Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-03 / 1. szám
RÉGIÓ Átlátható szabályokat várnak a vendéglősök az új évtől Január 3-tól már nemcsak elvitelre rendelhetünk ételt, hanem helyben is elfogyaszthatjuk, de nem minden vendéglős él a lehetőséggel (A szerző archív felvétele) www.ujszo.coml 2022. január 3. KISS BARTALOS ÉVA Hétfőtől ugyan újra kinyithatnának a vendéglátó egységek, de az általunk megkérdezett csallóközi vendég' lősök egyelőre kivárnak. A karácsony előtt bejelentett enyhítések értelmében december 25-től kinyithattak a szállodák, január 3-tól pedig az éttermek is fogadhatják azokat a vendégeket, akik igazolni tudják, hogy átestek a Covid-19 fertőzésen, vagy be vannak oltva ellene. Január 9-ig azonban még érvényben van a kijárási tilalom, és egyéb megszorítások is vonatkoznak a vendéglőkre és a szálláshelyekre. Az általunk megszólított vendéglátósok egyetértettek abban, hogy szükség van a nyitásra, mert a sokadik lezárás padlóra küldte az ágazatot, de inkább kivárnak, így tettek a dunaszerdahelyi Therma Hotelben is, ahol ugyan már karácsonytól fogadhattak volna vendégeket, az állandóan változó szabályok és a továbbra is fennálló korlátozások miatt azonban úgy döntöttek, hogy egyelőre nem nyitnak ki. „Az ünnepek előtt még nagyon alacsony volt az érdeklődés, ezért inkább fizetett szabadságra küldtük az alkalmazottakat. Olyan feltételeket támasztott a kormány, amelyek alapján úgy nézett ki, hogy nincs is értelme kinyitni” - mondta Tóth Tihamér igazgató utalva arra, hogy kezdetben az étkeztetés szabályai sem voltak tisztázottak, és a szállodában, valamint annak közös helyiségeiben is korlátozták a vendégek számát. „Ennyi negatívum mellett úgy láttam jobbnak, ha nem járatjuk le magunkat a vendégek előtt” - folytatta az igazgató, hozzátéve, hogy január 9. után döntenek majd arról, kinyit-e a szálloda.. Annak, aki január 3-án étteremben ebédelne, érdemes tájékozódnia, hogy a kiszemelt egység kinyitott-e a korlátozások enyhítése után. A közösségi portálon több étterem jelezte, hogy kinyit 3-án, viszont az általunk megszólított vendéglősök várnak. „Mivel vacsorára már nem tarthatnánk nyitva, ezért egyelőre kivárunk, január közepén nyitnánk ki újra. Már mindenki hiányolja, hogy sehova sem mehetünk szabadon, én is meginnék már egy finom csapolt sört” - nyilatkozta lapunknak Weisz Tibor, aki a dunaszerdahelyi Park Bistro színeiben a Csallóköz idei egyik legjobb ételét készítette el. A vendégeknek tehát még várniuk kell arra, hogy megkóstolhassák az újragondolt kacsavadast. Hasonló a helyzet a csallóközkürti Szarvas vendéglőben is, ahol még a korábbi lezárások okozta munkaerőhiánnyal is meg kell küzdenie Fekete Norbert tulajdonosnak. „Mivel nem tudtuk, mikor nyithatunk, ezért néhány pincér felmondott, így én nyitok ki, leghamarabb január 10-én, és keresek magam mellé pincért. A konyhát próbáltuk fenntartani, hogy a kiszállításból és a menükből legalább a két szakácsot megtarthassuk. Ha nem működik az étterem, akkor nehéz bevételt termelni a fizetésekre” - mondta Fekete Norbert, hozzátéve, hogy az elmúlt évben teljesen padlóra került a vendéglátóipar, és a vendégekre is inkább az apátia jellemző, különösen az év eleji gyengébb időszakban. I 3 RÖVIDEN Rendhagyó óévbúcsúztató Léva/Éreekújvár. Tűzijáték helyett harangzúgással búcsúztak az óévtől és köszöntötték a 2022-es esztendőt Léván. Roderik Smarz egyetemi hallgató a közösségi oldalon hívta fel a lévaiak figyelmét arra, hogy egykor az örömteli és kevésbé örömteli események idején mindig felzúgtak a harangok. A katolikus, református, evangélikus templomok nyolc harangja csendült fel. Érsekújvárban 10. alkalommal tartottak újévi koncertet, amelynek állandó közreműködője a Camerata Budapest kamarazenekar. A koncertet élő adásban közvetítették a főtéri kultúrházból, a műsor vezetésére Bemáth Tamás színművészt kérték fel a szervezők. A civil szervezeteket tömörítő KultúrKorzó, Érsekújvár önkormányzata és a Novovital társaság színvonalas műsorát mintegy kétezer kétszázan tekintették meg online. Ajubileumi koncertet érsekújvári tehetségek tették színesebbé abban a jelenetben, melyet Stugel Tibor, a KultúrKorzó elnöke rendezett. Kontra Zoltán, a kamarazenekar vezetője ismét bravúros humorral vezette be a közönséget a komolyzene világába. Fekete Tamás zongoraművész, egy korábbi koncert meglepetésvendége ismét megörvendeztette játékával a közönséget. (száz) Egy újrahasznosított emlékmű és avatásának története SZÁSZI ZOLTÁN Az egykori Gömör-Kishont megye területón járva ma is szembetűnően sok, közterületen vagy középületben elhelyezett első világháborús emlékmű található. Azoknak az itteni harcban elesett katonáknak állítanak ezek emléket, akiket hadköteles férfiakként a főleg a besztercebányai 16. honvéd gyalogezredbe vagy a kassai 34. Vilmos császár gyalogezredbe