Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-22 / 17. szám

RÉGIÓ Fischer Erzsébet: A selyem olyan, amit meg kell fogni, fel kell próbálni Az üveg- és selyemfestés mellett Fischer Erzsébet időnként ékszereket is készít, amelyeket festett selyemmel díszít (Képarchívum) TORNYAI BIANKA Lassan tizenegy óvvel ezelőtt végzett először üvegfestő tan­folyamét Fischer Erzsébet, majd kipróbálta a selyemfes­tést. Azóta többféle technikát megtanult, az üvegfestéshez csak néha tér vissza, hogy ki­csit mással is foglalkozzon, ne csak a selyemmel. PERED Fischer Erzsébettel régi ismerősök vagyunk, a kezdetektől tudok a hob­bijáról, az elsők között voltam, akik megvettek egy-egy darabot a mun­káiból. Már akkor megcsodáltam azokat az élénk, néha harsány színe­ket, amiket a selyemkendőkön, -sá­lakon láttam, hamarosan magamnak is beszereztem egyet. Meggyőződ­hettem róla, hogy valóban úgy van, ahogy a termékleírásban szerepel: a hernyóselyemből készült kiegészí­tőket minden évszakban hordhat­juk, nyáron hűsítenek, télen melegí­tenek, rendkívül kényelmes viselni őket, mivel természetes anyagból ké­szültek. A színes darabok bármilyen egyszerű öltözéket feldobnak. Üvegfestássel kezdődött Miután a gyerekei felnőttek és Erzsébetnek több szabadideje lett, elhatározta, hogy végre komolyab­ban elkezd foglalkozni valamilyen kézműves technikával. „Eleinte nem tudtam, mi az, ami valóban tetszene, csak azt, hogy valami olyan, ami­hez rajzolni kell. Négyszer vettem részt dinamikus rajztréningen, ami nagyon jó alapot adott, majd rátalál­tam egy háromrészes üvegfestő tan­folyamra. A végén kérdezte meg a tanfolyam vezetője, szeretném-e ki­próbálni a selyemfestést. Kicsit tar­tottam tőle, mert egészen más tech­nika, de belevágtam és végül teljesen magával ragadott a selyem világa. Az tetszett meg benne leginkább, hogy mennyire jó érzés, ahogy a selymen a színes festékek szétfolynak, egy­másba olvadnak. Egyre több kurzus­ra mentem el, főleg Magyarországra, a selyemfestésen belül több techni­kát elsajátítottam és még szeretnék is megtanulni újakat. Az üvegfestést csak azért veszem elő néha, hogy kicsit átkapcsoljak” - utalt a kezde­tekre. Az üvegfestésnél általában azt a módszert használja, hogy kontúr­festékkel mintákat rajzol a felületre, a közte lévő részeket kiszínezi. Rit­kábban, általában palackokon, kan­csókon alkalmazza azt a módszert, hogy az egész felületet színesre festi és más színekkel díszíti úgy, hogy a színek összeérnek, egybefolynak, tehát nincsenek kontúrvonalak, vagy például arany, ezüst csillámfestékkel díszíti. A leggyakrabban kerek üveg­lapokra fest, amelyekből akár falióra is készülhet, ha a közepét átfúrják és rászerelik az óraszerkezetet, de sze­reti az üvegmandalákat, falidíszeket is. Mivel festés után az üveget sütő­ben ki kell égetni, így mosható lesz, illetve élénkebbek lesznek a színek, ezért poharakat, kancsókat, palacko­kat is készít, de mint kifejtette, az nem könnyű a domború felületek mi­att, a festék könnyen elfolyhat, igazi türelemjáték, mostanában már ritkán fog neki ilyesminek. Mostani szem­mel már jól látja a kezdetekben jel­lemző hibáit, az első munkáit nem nagyon mutatja meg senkinek. Sokféle technika Vannak bizonyos technikák, ame­lyeket az üveg- és a selyemfestésnél is alkalmaz. „Mindkettő más, mégis vannak hasonlóságok. Egyfajta sa­­tírozást megtanultam a selyemfestés­nél, amit kipróbáltam az üvegen is, és működött, azóta alkalmazom. A fes­tékek különbözőek, azokat nem lehet keverni, bár vannak univerzális kon­túrfestékek, van, aki azokat használja, de én nem