Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-22 / 17. szám
2022. január 22., szombat, 15. évfolyam, 3. szám A levegőben lévő DNS elárulja, milyen állatok vannak egy állatkertben Két kutatás is igazolta, hogy egy állatkert levegőjében elegendő DNS található ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, milyen állatok élnek ott. lehet befogni, és zárt vagy megközelíthetetlen helyeken élnek. Elizabeth Clare, a londoni Queen Mary Egyetem kutatócsoportjának vezetője, aki jelenleg a torontói York Egyetemen dolgozik, hozzátette: míg a folyókban és a tavakban könnyebb a DNS nyomon követése, a levegőben nagyon nehéz. Ugyanakkor az állatkerti vizsgálatok meglepően jól sikerültek. Bohmann és Clare is támaszkodott a vadon élő állatokat megfigyelő korábbi kutatásaira, amelyek során az állatok által kibocsátott DNS-t tartalmazó mintákat, úgynevezett „környezeti DNS-t” vagy eDNS-t gyűjtöttek. Ezt a technikát főleg vízi élőlények megfigyelésére használják a vízmintákból származó eDNS szekvenálásával. A kutatócsoportok egy-egy helyi állatkertben végezték a vizsgálatokat: az állatkert különböző pontjain gyűjtöttek mintákat, beleértve a fallal körülvett zárt ketreceket, valamint a szabadtéri ketreceket. „A levegőben terjedő eDNS gyűjtéséhez egy ventilátort haszA Current Biology című folyóiratban múlt csütörtökön két kutatócsoport is publikált egyegy, egymástól független tanulmányt, amelyből kiderül, hogy egy helyi állatkert levegőjéből vett mintából elegendő DNS-t tudnak gyűjteni a közelben élő állatok azonosításához. Ez értékes, rtem invazív eszköznek bizonyulhat a biológiai sokféleség nyomon követésére - számolt be róla a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál. „A gerincesek levegőben lévő környezeti DNS-ének kimutatása lehetővé teszi, hogy olyan állatokat is észleljünk, amelyekről nem látjuk, hogy ott vannak” - mondta el Kristine Bohmann, a Koppenhágai Egyetem kutatócsoportjának vezetője. A szárazföldi állatokat többféleképpen is nyomon lehet követni: közvetlenül kamerával és személyes megfigyeléssel, vagy közvetve, például az általuk hátrahagyott lábnyomok vagy ürülék alapján. Ezeknek a módszereknek az a hátrányuk, hogy komoly terepmunkát igényelhetnek, és szükséges hozzájuk az állat fizikai jelenléte. Bohmann saját kutatási tapasztalatait felidézve elmondta, hogy sok faj megfigyelése közvetlen módszerekkel rengeteg munkát jelent, különösen, ha az állatokat nem Christina Lynggaard, a Koppenhágai Egyetem posztdoktori munkatársa és Kristine Bohmann, a Koppenhágai Egyetem kutatócsoportjának vezetője levegőmintát gyűjt a koppenhágai állatkertben (Fotó: Christian Bendix/York University) A: Három helyen gyűjtötték a levegőből a eDNS-mintákat a koppenhágai állatkertben: a Trópusi házban, az okapik és deres bóbitásantilopok istállójában, valamint a szabadban, a kültéri kikerítések között B: Mintavétel a szabadban, az állatkert déli részén. Sárga színnel vannak kiemelve azok a gerinces fajok, amelyeket levegőben lévő eDNS metabarkódolásával mutattak ki. A szél irányát mintavételkor nyilakkal jelölték: DNy (SW) és D (S) a szeptemberi mintavételi napokon; K (E) és DK (SE) a decemberi mintavételi napokon. (Ábrák: Current Biology, a koppenhágai állatkert jóvoltából) náltunk, olyat, mint amilyet egy számítógép hűtésére használunk, és egy szűrőt erősítettünk rá” - mesélte Christina Lynggaard, a Koppenhágai Egyetem posztdoktori munkatársa. A ventilátor az állatkertből és környezetéből szívta be a levegőt. A levegő szűrése után kivonták a DNS-t a szűrőből, és másolatokat készítettek az állati DNS-ről. A DNS-mintákat feldolgozták, és összehasonlították őket egy DNS-referencia adatbázissal az állatfajok azonosításához. A kutatók minden vizsgálatban kimutatták az állatkertben lévő állatokat és a közelben szabadon élő állatokat. Clare kutatócsoportja a londoni Queen Mary Egyetemről 25 emlős- és madárfaj DNS-ét mutatta ki, Bohmann a Koppenhágai Egyetem kutatóival 49 gerinces állatfajt, köztük emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfajokat azonosított egy állatkertben. A kutatás alatt a két csoport ügyelt rá, hogy a DNS-minták ne szennyeződjenek. Az azonban, hogy a két kutatócsoport egy időben publikálta eredményeit a Current Biology című folyóiratban, korántsem véletlen. Miután még nyomtatás előtt értesültek egymás kutatásairól, úgy döntöttek, hogy közösen nyújtják be kézirataikat. (MTI) Rózsás flamingók, a koppenhágai állatkert lakói (Fotó: Shutterstock) Zsiráfok a koppenhágai állatkertben (Fotó: Shutterstock)
