csak kommunikációs fogás lehet az ellenzék részéről. (NG.Tx) Nyugati fegyvereket kap Ukrajna Ukrán katonák védik a határt az Azovi-tengeri Mariupolnál (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London/Kijev. A brit küliigy szerint Moszkva Oroszországgal baráti viszonyt ápoló ukrán politikusokat akar hatalomra juttatni Kijevben. Megérkezett Ukrajnába az amerikai fegyversególy. A brit külügyminisztérium szerint információi vannak arról, hogy az orosz kormány - miközben még fontolgatja, hogy lerohanja-e és elfoglalja-e Ukrajnát - arra törekszik, hogy Ukrajna élére egy oroszbarát vezetőt állítson, és Moszkva egyik potenciális jelöltje Jevhenyij Murajev egykori ukrán parlamenti képviselő. A londoni külügynek arról is értesülései vannak, hogy az orosz hírszerzési szolgálatok számos más volt ukrán politikussal szintén kapcsolatban állnak. Közéjük tartozik a brit külügyi tárca szerint Szerhij Arbuzov, aki 2012 és 2014 között első miniszterelnök-helyettes, 2014-ben ügyvezető miniszterelnök volt Ukrajnában. A minisztérium megnevezte Andrij Klujevet, Viktor Janukovics egykori ukrán elnök volt kabinetfőnökét, aki szintén betöltötte a miniszterelnök-helyettesi tisztséget, valamint Volodimir Sivkovicsot, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács volt alelnökét és Mikola Azarovot, aki 2010 és 2014 között Ukrajna miniszterelnöke volt. London szerint a felsoroltak némelyike kapcsolatban van olyan orosz hírszerzési tisztekkel, akik részesei az Ukrajna elleni esetleges támadás tervezésének. Liz Truss brit külügyminiszter úgy fogalmazott: a most nyilvánosságra hozott információk fényt vetnek arra, hogy Oroszország milyen széles körű, felforgató célú tevékenységet folytat Ukrajnában, és betekintést engednek a Kreml gondolkodásmódj ába. Megérkezett Ukrajnába a nemrég megígért, 200 millió dollár értékű amerikai fegyversegély első szállítmánya, 90 tonnányi hadianyag — közölte a kijevi amerikai nagykövetség. Joe Biden elnök indítványára a washingtoni kongresszus még decemberben hagyta jóvá a fegyversegélyt Ukrajnának az orosz katonai fenyegetésre hivatkozva. Az első szállítmány fegyvereket és lőszert tartalmaz a frontvonalon harcoló katonáknak. Lettország, Litvánia és Észtország úgy döntött, hogy Ukrajnát Stinger légvédelmi rakétákkal és Javelin páncéltörő rakétákkal látja el - számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a balti államok védelmi minisztériumainak honlapjain olvasható tájékoztatásra hivatkozva. Észtország Javelin páncéltörő rakétákat, Lettország és Litvánia pedig Stinger légvédelmi rakétákat és hozzájuk kapcsolódó felszereléseket biztosít Ukrajna katonai, védelmi képességeinek megerősítésére. A közleményben hozzátették: ez a segítségnyújtás azután vált lehetővé, hogy az USA engedélyezte az amerikai gyártású fegyverek harmadik félnek történő átadását. Oroszország a közelmúltban többször is felszólította Ukrajnát, hogy ne fegyverkezzen tovább, mert az csak növeli a katonai feszültséget, és felbátoríthatja arra, hogy katonai erővel próbálja visszaszerezni a szakadár oroszbarát keleti régiókat. Németország nyilatkozata, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának, ellentmond Ukrajna általa kinyilvánított támogatásának, és nem felel meg a két ország közötti viszony szintjének - vélekedett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Németország ilyen feszült helyzetben semmiképpen nem szállít fegyvert Ukrajnának, de tábori kórházat igen -jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter. Benyújtotta lemondását Kay-Achim Schönbach, a német haditengerészet parancsnoka az ukrajnai válsággal és Oroszországgal kapcsolatban tett ellentmondásos kijelentései miatt. Durva dzsihádista támadás Varsó fizethet Prágának Damaszkusz/Rijád. Már legalább 125 halottja van Északkelet-Szíriában egy börtönnél a dzsihádisták és a kurd biztonsági erők közötti, négy napja tartó összecsapásoknak - jelentette az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat. Az Iszlám Állam terrorszervezet csütörtökön támadta meg az el-Haszeke városban lévő intézményt egy merész akcióban, amelynek célja a rabok kiszabadítása volt. A súlyos összecsapások vasárnap is folytatódtak az Iszlám Állam szélsőségesei és az USA vezette koalíció által támogatott kurd erők között. Az OSDH szerint az el-haszekei börtönben mintegy 3500 feltételezett dzsihádistát, köztük az Iszlám Állam vezető beosztású tagjait tartották. A csütörtöki támadás volt az Iszlám Állam legjelentősebb támadása azóta, hogy 