Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-14 / 10. szám
KÖZÉLET www.ujszo.coml 2022. január 14. I 3 Jelentős reform előtt áll az iskolai tananyag BUGÁRANNA Az oktatási tárca véleményezésre bocsátotta az új Állami Oktatási Programot, mely a tervek szerint legkésőbb 2026-ban az ország összes alapiskolájában gyökeres változást eredményez. A modern iskolákhoz vezető út azonban nem lesz zökkenőmentes. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Állami Pedagógiai Intézet (SPU) új oktatási program elkészítésén dolgozik, mely lehetővé teszi az alapiskolák számára, hogy a tananyagot többéves ciklusra lebontva ütemezzék, és a saját diákjaiknak megfelelő tempóban haladjanak. Á felső és alsó tagozat helyett három ciklusra bontanák az oktatási programot - az első szakaszba tartozik az első három évfolyam, a másodikba a 4. és 5., az utolsóba pedig a további négy felső évfolyam. Miroslava Hapalová, az Állami Pedagógiai Intézet vezetője szerint szabad kezet kapnak az iskolák, mivel a központilag meghatározott követelményeket nem egy éven belül kell teljesíteni, s ezáltal nagyobb mozgástér jut a tanároknak a tananyag ütemezése során. Ez elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek szempontjából fontos, akik esélyt kapnak felzárkózni osztálytársaikhoz a ciklus végére. Úgy véli, várhatóan csökkenni fog az évismétlés aránya. Modern tanulás A tárcavezető a csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte, a szülők is érzik, hogy változásra van szükség az oktatás terén, a gyerekek gyakran olyan dolgokat tanulnak, amelyek feleslegesen megterhelőek, és a gyakorlati életben szinte teljesen feleslegesek. „A tanulók gyakran sok ismeretet sajátítanak el, de nem tudják, hogyan alkalmazzák azokat a gyakorlatban. A tananyag az egyes tantárgyak között nem kapcsolódik egymásra. Előfordul például, hogy egy diáknak fizikából meg kell oldania egy példát, de a szükséges képletet csak egy évvel később tanulják matematikaórán” - véli Gröhling. A nemzetközi mérésekből az is kiderül, Szlovákiában a szövegértési feladatokban elért eredmények terén is átlagon alul teljesítenek a diákok. „A tanulók nem fognak magolni és szó szerint elismételni a memorizált tananyagot. A tanárok ezentúl elvezetik őket a mindennapi élethelyzetekben szükséges kritikai gondolkodáshoz, felfedezéshez és kreativitáshoz” - állítja a tárca. Az intézet munkatársai kiemelték a tantárgyak műveltségi területeken belüli összevonását, aminek köszönhetően érhetőbbé válik a tananyag és átfogó tudást kapnak a gyerekek. Példaként említik a romantikát, mely az irodalomban, történelemben, művészetben és a zenében egyaránt azonos korszakot jelöl, jelenleg azonban ezt az összefüggést gyakran nem értik a diákok, mert különböző évfolyamokban, másmás tantárgyon belül tanulnak róla. Gröhling azt ígéri, a tartalom mellett az eszközök is a 21. századnak megfelelőek lesznek - már az idei év első felében szétoszthatják a digitális segédeszközöket az egyes iskoláknak, a gyerekek pedig nemcsak az informatikaórán találkozhatnak majd a számítógéppel, illetve táblagéppel. Lépésről lépésre A keretdokumentum kidolgozásán 300 tanár és szakértő vett részt, a jelenlegi verziót - mely nagyrészt külföldi modellek alapján készült - véleményezésre küldik, hogy a szakmabeliek és az egyéb érintett felek is beleszólást kapjanak a tartalmi változásba. A tervek szerint az év végéig elkészül a végleges változat, melyet 2023-tól önként elkezdhetik alkalmazni az iskolák, legkésőbb 2026 szeptemberétől viszont már minden alapiskolának az új program szerint kellene működni. Az első kilencedikesek, akik abszolválják mindhárom ciklust, 2035-re kerülhetnek ki az alapiskolákból. Az intézet dolgozói