Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-22 / 17. szám

2022. január 22., szombat, 15. évfolyam, 3. szám A levegőben lévő DNS elárulja, milyen állatok vannak egy állatkertben Két kutatás is igazol­ta, hogy egy állatkert levegőjében elegendő DNS található ah­hoz, hogy meg lehes­sen állapítani, milyen állatok élnek ott. lehet befogni, és zárt vagy megkö­zelíthetetlen helyeken élnek. Elizabeth Clare, a londoni Queen Mary Egyetem kutatócsoport­jának vezetője, aki jelenleg a torontói York Egyetemen dolgo­zik, hozzátette: míg a folyókban és a tavakban könnyebb a DNS nyomon követése, a levegőben nagyon nehéz. Ugyanakkor az állatkerti vizsgálatok meglepően jól sikerültek. Bohmann és Clare is támasz­kodott a vadon élő állatokat megfigyelő korábbi kutatásaira, amelyek során az állatok által kibocsátott DNS-t tartalmazó mintákat, úgynevezett „környe­zeti DNS-t” vagy eDNS-t gyűj­töttek. Ezt a technikát főleg vízi élőlények megfigyelésére hasz­nálják a vízmintákból származó eDNS szekvenálásával. A kutatócsoportok egy-egy helyi állatkertben végezték a vizsgá­latokat: az állatkert különböző pontjain gyűjtöttek mintákat, beleértve a fallal körülvett zárt ketreceket, valamint a szabadtéri ketreceket. „A levegőben terjedő eDNS gyűjtéséhez egy ventilátort hasz­A Current Biology című folyóiratban múlt csütörtökön két kutatócsoport is publikált egy­­egy, egymástól független tanul­mányt, amelyből kiderül, hogy egy helyi állatkert levegőjéből vett mintából elegendő DNS-t tudnak gyűjteni a közelben élő állatok azonosításához. Ez érté­kes, rtem invazív eszköznek bi­zonyulhat a biológiai sokféleség nyomon követésére - számolt be róla a phys.org tudományos is­meretterjesztő portál. „A gerincesek levegőben lévő környezeti DNS-ének kimutatá­sa lehetővé teszi, hogy olyan ál­latokat is észleljünk, amelyekről nem látjuk, hogy ott vannak” - mondta el Kristine Bohmann, a Koppenhágai Egyetem kutató­­csoportjának vezetője. A szárazföldi állatokat többféle­képpen is nyomon lehet követni: közvetlenül kamerával és szemé­lyes megfigyeléssel, vagy köz­vetve, például az általuk hátra­hagyott lábnyomok vagy ürülék alapján. Ezeknek a módszerek­nek az a hátrányuk, hogy komoly terepmunkát igényelhetnek, és szükséges hozzájuk az állat fizi­kai jelenléte. Bohmann saját kutatási tapaszta­latait felidézve elmondta, hogy sok faj megfigyelése közvetlen mód­szerekkel rengeteg munkát jelent, különösen, ha az állatokat nem Christina Lynggaard, a Koppenhágai Egyetem posztdoktori munkatársa és Kristine Bohmann, a Koppenhágai Egyetem kutatócsoportjának vezetője levegőmintát gyűjt a koppenhágai állatkertben (Fotó: Christian Bendix/York University) A: Három helyen gyűjtötték a levegőből a eDNS-mintákat a koppenhágai állatkertben: a Trópusi házban, az okapik és deres bóbitásantilopok istállójában, valamint a szabadban, a kültéri kikerítések között B: Mintavétel a szabadban, az állatkert déli részén. Sárga színnel vannak kiemelve azok a gerinces fajok, amelyeket levegőben lévő eDNS metabarkódolásával mutattak ki. A szél irányát mintavételkor nyilakkal jelölték: DNy (SW) és D (S) a szeptemberi mintavételi napokon; K (E) és DK (SE) a decemberi mintavételi napokon. (Ábrák: Current Biology, a koppenhágai állatkert jóvoltából) náltunk, olyat, mint amilyet egy számítógép hűtésére használunk, és egy szűrőt erősítettünk rá” - mesélte Christina Lynggaard, a Koppenhágai Egyetem poszt­­doktori munkatársa. A ventilátor az állatkertből és környezetéből szívta be a levegőt. A levegő szűrése után kivonták a DNS-t a szűrőből, és másolato­kat készítettek az állati DNS-ről. A DNS-mintákat feldolgozták, és összehasonlították őket egy DNS-referencia adatbázissal az állatfajok azonosításához. A kutatók minden vizsgálatban kimutatták az állatkertben lévő ál­latokat és a közelben szabadon élő állatokat. Clare kutatócsoportja a londoni Queen Mary Egyetemről 25 emlős- és madárfaj DNS-ét mutatta ki, Bohmann a Kop­penhágai Egyetem kutatóival 49 gerinces állatfajt, köztük emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfa­jokat azonosított egy állatkertben. A kutatás alatt a két csoport ügyelt rá, hogy a DNS-minták ne szennyeződjenek. Az azonban, hogy a két kutató­­csoport egy időben publikálta eredményeit a Current Biology című folyóiratban, korántsem véletlen. Miután még nyomtatás előtt értesültek egymás kutatása­iról, úgy döntöttek, hogy közösen nyújtják be kézirataikat. (MTI) Rózsás flamingók, a koppenhágai állatkert lakói (Fotó: Shutterstock) Zsiráfok a koppenhágai állatkertben (Fotó: Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents