Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-17 / 12. szám

8 KULTÚRA 2022. január 17. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kerek évfordulót ünnepel Jim Carrey Jim Carrey a Dumb és Dumber - Dilibogyók premierjén (Shutterstock) Kiosztották a Baumgarten-díjakat Hazai kitüntettje is van az elis­merésnek: Nagy Csilla irodalom­­történész, kritikus, az Irodalmi Szemle szerkesztője Baumgar­­ten-jutalomban részesült. A Baumgarten-emlékdíjat 2019- ben Kukorelly Endre író kezde­ményezésére alapította a Gyü­mölcsöskert Irodalmi Egyesület. Az alapítók a díjjal az egykori, 1927 és 1947 között működő Baumgarten-díj hagyományát kivánják folytatni, ragaszkod­va a Babits Mihály teremtette elvekhez. A pénzjutalommal járó kitüntetést minden évben Baumgarten Ferenc Ferdinánd halálának évfordulóján osztják ki, a hagyomány szerint a Gun­­del étteremben. Ahogy tavaly, a díjátadót a járvány miatt idén is később tartják majd. Idén Géczi János, Harkai Vass Éva, Lövé­­tei Lázár László, Markó Béla, Nemes Z. Mártó, Ilma Rakusa, Szirák Péter és Tamás Gáspár Miklós lett Baumgarten-emlékdí­­jas, míg Baumgarten-jutalomban Nagy Csilla mellett Vájná Ádám és Vida Kamilla részesültek, (hk) Meghalt Nino Cerruti divattervező Az olasz divattervező az ötvenes években lett ismert a divatszak­mában, 1967-ben nyitotta meg első üzletét Párizsban, a nyolc­vanas években pedig már olyan hollywoodi sztároknak tervezett ruhákat, mint Jack Nicholson, Michael Douglas, Sharon Stone és Julia Roberts. Cerruti forra­dalmasította a férfidivatot, mel­lette pedig nők számára is ter­vezett ruhákat, de a többi között parfümöket és kiegészítőket is forgalmazott, valamint a Ferrari Forma-1-es csapatának is terve­zett ruhákat. Sajtóhírek szerint a divatmogul egy piemonti kórház­ban halt meg, kilencvenegy éves korában. (MTI) Az ontariói Newmarketben látta meg a napvilágot egy francia eredetű család négy gyermeke közül legfiatalabb­­kónt. Ma hatvanéves Jim Carrey, a „gumiarcú" kana­dai-amerikai filmszínész, ko­mikus. Már kisgyerekként órákon keresz­tül grimaszolt a tükör előtt, szerep­lési vágyától vezérelve tízévesen je­lentkezett a népszerű Carol Burnett tévéshow-ba. Ide ugyan nem hívták meg, de középiskolájában rendsze­resen szórakoztatta diáktársait előa­dásaival, a tanárok végül nyugalmuk érdekében a tanítási nap végén adtak neki erre pár percet. Tizennégy éves volt, amikor gyökeresen megválto­zott életük: apja elvesztette munká­ját, pár hónapig öreg Volkswagen buszukban és rokonaik kertjében fel­állított sátrakban húzták meg magu­kat. Apja nemsokára meghalt, Jim­­nek pedig, hiába volt jó tanuló, abba kellett hagynia az iskolát, és egy gu­miabroncsgyár portásaként kezdett el dolgozni, hogy pénzt keressen. Tizenöt évesen szerepelt először nyilvánosan komikusként egy to­rontói klubban. Bár a nézők tetszését nem nyerte el, ez nem ásta alá önbi­zalmát, finomította előadásait és két év múlva már rendszeresen, bár igen csekély fizetség ellenében léphetett fel. Meg akarta hódítani az Egyesült Államokat is, ezért jelentkezett az NBC televízión futó Saturday Night Live című műsorba, de nem válogat­ták be - mintegy kárpótlásul évti­zedekkel később, már filmsztárként több alkalommal is a show házigaz­dája lehetett. Szerencséjére néhány hónappal később arcképe rendkívül elismerő kritika kíséretében ott virí­tott a legnagyobb kanadai lap címol­dalán, s hamarosan több - egyelőre kanadai - tévészerepet kapott. Át-átrándult az Államokba is, egy klubbeli fellépésén figyelt fel rá a ko­mikus Rodney Dangerfield, aki szer­ződtette országjáró műsorába. 