Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-18 / 13. szám
10 AFRIKA-KUPA FOCITIPP ■ 2022. JANUAR 18. www.ujszo.com Hiába érkezett Kamerunba a világklasszis Riyad Mahrez vezetésével a címvédő Algéria, egyelőre gólt sem tudott szerezni (Fotó: TASR/AP) Drámákkal indult az Afrika-kupa, a kiesés szélén a címvédő Elindult, sőt két teljes csoportkörön már túl is van az Afrika-kupa, amely a már megszokottnak mondható körülmények között zajlik Kamerunban - drámákkal, szép megoldásokkal, egyedi hangulattal, kevés góllal és szervezési fejetlenséggel. Ezeknek egyébként hoszszú története van a kontinensen, a szervezési hibák ugyanis szüntelenül sújtják a szegény országok nemzeti alakulatait, akár rendezőként, akár például vb-résztvevőként beszélünk is róluk. A nagy tornák és a vesszőfutás 2002-ben a kameruniak kissé túlzásba vitték a szövetséggel folytatott anyagi vitát, minek következtében az alakulat hosszú repülőgépes Odüsszeiát követően, Etiópiát, Indiát és Thaiföldet érintve négynapos késéssel érkezett meg Japánba, úgyhogy az összezavarodott, még az időeltolódást sem megszokó Szelídíthetetlen Ordfczlánok mindjárt az első körben kiestek. 2006-ban a világbajnokságra első ízben kijutó Togó játékosai idejük javát sztrájkkal fenyegetőzve töltötték. Attól tartottak ugyanis, hogy ha egyszer vége a tornának, a togói szövetség nem fogja kifizetni őket. Végül a FIFA, megkerülve a szövetséget, közvedenül fizette ki a játékosok bonuszait, majd játékra szólította fel őket. A csapat végül háromból három meccset elveszített. Nem csoda. Ahhoz, hogy a sportban sikeres legyen valaki, a tehetség megtalálására, fejlesztésére és gondozására egyaránt szükség van. Mindehhez pedig pénz kell, hozzáértés, adminisztratív infrastruktúra. Márpedig igen kevés afrikai ország rendelkezik megfelelő mértékben ezek bármelyikével. Ennek volt jó példája a 2010-es világbajnokság is. A japán-dél-koreai közös rendezésű világbajnokság tragikus tévés nézettséget hozott Európában, mivel a mérkőzések többségét európai idő szerint délelőtt vagy ebédidőben rendezték. Ez. volt az oka, hogy a FIFA olyannyira törekedett elérni, hogy a 2010-es vb Dél-Afrikába kerüljön, bármilyen gondok legyenek is arrafelé, hiszen Johannesburg Közép-Európa nagy részével azonos időzónában van, az európai tévénézők szempontjából tehát ideális helyszínnek számított. Az állatorvosi ló Minden kutatás azt igazolja, hogy a nagy tornák megrendezésének nincs gazdaságélénkítő hatása. Mégis, a Dél-afrikai Köztársaság például megígérte állampolgárainak, hogy lesz ott fellendülés rogyásig. Tulajdonképpen azért, mert muszáj volt így tennie a kormánynak, ha világbajnokságot akart rendezni - amikor a népesség egyharmada átszámítva havi 40-60 euróból kénytelen megélni, akkor a kormánynak nagyon jó okot kell találnia, hogy megmagyarázza: mire fog dollármilliárdokat elszórni. Nem mondhat mást, mint hogy a labdarúgásból a legszegényebbek is profitálni fognak. Mint ahogy Irvin Khoza, a helyi szervezőbizottság elnöke is büszkén kiállt az emberek elé, és elmondta, hogy „A 2010-es világbajnokság m^g fogja változtatni az ország arculatát. Sőt, akár ennél is többet tehet: sarokköve lehet ébredő demokráciánk fejlődésének.” A dél-afrikai uralkodó osztály olyan ügyesen juttatta célba az üzenetét, hogy amikor 2004 májusában bejelentették, hogy az ország megkapta a rendezési jogot, Soweto városában például azt kiabálták az utcákra özönlő emberek, hogy: „Jön a pénz, jön a pénz!” Végül a dél-afrikai szervezők kínos szorongással, gyötrődéssel fejezték be munkát a nagy 2010-es csodán, mint az afrikai nagy tornák állatorvosi lován. Aubameyang lett a nagy hiányzó Sorsát a jelenleg is zajló Afrika-kupa sem kerülhette el, kezdve azzal, hogy eredetileg 2021 júniusában és júliusában rendezték volna, de a CAF 2020. január 15-én bejelentette, hogy az ebben az időszakban uralkodó kedveződen éghajlati AFRICA CUP OF NATIONS A F ® viszonyok miatt 2021. január 9. és február 6. közötti időpontot tartja célszerűnek Erről csak a koronavírust nem informálták, a világjárvány újabb halasztást hozott, így került a torna 2022 januárjára. Egy nagy hiányzó - már például amellett, hogy Dél-Afrika ki sem jutott - biztosan lesz: várhatóan a Kamerunban zajló torna teljes hátralevő részét szívproblémák miatt ki kell hagynia Pierre-Emerick Aubameyangnak. Aubameyang - aki a nemzeti