belátták, nagy fába vágták a fejszéjüket, nem lehet egyik napról a másikra megreformálni a tananyagot. Fontosnak tartják azonban, hogy az előkészítési fázisba gyakorló pedagógusok is bekapcsolódtak és „alulról építik” az új programot. Gröhling elismerte, a reform meghaladja a mandátumát, előfordulhat, hogy 2026-ban már más fogja irányítani a minisztériumot, ennek ellenére még nem nyújtották be a törvénymódosítási javaslatot, mely nagyobb garanciát jelentene, ha az új kabinet lesöpörné az elődje által kidolgozott reformterveket az asztalról. Állítja, először a nyilvános konzultációt szeretnék megejteni, s ezt követően törvénybe foglalni a reformot. Azt azonban nem tudta megmondani, mikor kerülhet a parlament elé a javaslat. Támogatói Hálózat A többéves folyamatra azért is van szükség, hogy a tanárok, akik a mindennapi életben valósítják meg a tervezetet, kellőképp fel tudjanak készülni a feladatra. Orbán Péter, a minisztérium munkatársa elmondta, a regionális Módszertani és Pedagógiai Központ (MPC) erősítést kap - a 40 központban összesen 400 mentor fogja támogatni a tanárok munkáját (átlagban két járás jut majd egy központra, ahol az iskolák számától függően körülbelül 10 mentor áll majd rendelkezésre). A megyei szintű központokban is azon fognak dolgozni, hogy a pedagógusok elsajátítsák az új tantervhez szükséges készségeket. Egy kísérleti projekt keretén belül már nyílt két ilyen központ - az egyik Turócszentmártonban, a másik pedig Rozsnyón. A minisztérium elképzelése szerint 2022-ben 16, 2023-ban 32, 2024-ben pedig már mind a 40 központ megkezdi a munkát. Urbán kiemelte, prioritás, hogy az iskolázást végző tanárok a régióból származzanak és a tanítás mellett félmunkaidőben tevékenykedjenek mentorként. A minisztériumi alkalmazott szerint ez azért fontos, hogy a tanárok egymástól tanuljanak, ne pedig olyan személy oktassa őket, aki „Pozsonyból jött, és évek óta nem volt tanteremben”. A finanszírozást az uniós helyreállítási alapból oldják meg. Hapalová hozzátette, változásra lesz szükség a tanárok képzése terén is, ebbe azonban az állam nem nagyon avatkozhat bele, de az egyetemek jelentkezhetnek a minisztérium által kiírt pályázatra, mely lehetővé teszi a képzési program megújulását. Kisiskolákról később A reform kapcsán felmerült a kisiskolák kérdése is, konkrétan az, amikor csak az alsótagozat működik az adott községben. A ciklusok miatt ezáltal egy évet elvesznek, vagy pedig hozzáadnak majd, Gröhling azonban korainak tartja e kérdés megvitatását. Hangsúlyozta, először tárgyalni fognak az intézményekkel, és a begyűjtött adatok alapján döntenek majd, de feltehetően csak 2023 után derül ki, mi lesz a kisebb iskolák sorsa. A szakértők figyelmeztetnek arra is, gondot okozhat, ha egy tanuló iskolát vált - eddig ugyanis az év végéig ugyanazt a tudást kellett elsajátítaniuk a diákoknak. Hapalová és társai szerint azonban a ciklusokból eredő rugalmasságnak köszönhetően a tanároknak lesz idejük felzárkóztatni a diákot, ha olyan tananyagot érintenek, amelyet az előző iskolában nem vettek át. Branislav Gröhling oktatási miniszter, balról Miroslava Hapalová, Petra Fridrichová és Urbán Péter a tegnapi sajtótájékoztatón ismertették a dokumentum fő céljait (TASR-felvétel) Gyorsan jön, de gyorsan le is csenghet az újabb hullám NAGY ROLAND Pavol Koprda matematikus szerint már csak napok kérdése lehet, hogy Szlovákiában is erőre kap az omikron variáns. A szakértő úgy gondolja, ez a hullám sokkal gyorsabb lehet, mint a korábbiak. Pozsony. Lapunk megkeresésére Koprda elmondta, az omikron miatti újabb hullám feltehetően gyorsan lecseng majd. Hogy pontosan meddig tarthat, azt a matematikus nem akarta