1983- ban végleg Hollywoodba költözött, első főszerepét 1984-ben a csak né­hány hónapig futó The Duck Factory című sitcomban kapta. Ezután kisebb produkciókban, filmekben szerepelt. A Csak egy harapás forgatásán ba­rátkozott össze a Dayans fivérek egyikével, ennek köszönhetően lett a testvérek In Living Colors című szkeccsvígjáték sorozatának egyet­len fehér szereplője. A nagy áttörést az 1994-es év hoz­ta meg számára, ekkor került a mo­zikba a kritikusokat megosztó, de a közönség körében elsöprő sikert ara­tó Ace Ventura: Állati nyomozó, a hasonlóan megosztó Dumb és Dum­ber - Dilibogyók, illetve A maszk című vígjáték, amelyben Cameron Diaz oldalán játszott. Teljesítmé­nyének ellentmondásos megítélését mutatja, hogy év végén egyszerre jelölték a Golden Globe-, és a leg­rosszabb színészi teljesítményt „el­ismerő” Arany Málna-díjra. 1995- ben ő alakitotta Rébuszt, a gonoszt a Mindörökké Batman című moziban, majd az Ace Ventura 2: Hív a termé­szetben újra az állatbolond nyomozó bőrébe bújt. Az ekkor már világszer­te ismert gumiarcú színész követke­ző filmje, A kábelbarát főszerepéért szupergázsit kapott, Hollywoodban elsőként törte át a 20 millió dolláros álomhatárt. Az 1997-es Hanta boy című film­ben egy etikátlan ügyvédet alakított, aki kisfia születésnapi kívánsága mi­att nem tud hazudni. A kritikusok ezúttal már elismerően nyilatkoztak alakításáról, és elkönyvelhette máso­dik Golden Globe-jelölését. A díjra nem sokat kellett várnia, a követke­ző évben át is vehette a The Truman Show című szatirikus vígjáték-drá­ma filmben nyújtott alakításáért, amellyel bebizonyította színészi sok­oldalúságát. 1999-ben Andy Kauf­man komikust alakította az Émber a Holdon című filmben, amely ugyan nem lett hangos siker a mozikban, de megkapta érte második Golden Globe-díját. Carrey főszerepet játszott 2000- ben a vegyes kritikákat kapó Én és én meg az Irén című filmben, part­nerével, Renée Zellwegerrel a való életben is egymásra találtak, de a kapcsolatnak az eljegyzés után vé­ge szakadt. Ugyancsak a 2000-es év termése volt minden idők máso­dik legtöbb bevételét hozó karácso­nyi filmje, A Grincs, amelyért ismét Golden Globe-ra jelölték. 2001-ben a nézők szavazatai alapján őt vá­lasztották meg az Egyesült Államok legnépszerűbb komédiásának. Em­lékezeteset alakított A mindenóó (2003) című fantasy-vígjátékban, il­letve Kate Winslet oldalán a 2004-es Egy makulátlan elme örök ragyogása című romantikus sci-fiben. A Szeret­lek Phillip Morris című 2009-es élet­rajzi drámában hitelesen játszotta el a börtönből többször is megszökött szélhámost, Steven Jay Russellt. Az utóbbi évtizedben szerepelt többek között A fantasztikus Búrt Wonders­­tone (2013), a Dumb és Dumber kety­­tyó (2014), a Sötét bűnök (2016) című filmekben, legutóbb a japán videojá­ték alapján készült Sonic, a sündisz­nó című filmben alakította a főgo­noszt és elismerő kritikákat kapott. 2017-ben két dokumentumfilm is készült róla, a Jim and Andy az Ember a Holdon forgatása során a színfalak mögött játszódó dráma krónikáját mutatja be. A Színre volt szükségem hatperces filmben vallott először arról, hogy a festészettel és a szobrászattal foglalkozik szabadide­jében. Twitterén rendszeresen osztja meg követőivel nem egyszer botrá­nyosra sikerült politikai karikatúrá­it, amelyekből 2018-ban önálló kiál­lítása is nyílt. 