szeretem” - fogalmazott. Legutóbb akvarelltechnika tanfolya­mon vett részt Erzsébet 2019-ben, de a járvány miatt nem tudta befejezni a kurzust. „Azóta online formában is próbáltam bekapcsolódni, de nem igazán ment, nem tudtam úgy halad­ni, ahogy kellett volna, néha szükség lenne arra, hogy a tanfolyam vezetője külön velem foglalkozzon, esetleg is­mét megmutasson egy-egy lépést, de ezt csak úgy lehet, ha jelen vagyunk. Ez már egy bonyolultabb technika. Az anyagot először le kell festeni egy színnel, majd ráfesteni a mintákat, de kontúr nélkül. A végeredmény olyan lesz, mint egy festmény. Sokat kell még gyakorolnom és tanulnom, hogy igazán elsajátítsam, mindenképpen szeretném jól megtanulni, eddig nem mertem egyedül hozzáfogni” - tud­tuk meg Erzsébettől. Ezen kívül a viaszbatik-technikát szeretné még megtanulni, amikor viasz segítsé­gével három-négy színt lehet felvin­ni az anyagra anélkül, hogy kontúrt kellene használni. Gyúrás, kötözés Az interneten manapság rengeteg videót találhatunk, bőven van lehe­tőség arra, hogy azok segítségével megtanuljunk selymet festeni. „Ami­kor én kezdtem, még nem volt, talán azért is van rá szükségem, hogy a ta­nár szemtől szembe megmutassa, mit hogyan csináljak, mert így kezdtem a tanulást. Persze aki szeretne vele foglalkozni, egyedül, a videók alap­ján is belevághat. A legegyszerűbb a gyűrt technika. Ehhez langyos vízbe kell mártani az anyagot, törülközővel leitatni róla a víz nagyját és kis ku­pacba összegyűrve műanyag edény­be helyezni. Pipettával rácsöpögtet­­jük a festéket, majd mikrosütőben fixáljuk a színeket. Ha sokféle színt használunk, egészen érdekes mintá­kat kapunk. Hagyhatjuk összegyűr­ve az anyagot, úgy is mutatós, de szép simára is vasalhatjuk, főleg, ha még nedves az anyag” - magyarázta. A batikolás is hasonló, egyszerű módszere a selyemfestésnek. Az anyagot különféle módon kell meg­kötözni zsineggel és festékbe márta­ni, vagy szintén rácsöpögtetni a fes­téket és mikroba tenni. „A legjobb, ha négy színt kombinálunk a batiko­lásnál, ha ennél többet használunk, nagyon összefolynak a színek és nem biztos, hogy szép lesz az eredmény. Négy-öt perc mikrózás után szárazon vesszük ki az anyagot. Ha leszedjük róla a kötözést, szebbnél szebb min­ták jönnek ki, sokszor magam is cso­dálkozom, milyen érdekesek” - rész­letezte. A festéket ecetes vízzel és vasalással lehet még tartósabbá tenni az anyagban. A kontúrozásos techni­ka valamivel bonyolultabb, több kéz­ügyesség, rajztudás is kell hozzá. Van, amikor a már befestett anyag­ra készül a minta a kontúrfestékkel, van, amikor először kerül rá a kontúr, majd a közte lévő részeket színezi ki a készítő, de akár a batikolt anya­gokra is lehet még mintákat felvinni a kontúrfestékkel. A sálak, kendők festésére Erzsébet négy részből ál­ló, állítható méretű kereteket hasz­nál, amelyekre apró szegekkel, csi­peszekkel feszíti ki a selymet. „Több keretem van, így mindig több, akár három darab készül egyszerre. Mind­egyiket le kell alapozni, kontúrozni, majd befesteni, közben várni kell a száradással, ezért úgy jó, ha közben tudom folytatni a munkát a másik­kal, így jobban tudok haladni. Ké­szítettem blúzokat, szoknyákat, ru­hákat is, azokhoz méterben vettem a selymet, egyébként kész, a szélén beszegett kendőnek, sálnak készült alapokat vásárolok, azokat festem be. Nagyon sok lehetőség van, csak a fantázián múlik, milyen lesz a vég­eredmény” - hangsúlyozta. Nagyon szereti az úgynevezett sótechnikát, amellyel még érdekesebbé, színeseb­bé lehet tenni a müveket. Ilyenkor a még nedves, frissen festett