megsaccolni, viszont Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter nemrégiben másfél hónapos lefolyási időt jósolt. Koprda megjegyezte, a negyedik hullám hosszát elsősorban a vírus gyors terjedőképessége fogja befolyásolni. „Nagy valószínűséggel gyorsabb hullámra számíthatunk, mint az előzőek esetében. Ennek az az oka, hogy a lakosság nagy része gyorsan átfertőződik, és így sokaknak már hamar meglesz a védettsége. Emiatt a vírus gyorsabban le is cseng. Erősebb immunitást főként az oltással szerezhetünk - ez az egyszerűbb és a kellemesebb megoldás. A másik lehetőség, hogy az átfertőződéssel szerzünk védettséget, ez azonban jóval veszélyesebb, és összefüggésben áll a potenciális hosszú távú tünetekkel” - magyarázta lapunknak a szakértő. „Rövid kiesések" Az omikron okozta gyors átfertőződésnek lehetnek olyan következményei is, amelyekkel a korábbi hullámok alatt egyáltalán nem, vagy csak részben találkozhattunk. Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor Zuzana Kristúfková, az egészségügyi minisztériumhoz tartozó szakértői konzílium epidemiológusa a Novy cas napilapnak elmondta, felszólították az egyes tárcákat, dolgozzanak ki válságterveket arra az esetre, ha túl sok ember kerülne karanténba, és bizonyos szolgáltatások akadoznának az országban. Koprda ezzel kapcsolatban elmondta, ez egy reális lehetőség, ugyanakkor megijedni sem kell. „Ugyan nem sokáig, de bizonyos szolgáltatások esetében biztosan lesznek kiesések. Viszont nem gondolnám, hogy katasztrófára kellene készülni - inkább csak rövidtávú kiesésekről van szó, amelyeket egy kis ideig »megszenvedünk«, de aztán minden visszatér a normális kerékvágásba” - fogalmazott a matematikus. Mi lesz a kórházakkal? Az omikron okozta negyedik hullám másik fontos kérdése, hogy a szlovák egészségügy mennyire lesz képes átvészelni egy ilyen megterhelést. A kórházak esetében két fontos szempontot kell szem előtt tartani. Az egyik, hogy az omikron kevesebb eséllyel okoz súlyos lefolyást, mint például a delta variáns. Ez persze nem azt jelenti, hogy az omikron miatt senki nem kerülhet kórházba. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen hatalmas átfertőződésré számít az egészségügyi tárca, akkor reálissá válik a veszély, hogy sok fertőzöttet kell bent tartani, hiszen egyszerűen annyi ember betegszik meg, hogy sokan közülük a legveszélyeztetettebb csoportokba tartoznak majd. A másik fontos szempont, amelyet Koprda is említett, hogy a két hullám átfedi egymást. A delta variáns szeptemberben úgy robbant be, hogy a kórházakban nem voltak koronavírus-fertőzött páciensek. Most viszont a következő hullám úgy indul, hogy közel kétezer kórházi ágy foglalt. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint csütörtökön 1915 beteget kellett kórházban ápolni, közülük 196-an szorultak lélegeztetőgépre. Koprdától megkérdeztük, hogyan vészelhetik át a kórházak a negyedik hullámot. „Erre a kérdésre a legőszintébb válasz az, hogy egyelőre nem tudjuk. Számos külső körülményt kell számításba venni. Biztosan lesz pár olyan hét, amikor magas lesz a kórházban fekvő fertőzöttek száma, de ismét csak azt tudom mondani, hogy a gyors hullám miatt ennek az állapotnak nem szabadna sokáig eltartania. Pontos számokat nem mernék tippelni” - zárta a szakértő. Lengvarsky korábban már felvetette annak lehetőségét, hogy vészhelyzet esetén nyitnak három-négy nagyobb, átmenetileg működő egészségügyi intézményt, amelyekben az enyhébb lefolyású betegeket kezelnék. A súlyos esetek ellátására viszont az itteni ágyak nem lennének alkalmasak, ezért ezeket a betegeket a rendes kórházakba szállítanák. Hogy végül szükség lesz-e ezekre az intézményekre, az a következő hetekben derül ki. GÁL TAMÁS ÉS HÉGLI DUSÁN AZ ÚJ SZÓ-STÚDIÓBAN