2020-ban jelent meg A Memoirs and Misinformation című félig önéletrajzi regénye. (MTI) Vita egy tárlat körül Készül a Csongor és Tünde rajzfilm Vörösmarty ördögfiókái Dargay Attila stílusát őrzik (Cinemon Entertainment) Miután a márciusra terve­zett székesfehérvári kiállí­tás teljes szakmai irányítá­sát megváltoztatták a mi­nisztérium utasítására, nem csak a kiállítás anyagán dolgozó tudósok álltak fel a sok éven át készített pro­jekt mellől, hanem a Magyar Tudományos Akadémia egy csoportja is aggodalmát fe­jezte ki. Decemberben Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere minden indoklás nélkül leváltotta a kurátorait a Királyok és szentek - az Árpádok kora című kiállításnak, melyet az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzítettek Szé­kesfehérvárott. Ezt követően a Ma­gyarságkutató Intézet kezébe került az irányítás, az új kurátor Makol­­di Miklós lett. Makoldi nevéhez a korábban komoly botrányt kavaró, szakmaiatlansággal és történelem­hamisítással vádolt A pozsonyi csa­ta című botrányrajzfilm fűződik. A nemzetközi kiállítás többek kö­zött a szentpétervári Ermitázsból és a Vatikánból kölcsönöz kiállítási tárgyakat. A vezetést érintő lépés miatt tizenkét, a projekten dolgozó történész, régész és levéltáros sza­kította meg az együttműködést, mi­kor kiderült, az új kurátor tartalmi változtatásokat tervez eszközölni a tárlat anyagán, és bizonyos témá­kat teljesen elhagy majd. A Válasz Online szerint a honfoglalás idején, helyben talált népességről szóló részt, illetve az Árpád-korban Ma­gyarországra költözött muszlim és zsidó népcsoportokról szóló tanul­mányt húzták ki a tárlat anyagából. A múlt hét végén egy, a Magyar Tudományos Akadémia tagjaiból létrejött csoport, a Stádium 28 Kör adott egy közleményt, melyben sú­lyos aggodalmát fejezi ki a veze­tését érintő cserével kapcsolatban. A huszonöt tudósból álló csoport azt írja, hogy „nem lehet elképzel­ni olyan koncepcióváltást, amellyel indokolható lenne egy nemzetkö­zi kölcsönzésekkel, ötéves szakmai munkával megtervezett, nagyszabá­sú (...), a történelmi eseményeket sok szempontból körüljáró és bemutató kiállítás jelentős tartalmi átalakí­tása a tervezett megnyitó előtt há­rom-négy hónappal”. (hk) Dargay Attila 2009-ben el­hunyt magyar rajzfilmrendező tervei alapján készül a Cson­gor ás Tünde című animációs film, amely várhatóan 2024- ben kerül a magyar mozikba. Ördögség címmel most elké­szült az egész estés mesefilm első előzetese. Dargay Attila, a Lúdas Matyi, a Vük és többek között a Szaffi alkotó­jának 50 évvel ezelőtti álma valósul meg azzal, hogy elkészül Vörösmar­ty Mihály klasszikusának, a Csongor és Tündének a mozifilm-adaptáció­ja. Az első beharangozó főszereplői, az ördögfiókák - Berreh, Kurrah és Duzzog - Dargay Attila eredeti figu­rái, akik a lehető legnagyobb mérték­ben őrzik a rendezőlegenda stílusát. A hagyományos 2D-s technikával lét­rejövő rajzfilm rendezője Máli Csaba, az egyik utolsó Dargay-tanítvány és Pálfi Zsolt, akinek a Lengemesék és a Salamon király kalandjai című me­sefilmek fűződnek a nevéhez. A történet feldolgozása a hetvenes években akadályokba ütközött, ezért az ötlet a fiókban maradt. A nagysza­bású tervet élesztette fel a Cinemon Entertainment alkotócsapata, akik Dargay figuraterveit és teljes képes forgatókönyvét felhasználják a ké­szülő mozifilmhez. Az időtlen költe­ményből Henrik Irén, Dargay Attila alkotótársa részvételével készül a mo­zifilm a Cinemon stúdió megvalósítá­sában. Az alkotók arra vállalkoznak, hogy Dargay szellemiségét követve szólítsák meg a mai közönséget, el­sősorban a gyerekeket. Dargay a storyboardhoz Vörös­marty Mihály költeményének eredeti szövegét használta, viszont dramatur­­giailag sok helyen változtatott rajta, hogy közelebb hozza a közönséghez a történetet. A Csongor és Tünde a Cinemon Entertainment gyártásában, Temple Réka producer vezetésével készül, a Nemzeti Filmintézet 570 millió forin­tos támogatásával, Balassa Krisztián forgatókönyve alapján. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents