Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-18 / 13. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG RÖVIDEN Phenjan sorozatos rakótakísérletei Szöul. Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajtott végre - közölte tegnap Dél-Korea hadserege, a hírt Japán is megerősítette. Két rakétát bocsátottak fel a Japán-tenger irányába az észak-koreai főváros, Phenjan egyik repülőteréről - vélhetően rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákról van szó. Az ENSZ határozatai megtiltják Észak-Koreának, hogy ballisztikus rakétákat teszteljen. A mostani észak-koreai rakétakísérlet már a 4. az év eleje óta. Dél-Korea szerint Phenjan feltehetően katonai erőt akar demonstrálni, és azt akaija bizonyítani, hogy képes rakétákat indítani különböző helyekről és platformokról. (MTI) Indul a választáson a volt diktátor fia Manila. A Fülöp-szigeteki választási bizottság elutasította azt a beadványt, amely adócsalásra hivatkozva megvétózta volna az ország néhai diktátorának fia, ifj. Ferdinand Marcos indulását a májusi általános választáson. A politikus, aki 2010 és 2016 között szenátori tisztséget is betöltött, számít a legesélyesebb indulónak. Az idősebbik Marcos 1972-ben rendkívüli állapotot vezetett be az országban és feloszlatta a törvényhozást. 1986- ban a hadsereg puccsa távolította el. Az elnökválasztáson nem indul Rodrigo Duterte jelenlegi államfő, az alkotmány ugyanis csak egy 6 éves ciklus kitöltését engedi. (MTI) Dróntámadás érhette Abu- Dzabit Abu-Dzabi. Valószínűleg (trónok okozta robbanás történt, majd ezt követően tűz keletkezett hétfőn az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban, legkevesebb 3 ember meghalt. Három üzemanyagszállító teherautó robbant fel a fővárosi repülőtér közelében, egy olajvállalat raktárainál pedig tűz ütött ki a légikikötő egyik építkezésén. A támadás elkövetőiként a jemeni húszi lázadók jelentkeztek. (MTI) Súlyos vád Petro Porosenko ellen Kijev. Visszatért Ukrajnába Petro Porosenko korábbi ukrán elnök, akit hazaárulással gyanúsítottak meg. A politikus - aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, jelenleg az Európai Szolidaritás ellenzéki parlamenti párt vezetője - Varsóból érkezett a kijevi Zsuljani repülőtérre. A repülőtéren várták őt az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai is. A volt ukrán államfőt tavaly december 20-án gyanúsította meg a DBR hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin orosz elnök „komájaként” is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal. (MTI) Orbán nem áll ki a vitára Budapest. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt a Facebook-oldalán is közzétette, hogy vitára hívja Orbán Viktort. „Vitassuk meg, hogyan képzeljük a gazdaság, az egészségügy vagy a migráció jövőjét, hogy kiderüljön, ki mit tett valójában, és mit gondol közös otthonunkról, Magyarországról!” - írta a bejegyzésben. Hamar megszülte a választ a Fidesz gépezete Márki-Zay Péter hétvégi, Orbánnak címzett felkérésére, hogy álljon ki vele egy miniszterelnök-jelölti vitára: a válasz pedig az, hogy Márki-Zay csak egy beosztott. „Reakció Márki-Zay Péter tegnapi felhívására: Mindenki tudja, hogy a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök. Beosztottal pedig nincs értelme vitatkozni” - fogalmazott Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Facebookon. Márki-Zay korábban azt mondta: biztos benne, hogy Orbán Viktor ki fog állni ellene vitázni, mert szerinte sem a párttársaival, sem a szavazóival nem teheti meg, hogy távol marad. A hétvégén újra találkozott a hat ellenzéki párt vezetője. Az ellenzéki pártok 45 listás képviselői hellyel számolnak, és erre a forgatókönyvre készítik a közös listát. így áll most az egyes pártok várható listás helyeinek száma az első 45 helyen: Demokratikus Koalíció 13-16, Jobbik 9-12, Momentum 7-8, MSZP 6-7 (az MSZP annyit szeretne, amenynyit a Momentum kap), LMP 3-4 és Párbeszéd 2-3 pozíció. A pártok a legutóbbi tárgyaláson kölcsönösen mérsékelték követeléseiket, és a 45 biztos befutónak tűnő listás helyre a korábbi 53 helyett már csak 47- 48 igényük van összesen, így kijelenthető, hogy célegyenesben van a megállapodás. Az eldőlni