anyag­ra durva szemű effekt sót szór. Ahol a selyemre kerül a só, ott elszívja a nedvességet az agyagból és foltokat képez rajta, mikor megszárad, csak le kell róla söpörni és szebbnél szebb minták jönnek elő. Vasalás, gőzölés A festékek fajtájától függ, hogyan lehet fixálni a mintákat, színeket az anyagban. „Vannak a vasalós festé­kek, de ha az ember elér egy szintet, jó, ha kipróbálja a gőzölős techni­kát, amelynek éppen úgy a tartósítás a célja. Általában aki így tesz, már nem tér vissza a vasalósra. Teljesen más az a kendő, ami gőzölős mód­szerrel készült. Sokkal lágyabb, fé­nyesebb, pottyanósabb lesz az anyag. Minden befestett darabot öt órán át kell gőzölni. Régebben ezt kuktában csináltam, ahogy az egyik tanfolya­mon tanultam, de később kimondot­tan erre a célra készült berendezést vásároltam, amiben egyszerre akár öt-hat nagy kendő vagy sál is elfér. A befestett anyagot selyempapírba bugyolálva fel kell tekerni, mint a mákoskalácsot, így kerül a gőzbe. A selyempapír a felesleges festéket beissza, így nem maszatolódik ösz­­sze az anyag, tartóssá válik a színe. A gőzölő berendezés azért jobb a kuktánál, mert abban a feltekert anyag csak csigába hajtva fért el, meggyűrődhetett, amit a nagyobb daraboknál vasalóval sem lehetett korrigálni” - fejtette ki. Értékes ajándék Fischer Erzsébet eleinte ajándék­ba adta az elkészült darabokat, ké­sőbb értékesíteni kezdte azokat. A legtöbb kendőt és sálat azért veszik meg a vevők, hogy ajándékba adják szeretteiknek, ismerőseiknek. Amíg lehetett, eljárt vásárokba, fesztiválok­ra, de 2019 óta nincs lehetőség ilyes­mire. Kültéri rendezvényekre nem szívesen jár, mert jöhet egy zápor, ami komoly kárt tud okozni az áru­készletben, ráadásul nagyon fárasztó is akár egymás után több napon ke­resztül állni a stand mellett, illetve a mostanra egy üzlethelyiséget meg­töltő árukészlet nagyját becsomagol­ni és elszállítani. „Áki egyszer vásá­rolt már tőlem kendőt vagy sálat, az a legtöbb esetben visszatér, vagy az ismerőse, hozzátartozójajön el hoz­zám. Leginkább így terjed a híre an­nak, hogy mivel foglalkozom. Na­gyon gyakran kérnek a vevők aján­dékutalványt, mert látatlanban nehéz eldönteni, kinek milyen kendő illik, vagy melyik tetszene. Több interne­tes oldalon utánanéztem, mennyire lehet az online térben eladni a festett selymet, de úgy tapasztaltam, hogy akár évekig is kínálják ugyanazokat. A selyem olyan, amit meg kell fogni, fel kell próbálni. Ha bejön egy vevő, általában ránézésre négyet-ötöt kivá­laszt, majd mindet megtapintja, fel­veszi és csak azután dönti el, melyi­ket kéri. A webáruházak kínálatában mindent le lehet írni a termékről, a méretet is, de nem biztos, hogy a va­lóságban úgy fog kinézni a kiválasz­tott darab, ahogy a vevő elképzelte” - fejtette ki Erzsébet. Hozzátette, így is elégedett azzal, amit elad, hiszen ez számára hobbi, a legnagyobb örö­me, hogy festhet. Főleg télen szeret alkotni. Az összes gondját, problé­máját elfelejti akkor, amikor selymet fest, különösen zene hallgatása mel­lett teljesen ki tud kapcsolódni, bele tud merülni az alkotásba és fel tud töltődni. „Teljesen elfeledkezem min­denről, csak arra koncentrálok, hogy mi fog megszületni, milyen mintá­kat, színeket vigyek fel a selyemre, tökéletes relaxáció. Elsősorban ezért csinálom, de azért is, hogy másnak örömet tudjak vele szerezni. Nagyon jó érzés látni az elégedett, boldog ar­cokat. Szívvel-lélekkel készítem és nincs két egyforma, mind egyedi da­rab” - zárta a selyemfestő. Erzsébet még a viasztechnikát is szeretné elsajátítani

Next

/
Thumbnails
Contents