2019-ben az ellenük megszerveződött nemzetközi erők felszámolták a kalifátust Szíriában és Irakban. A jemeni húszi lázadók ellen hadjáratot folytató, Szaúd-Arábia vezette arab katonai koalíció tagadja, hogy szándékosan hajtott végre légitámadást egy börtön ellen Szaada kormányzóságban, indoklása szerint az nem szerepelt a tiltott célpontok ENSZ által jegyzett listáján. A pénteki légicsapásnak 82 halálos áldozata és 140 sebesültje volt. (MTI) Prága. Csehország továbbra is 50 millió euró kártérítést követel Lengyelországtól a határ menti Turów lignitbánya üzemeltetése okozta környezeti károkért - jelentette ki Anna Hubácková cseh környezetvédelmi miniszter. A lengyelek 40 millió euró kártérítést ajánlottak fel - jegyezte meg Hubácková, aki szerint a cseh kormány szerdán foglalkozik újra a témával. Hubácková azt mondta: arról is dönteni kell, hogy a csehlengyel tárgyalások Turówról továbbra is miniszteri szinten folytatódjanak, vagy pedig átviszik a témát kormányfői szintre. Nincs egyetértés a felek között abban sem, hogy milyen hosszú ideig legyen a Turów bánya az Európai Bíróság felügyelete alatt. Az ÉU Bírósága tavaly májusban elrendelte, Varsó ideiglenesen függeszszen fel minden tevékenységet a bányában. A cseh határ közeli Turów felszíni lignitbányáról azt követően bontakozott ki vita Prága és Varsó között, hogy a lengyel kormány 2044-ig meghosszabbította a bánya működési engedélyét, s egyben döntést hozott a barnaszénbányászat kiterjesztéséről, főleg a cseh határ irányába. Prága attól tart, a bánya működtetése dapaszthatja a régió víztartalékait és növeli a légszennyezést. (MTI) Friedrich Merz lett a CDU új elnöke Az MSZP kizárta képviselőjét Tisztújítást tartottak Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártjánál, a Kereszténydemokrata Uniónál (CDU), a kongresszuson Friedrich Merzet választották meg elnöknek, aki harmadik próbálkozásra szerezte meg a tisztséget. Berlin. A koronavírus-járvány miatt digitális formában megtartott tisztújító kongresszuson 94,62%-os támogatással választották meg elnöknek Friedrich Merzet, aki 2018- ban - Angela Merkel 18 évi elnöksége után - és 2020-ban is elindult a tisztségért. 2018 decemberében Annegret Kramp-Karrenbauerrel, 2021-ben pedig Ármin Laschettel szemben maradt alul a pártelnökválasztáson. Tavaly év végén a mintegy 400 ezer párttag véleményét is kikérték az elnöki tisztségről. Merz a megválasztása utáni első nyilatkozataiban kiemelte, az utóbbi Friedrich Merz (TASR/AP) évek viharai és az elveszített 2021- es parlamenti (Bundestag) választás után ismét képessé kell tenni a CDU-t arra, hogy választásokat nyerjen. A párt elfogadja új ellenzéki szerepét, de hamarosan ki akar lépni e szerepből. Ezért kulcsfontosságú a 4 idei tartományi törvényhozási (Landtag) választás - mondta Friedrich Merz, utalva a Saar-vidéken márciusban, a Schleswig-Holsteinben és Észak-Rajna-Vesztfáliában májusban és az Alsó-Szászországban októberben tartandó választásra. A CDU konzervatív szárnyához sorolt politikus a párt irányultságával kapcsolatban kiemelte, hogy tekintettel kell lenni a társadalom változásaira, és nemcsak elviselni, hanem alakítani is kell a korszellemet. Ehhez hozzátartozik a nők fokozottabb integrációja, ezért a CDU-nak „nőiesebbé” kell válnia. A politikából a tavaly decemberi kormányváltás után visszavonult Angela Merkel nem vett részt a kongresszuson, és elhárította a távozó elnök, Armin Laschet azon felkérését, hogy legyen a párt tiszteletbeli elnöke. A CDU/CSU a tavaly szeptemberi Bundestag-választáson a szavazatok 24,1%-át begyűjtve története leggyengébb eredményét érte el, és 16 évi kormányzás után ellenzékbe szorult. (mti>. Budapest. Az MSZP Országos Elnöksége január 23-i rendkívüli ülésén megállapította, hogy Bangóné Borbély Ildikó az iskolai végzettségével kapcsolatban megtévesztette a közvéleményt és a Magyar Szocialista Párt közösségét, így politikai útjaik elválnak egymástól - jelentette be a párt. Az MSZP a tegnapi rendkívüli ülésen döntött arról, nem indítja a választáson Bangónét, egyben felszólította a politikust parlamenti mandátuma visszaadására, miután a képviselőről szombaton kiderült, hogy a parlamenti önéletrajzával szemben nincs közgazdász diplomája. A Budapesti Gazdasági Egyetem archívumában ugyanis nem szerepelt a szocialista képviselő neve. Bangóné az előválasztáson Hajdú-Bihar 5-ös választókerületében indult, de kikapott a momentumos Kiss Lászlótól, így a visszalépése nem befolyásolja a jelöltek listáját. (444, MaHa)