együttes csapatkapitánya - eddig 72 alkalommal lépett pályára Gabon színeiben és 30 gólt szerzett, de ezt most biztosan nem fogja növelni, hiszen már a gaboni válogatott Ghána elleni, 1-1-re végződött csoportmeccsén sem léphetett pályára a 32 éves támadó, aki felgyógyult ugyan a két hete diagnosztizált koronavírus-fertőzéséből, betegsége utóhatásaként azonban orvosai szerint szívproblémák jelentkeztek nála. Felemás formában az esélyesek Ott van a pályán viszont Mohamed Szalah, aki Bissau-Guinea ellen győztes gólt szerzett, és ezzel életben tartotta Egyiptom továbbjutási esélyeit abban a D csoportban, amelyben Nigéria 3-1-re legyőzte Szudánt szombaton, és az utolsó kör előtt biztossá tette: bejut a legjobb 16 közé, és továbbra is a torna nagy esélyese. Különösen, hogy egyre nagyobb bajba kerül a címvédő, a Manchester City sztárjával, Ríjad Mahrezzel felálló Algéria, ugyanis a csapat 1-0-ra kikapott Egyenlítői-Guineától, ez pedig azt jelenti, hogy két forduló után a címvédő egyeden ponttal, az E csoport utolsó helyén áll, mert Sierra Leone ellen is csak egy döntedenre futotta. A csoportot a torna egy másik esélyese, Elefántcsontpart vezeti. A csapat az első körben Egyenlítői-Guinea ellen nyert 1-0-ra, nem akármilyen körülmények között, a győztes gólt ugyanis egy olyan játékos szerezte, akinek a részvétele nem is volt biztos a torna előtt: Max Gradel a kontinenstomára készülés közben elveszítette az édesapját. A korábban az angol és a francia élvonalban is megforduló, jelenleg a török Sivassporban játszó rutinos támadó gyászában is úgy érezte, apja emlékének tartozik azzal, hogy a csapattal marad, és már az első meccs 5- percében gólt szerzett, majd ünneplés közben arcát kezébe temetve sírva fakadt. Elefántcsontpart vasárnap viszont elszórakozott két pontot Sierra Leone ellen. A 12. percben kihagytak egy 11-est, a Milan középpályása, Franck Kessié hibázott, utána viszont kétszer is megszerezték a vezetést. Először az Ajax csatára, Sébastien Haller révén a 25. percben, amire Musa Noah Kamara a második félidő elején egy felsősarkos lövéssel válaszolt, ám az Arsenal támadója, Nicolas Pépé egy beadásra középen érkezve a 65. percben ismét Elefántcsontpartot juttatta előnyhöz. A nagy favorit elefántcsontpartiaknak ezután több helyzetük is volt, hogy eldöntsék a meccset, de helyette komikus gólt kaptak a hajrában: Sangaré kapus szeretett volna elcsípni egy hazafejelt labdát még az alapvonal előtt, hogy ne legyen szöglet, de olyan szerencsédenül vetődött rá, hogy az kiperdült a kezéből, átcsúszott a hasa alatt, és ez egyenesen vezetett az üres kapus gólhoz. A történésekhez tartozik, hogy Sangaré az esetet követően megsérült, hordágyon vitték le a pályáról, így az utolsó percekre a csapatkapitány, a Villarreal védője, Serge Aurier állt be az elefántcsontparti kapuba - de megúszta kapott gól nélkül. Kisebb-nagyobb malőrök A torna legszürreálisabb eseményeit a Mali—'Tunézia összecsapáson láthattuk, amelyet egyébként Mali nyert 1-0-ra, miközben a Ferencváros tunéziai középpályása, Aissa Laidouni a kezdőcsapat tagjaként 67 percet töltött a pályán. Már a hajrára fordulva is eseménydús volt a meccs, volt itt kiállítás, kihagyott és berúgott tizenegyes is, de a java még hátravolt: Janny Sikazwe játékvezető a 85. percben nemes egyszerűséggel lefújta a meccset, majd érzékelvén, hogy hibázott, újra elindította a játékot, hogy aztán 13 másodperccel a rendes játékidő lejárta előtt ismét lefújja. Hiába tiltakoztak a hátrányban lévő tunéziaiak, a bírói hármas - védőőrizetben - elhagyta a pályát. Már elkezdődött a mérkőzés utáni sajtótájékoztató, amikor a szervezők jelezték: mégis le kell játszani a hátralévő időt, beleértve a játékmegállások miatt szokásos ráadást, így jó húsz perccel a lefújás után a mali futballisták vissza is tértek a játéktérre, azonban a tunéziaiak, valamint a zambiai bíró nem - így a negyedik játékvezető rekesztette be véglegesen a mérkőzést. Az események miatt háromnegyed órás csúszással kezdődött el a Mauritánia-Gambia összecsapás, melyen a szervezők többször is megkísérelték lejátszani a mauritániai himnuszt, de az első két nekifútásra más csendült fel, majd amikor bejelentették, hogy most már tényleg a himnusz következik, csak kínos csend töltötte be a stadiont. A mauritániai játékosok végül egymást biztató, közös tapssal zárták le a közjátékot. Pincési László