soroztak be és úgy kerültek ki a harcterekre. mnmsmn A háború kezdetén a keleti hadszíntéren, azaz Galíciában, majd a hírhedt Isonzó völgyében harcoltak és haltak meg. Osgyán község első világháborús emlékműve abban különbözik a többitől, hogy később bővítették, majd impériumváltáskor egyike volt az újrahasznosítottaknak. Osgyán évszázadokig fontos szerepet töltött be a történelemben. Mátyás király seregei 1460-ban innen verték ki a huszitákat, 1604-ben a Habsburg ellen felkelő Bocskai hajdúit Basta generális zsoldosai itt koncolták fel. Várkastélyában született Korponayné Géczi Julianna, a lőcsei fehér aszszony, ez a kastély a 20. század elejéig a Luzsénszky család birtokában volt, majd Orsolya rendi apácáké az első Csehszlovák Köztársaság idején. Ez a nyelvhatáron lévő község tehát az első republika része volt, amikor az első világháborús emlékmű obeliszk része épült, amelyen a hősi halált halt katonák neve olvasható. Aztán ismét változás jött, a bécsi döntés utáni korszak. A fekete oszlop mellett épült fel az az emlékműrész - egy fehérre meszelt, hármas halmon álló kettős keresztet ábrázoló beton monolit -, amely több szempontból is érdekes. Már csak azért is, mert napra pontosan megállapítható elkészülte, és avatásának körülményeit is megőrizte a korabeli sajtó. Mégpedig a Gömör című, Rimaszombatban kiadott hetilap. Eszerint a lap szerint az embermagas betonmonolitot 1939. november 10-én avatták fel, és akkoriban még kicsit másképpen , nézett ki mai állapotához képest. A hármas halom tetején álló kettős kereszt fölött a HAZATÉRTÜNK felirat volt olvasható. A kereszt két szára mellett pedig a keltezés: 1939. november 9. Ezek a feliratok bár halványan rnár, de ma is jól olvashatók. Feltételezhetően 1945 után vakarták ki, távolították el azokat. Aztán volt olyan idő is, amikor a betont jó vastagon átfestették. A háttér piros színt kapott, a kettős keresztet fehérre mázolták, a hármas halom pedig kék színt kapott. Az új impérium és az új rendszer te-Cegközefebb Csaííóközcsülörtök templomát mutáljuk be. Alaposabban megnézve máig látható hát, ha a maga elhatározásából sem megszüntetni, sem végleg felszámolni nem tudta vagy netán nem akarta ezt az emlékművet, akkor legalább újrahasznosítottá alakította át. Saját színek és saját elvárások szerint. Az osgyáni első világháborús emlékmű 1939-es kiegészítésén megesett változások így akár mintapéldák is lehetnek arra, hogyan változott a határokkal és uralmi rendszerekkel együtt az emlékművek sorsa. Példa arra is, hogy az itt élők gondolkodása, viszonyulása a haza fogalmához miként volt kénytelen formálódni igen erős külső hatások eredményeként. Osgyán emlékműve mintapélda még arra is, hogyan lehet pragmatikus megoldásként egy magyar hazatérési ema régi felirat (A szerző felvétele) Tájoló Osgyán községbe a Rimaszombat-Losonc közti 16-os úton lehet eljutni, az említett emlékmű a 48.377/19.893 GPS-koordinátáknál található. lékmű egy másik nemzet, a szlovák nemzeti érzelmeinek tárgyi képviselőjévé. Az 1939-es avatási érzelmekről a korabeli sajtót érdemes idézni 1939 novemberéből: „Emléknap Osgyánban. Az emlékezés boldog ünnepnapjává avatta Osgyán község november 10-ét felszabadulásának első évfordulóját. Már előttevaló nap délben lobogódiszbe öltözött a község s este 6 és 7 óra között minden ablak ki volt világítva előre hirdetve a következő nap nagy jelentőségét. November 10 én reggel 8 órakor az iskolákban volt ünnepély, majd 9 órai kezdettel a római katolikus és evangélikus templomban volt hálaadó Istentisztelet, hol a lakosság igen nagy számban vett részt. Istentiszteletek után a nép a Hősök terére vonult a 10 órakor kezdődő emlékünnepély're, melynek első száma az Evangélikus dalárda által énekelt Magyar Hiszekegy volt. Utána Simkó Margit szépen szavalta el Krug Erzsébet tanítónő jól sikerült „Visszaemlékezés 1938 nov. 10 re” c. költeményét. Ezután Juhász Andor szavalta el élénk tetszés mellett Tábori Piroska „Viszszajöttünk” c. versét, mely után Záhony Károly ev. ig. tanító mondott sűrű helyeslések által kísért emlékbeszédet, vázolva a község lakóinak 20 éves szenvedését, majd a felszabadulás felett érzett nagy örömét. Számadó Ernő „Fölszállott a turul” c. költeményét Nagy Molnár Zsuzsi szavalta el kedvesen. Az evangélikus dalárda által előadott „Hazám, hazám” hazafias dal után a „Frontharcosok” nevében Végh Károly vitézjelölt beszélt nagy tetszés mellett s koszorúzta meg a „Hősök emlékoszlopát.” A himnusz eléneklése után a helybeli katonák, frontharcosok, leventék, tűzoltók diszmenete következett. Végül 15 percig tartó harangszó fejezte be s tette emlékezetessé a mindvégig magasztos ünnepséget.” Azon is érdemes elgondolkodni, hová és mivé lettek a cikkben említettek vagy rokonaik az elmúlt 83 év során. De ez már egy másik, bonyolult és hosszú történet lehetne.
