Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-20 / 15. szám

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 2022. január 20. lwww.ujszo.com Emmanuel Macron meg akarja győzni azokat, akik eltávolodtak a jogállamiságtól Macron bejelentette, a francia EU-elnökség februárban Lengyelország, már­ciusban pedig Magyarország vonatkozásában tart jogállamisági meghallga­tást (TASR/AP-felvétel) RÖVIDEN Márki-Zay Péter koronavírusos Budapest. Facebook-oldalán jelentette be Márki-Zay Péter, a magyar ellenzék miniszterel­nök-jelöltje, hogy koronavíru­sos. A politikus jól van, enyhe megfázásos tünetei vannak. Már három oltást kapott. Min­den külső programját lemond­ta, otthonról, karanténban dol­gozik. A tervek szerint jövő héten Londonba utazna. Már­ki-Zay azt írta, kedd este még az ATV stúdiójában mérték a hőmérsékletét, akkor nem volt probléma. Hajnalban érezte, hogy kicsit kapar a torka, ezért elvégzett egy tesztet, ami pozi­tív lett. Márki-Zay egyébként az ATV Egyenes Beszéd című műsorában adott interjút, a be­szélgetés pedig ezúttal is tarto­gatott érdekességeket, legin­kább azért, mert a politikus ki­csit részletesebben is kifejtette, hogy szerinte miért fog kiállni vele vitázni az ilyesmit lassan 16 éve kerülő Orbán Viktor kormányfő. (telex) Járóka Lívia visszalépett Strasbourg. Az Európai Par­lament kedden megválasztotta a testület 14 alelnökét a jelenle­gi parlamenti ciklus hátralévő két és fél évére. A strasbourgi plenáris ülésen leadott szavaza­tok alapján az első fordulóban 9, a második fordulóban pedig 3 alelnököt (köztük van Michal Simecka, Renew) választottak. Az utolsó két helyet a harmadik fordulóban töltötték be. Az Eu­rópai Néppárt uniós parlamenti frakciójának 3, a szocialisták­nak 5, a Renew frakciónak 3, valamint az ECR-nak, a Zöl­deknek és az Európai Balol­dalnak 1-1 képviselőt sikerült az alelnöki székbe juttatnia. A Fidesz jelöltje, Járóka Lívia a szavazás megkezdésekor visz­­szalépett az ECR-os jelölt Ro­bert Zile javára. (MTI, ú) Párbeszédet kell folytat­nunk a jogállamiság védelme érdekében, mivel az közös történelmünk gyümölcse, és meg kell győzni azokat, akik eltávolodtak tőle - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök tegnap Strasbourgban az Európai Parlament plená­ris ülésén. Strasbourg. Az elnök a tanács soros francia elnökségének terveit bemutatva hangsúlyozta: „nem gyö­keresedhet meg az a nézet Európá­ban, hogy a jogállamiság Brüsszel találmánya”. „A jogállamiság elleni támadás mögött ideológiai harc áll, amelyet különböző tekintélyelvű hatalmak támogatnak. Amennyiben a jogál­lamiságnak vége, az önkény veszi át az uralmat” — tette hozzá. Macron az éghajlatváltozást, a di­­gitalizációt, valamint az európai biz­tonság és béke kérdését nevezte meg ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Rendkívüli veszé­lyeket rejt magában az ukrán válság, Oroszország ugyanis bármelyik pillanatban táma­dást indíthat Ukrajna ellen - jelentette ki kedden a Fehér Ház szóvivője. Jen Psaki ismételten Vlagyimir Putyin orosz elnököt hibáztatta a helyzet elmérgesedése miatt. „Pu­tyin elnök idézte elő ezt a válságot azzal, hogy százezer orosz katonát vont össze Ukrajna határai mentén” - hangoztatta a szóvivő. „Egyértelműen fogalmazva: a helyzet rendkívül veszélyes. Olyan szakaszhoz érkeztünk, amelyben Oroszország bármikor megindíthat­ja támadását Ukrajna ellen” - húzta alá Psaki. A szóvivő egyben közölte időszerű kihívásként. Az EU-nak nemcsak reagálnia kell a válságokra, hanem előrelátóan kell cselekednie, és nem szabad jövőjét más országok