látszik, hogy a pártok biztosítani fogják, hogy az LMP-nek is legyen önálló parlamenti frakciója. (Tx, atv) Kevés magyar urna lesz Angliában Budapest. A Nemzeti Választási Iroda az áprilisi választásig már nem tervez javaslatot tenni arra, hogy például Németországban vagy Nagy-Britanniában több szavazóhelyiségben is szavazhassanak a magyar állampolgárok. Nagy Attila, a szervezet elnöke azt mondta: „A nagyszámú választópolgárra úgy reagálunk, hogy nagyobb apparátust küldünk ki, illetve nagyobb helyszínen történik a szavazás.” Bár Németországban és Nagy-Britanniában nagyon sok magyar él, az előbbiben csak 5 külképviseleten (Berlin, Düsseldorf, München, Nürnberg, Stuttgart), az utóbbiban pedig 3-ban (London, Edinburgh, Manchester) lehet szavazni. Ehhez képest az angliai magyarok kezdeményezték, hogy további 12 városban tudjanak szavazni. (444) 2022. január 18. | www.ujszo.com Trump újra rohamra buzdítja híveit ÖSSZEFOGLALÓ Washington. 2024-ben viszszavesszük a Fehér Házat - jelentette ki Donald Trump amerikai exelnöka Florenee-ben (Arizona) tartott nagygyűlésen. Timothy Snyder, a Yale Egyetem világhírű autokrácia szakértője attól fél, az amerikai demokrácia nem éli túl, ha Trump újabb kampányt indít a Fehér Házért. A „Mentsük meg Amerikát” (Save America) elnevezésű rendezvényen a volt elnök - a novemberbi félidős választásra utalva - kijelentette: fontos, hogy a republikánusok mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban visszaszerezzék a többséget. „Nagy vörös hullám indul el itt, Arizonában, és végig fog söpörni ezen az országon” - fogalmazott. A vörös szín az Republikánus Párt színe. Trump ugyan nem jelentette be, hogy ismét elindulna a 2024-es elnökválasztáson, de arra biztatta az embereket, hogy mindenképpen menjenek el szavazni. „Hiszem, hogy 2024 még fontosabb lesz, (de) idén fogjuk visszavenni a képviselőházat, vissza fogjuk venni a Szenátust, és vissza fogjuk venni Amerikát. És 2024-ben vissza fogjuk venni a Fehér Házat. Az emjanuár 6-i, Capitolium elleni támadásokat vizsgáló bizottságot „meg nem választottnak és politikai viccnek” nevezte, és elitélte az amerikai törvényhozás épületének megtámadása során letartóztatottakkal szembeni „embertelen” bánásmódot. Timothy Snyder, a Yale Egyetem világhírű autokrácia szakértője közölte, tartja magát az a nagy hazugság, hogy Donald Trump igazából nyert a választáson és egy sor államban már folynak a jogi előkészületek, hogy legközelebb ismét ő legyen az elnök. Az pedig olyan viszályokhoz vezet, amilyeneket még nem látott az ország. Ha a republikánusok nem fordulnak szembe ezzel a trenddel, akkor nem kerülik el, hogy pártjuk tekintélyuralmi vonalra álljon rá. És úgy fognak emlékezni rájuk, hogy miattuk dőlt össze a jogállam. A szakember szerint az USA most olyan vízválasztó előtt áll, mint az 1861 és 1865 közötti polgárháború vagy a nagy világgazdasági válság során, csak akkor megmentette, hogy olyan vezetők irányították, mint Ábraham Lincoln és Franklin D. Roosevelt. Most viszont a társadalom végletesen megosztott, alternatív valóság létezik, dicsőítik az erőszakot. Ezért Snyder arra számít, 3 év múlva olyasvalaki kerül Amerika élére a jogi trükköknek köszönhetően, aki vesztett az urnáknál. (MTI, hvg360) berek éhesek az igazságra: vissza akarják kapni az országukat” - fogalmazott Donald Trump, aki beszédében ismét utalt az általa többször emlegetett 2020-as választási csalásokra. A volt republikánus elnök a média egy részével szemben is kritikát fogalmazott meg, amely „megalapozatlannak és nagy hazugságnak” nevezi a választási visszaélésekkel kapcsolatos vádakat, de ugyanakkor „továbbra is visszautasítja, hogy beszéljen róla”. A volt elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-Ping kínai elnök utóbbi időszakban tett lépései és retorikája is „a tisztelet hiányára” utalnak. „Nekünk soha nem volt ilyen problémánk. Nem volt probléma Putyinnal és Ukrajnával. Nem volt probléma Hszi elnökkel és Tajvannal. Kína, Oroszország és Irán agresszívak és provokálnak. Egy éve ezt nem merték volna megtenni. Játszadoznak velünk” - fogalmazott Trump. Az exelnök a 2021. (TASR/AP) Donald Trump: 2024-ben visszavesszük a Fehér Házat!