azt is, hogy Antony Blinken ameri­kai külügyminiszter holnap Genf­­ben tárgyal orosz hivatali partneré­vel, Szergej Lavrovval, és világossá teszi számára, hogy „van diplomá­ciai kiút”. Súlyos gazdasági követ­kezményekkel járhat Oroszországra nézve, ha Putyin a katonai konfron­tációt választja - szögezte le Psaki. Aggódás a manőver miatt Az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselő­je a nap folyamán tartott sajtótájé­koztatóján aggodalmát fejezte ki a közös hadgyakorlatra Fehérorosz­országba telepített orosz csapatok miatt. Mint mondta, ezeket az ala­kulatokat akár a szomszédos Ukraj­na ellen is bevethetik. Az illetékes hangsúlyozta, hogy a manőver le­hetőséget teremthet egy ilyen táma­dáshoz. Az amerikai tisztségvise­lő a fehérorosz alkotmány tervezett döntéseitől függővé tenni. Macron a környezetvédelmet és az abortusz­hoz való jogot is be akarja foglalni az Európai Unió Alapjogi Chartájába. módosítása miatt is aggodalmának adott hangot. Szerinte az alaptör­vény módosítása a minszki veze­tés azon tervéről tanúskodhat, hogy engedélyezni kívánja Oroszország hagyományos és nukleáris erőinek telepítését területén. Moszkva cáfol Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel száz­ezer katonát a közös határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterő­sítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsola­tos biztonsági garanciákat követel. Alekszandr Fomin orosz védel­mi miniszterhelyettes bejelentette, hogy az orosz és a fehérorosz hadse­reg olyan helyzetet fog elgyakorolni „Azt akarom, hogy aktualizáljuk ezt a chartát, hogy egyértelműbbé tegye a környezet védelmét és az abortusz­hoz való jog elismerését” - mondta. Bírálta az EU jelenlegi válságke­zelését, és elsődleges feladatként je­lölte meg a külső határok védelmét, az ott megnyilvánuló feszültségek enyhítését, valamint a terrorizmus elleni harcot. Egyben rámutatott az EU-tagországok közötti védelmi együttműködés megerősítésének szükségességére. Véleménye szerint Európa csak akkor lesz szabad, ha eszközei lesznek ahhoz, hogy maga döntsön jövőjéről. A továbbiakban arra figyelmezte­tett, hogy világos európai perspek­tívát kell mutatni a Nyugat-Balkán országainak. Beszéde végén hang­súlyozta, hogy Európának nem sza­bad visszatérnie a nacionalizmushoz vagy feladnia saját identitását, ha­nem át kell alakulnia, hogy hatéko­nyan tudjon szembenézni a jövő ki­hívásaival. (MTI, ORF, TASR) februárban, amelyben a két ország teljes katonai potenciálját mozgósí­tani kell a Szövetségi Állam bizton­ságának szavatolására. Blinken Kijevben Antony Blinken amerikai külügy­miniszter tegnap Kijevbe érkezett. Látogatásának célja, hogy demonst­rálja az Egyesült Államok támoga­tását Ukrajna számára, miközben a nemzetközi közvélemény egyre inkább tart egy esetleges orosz in­váziótól. Az amerikai diplomácia vezetőjét Volodimir Zelenszkij uk­rán elnök fogadta. Hangsúlyozták, hogy Ukrajna szuverenitása a tét, és agresszióval vádolták Moszkvát. Blinken hangsúlyozta, hogy az uk­rán nép 1991-ben a demokratikus és európai utat választotta, amit 2013- ban a maidani megmozdulásokkal akart megvédeni, ezzel kiváltva az orosz agressziót. (MTI, euronews) Fehér Ház: veszélyes a helyzet 4 dolog, amiért velünk könnyű eladni autóját és gépeit > 3 perc alatt bárhonnan feladhatja hirdetését egyszerűen csatolhat hozzá fotót > kiválaszthatja a megjelenés pontos dátumait 2 nap múlva a nyomtatott Új Szóban 70 000 fizetőképes ember olvashatja UJSZO com írja be a keresőbe: ujszo.com/aprohirdetes-feladasa

Next

/
Thumbnails
Contents