Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-11 / 7. szám
www.ujszo.coml 2022. január 11. KÖZÉLET Szülői bonuszt adnának a nyugdíjasoknak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A munkaügyi tárca szerint az államnak elegendő forrása van arra, hogy a nyugdíjreform keretében 2023-tól bevezessék a szülői bónuszt. Mekkora összeggel nőhetnek a nyugdíjasok bevételei, ha valóra válnak a szaktárca elképzelései? „A munkaügyi tárca 758 millió eurós forrást készített elő a szülői bonusszal kapcsolatos kifizetésekre a 2023-tól kezdődő időszakra, vagyis amikortól a bónuszt bevezetnénk. A tervezett maximális költségek ugyanakkor 550 millió euró körül mozognak, így még 208 milliós vésztartalék is a rendelkezésünkre áll” - jelentette be hétfőn Milan Krajniak munkaügyi miniszter. A kérdésre azonban, hogy honnan származik az említett összeg, a tárcavezető tegnap nem válaszolt, szerinte ezt egy mára (január 11- ére) összehívott sajtótájékoztatón szeretné elmagyarázni. Nem lesz kötelező A szülői bónuszt a munkaügyi tárca a nyugdíjreform keretében akarja megvalósítani. A lényege, hogy a Szlovákiában adózó dolgozók 2023-tól hozzájárulhatnak majd a szüleik nyugdíjához. A gyermek mindkét szülője számára a bruttó bére 2,5-2,5 százalékát Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerint 2023-tól sok nyugdíjas magasabb összegre számíthat, ha elfogadják a szülői bónuszt (TASR-feivétei) vezetheti majd el, vagyis összesen 5 százalékot irányíthat át bruttó keresetéből. A szülők nyugdíja a bonusz beszámítása után így emelkedik. „A szülői bonusz nem lesz kötelező, a dolgozók dönthetik majd el, hogy élnek-e ezzel a lehetőségükkel. A lényeg, hogy a járulékaik ezzel nem nőnek” - mondta el a tárcavezető. Ennyivel nőhet a nyugdíj A munkaügyi tárca aktuális adatai szerint Szlovákiában tavaly a 2,3 millió gazdaságilag aktív lakos együttesen mintegy 9,5 milliárd eurót fizetett be a Szociális Biztosítóba (SP). Jelenleg nagyjából 816 ezer olyan nyugdíjas van az országban, aki felnevelt egy vagy több gyereket. Tavaly összesen 7 milliárd eurónyi nyugdíjat fizettek ki, amiből azonban csak 4 milliárd euró került azokhoz a nyugdíjasokhoz, akik gyereket neveltek, és ezzel hozzájárultak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához. „Ezt olyan diszkriminációnak tartom, amit a szülői bonusz bevezetésével szeretnénk orvosolni” - tette hozzá Krajniak. A tárcavezető szerint, ha az általuk javasolt formában sikerül elfogadtatni a szülői bónuszt, akkor az egy gyermeket felnevelő nyugdíjasok közül 136 ezernek nő majd a nyugdíja. A kétgyermekesek közül 426 ezernek, a háromgyermekesek közül 181 ezernek, a négygyermekesek közül 46 ezernek, az öt és ennél több gyermeket felnevelők közül pedig 27 ezernek nőnek majd a bevételei. A jelenlegi nyugdíjasok között azok vannak többségben, akiknek két dolgozó gyermekük van. „Számukra ez azt jelentené, hogy ha például mindkét gyermeke bruttó 800 eurót keres, akkor 2023-tól havonta 40, évente pedig 480 eurós pluszpénzhez juthat a szülői bonusznak köszönhetően. Ha az említett gyermekek bruttó bére elérné például az 1200 eurót, az éves szülői bonusz 720 euró lehetne” - magyarázta Krajniak. A tárcavezető szerint a szülői bonusz bevezetése ráadásul nem rontana az állam gazdálkodásán sem. Ellenzéki kritika Az ellenzék ezzel szemben már nem olyan derülátó a szülői bónuszszal kapcsolatban. „A munkaügyi miniszter továbbra is titkolja, honnan biztosítaná be az ehhez szükséges forrásokat. A szülői bonusz bevezetése csak az első évben több mint félmilliárd eurós kiesést okozna az államkasszában. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a tárcavezető nyilatkozataiból arra következtethetünk, hogy a bonusz bevezetését a később nyugdíjba vonulók kárára szeretné megvalósítani, csökkentve a jövőbeni nyugdíjak értékét” - figyelmeztet Erik Tomás, az ellenzéki Hlas alelnöke, aki szerint az intézkedés diszkriminálná a gyermektelen nyugdíjasokat, vagy azokat, akiknek a gyermekei például súlyos egészségkárosodás miatt nem dolgozhatnak. (mi, tasr) Mégis enyhébb szabályok lesznek a tömegrendezvényeken NAGY ROLAND A kormány a hétfői ülésén módosította a tömegrendezvényekre vonatkozó járványügyi előírásokat, miután a kulturális élet képviselői felháborodott hangvételű nyílt levélben bírálták a kabinet tevékenységét. Pozsony. Az új év szinte azonnal a járványügyi óvintézkedések enyhítésével indult, hiszen január 3-án újra kinyithattak az éttermek, a kocsmák, a bárok, igaz, csakis az oltottak és a fertőzésen átesettek előtt. Ekkor szólaltak fel a Nyissuk meg a kultúrát kezdeményezés képviselői, akik elfogadhatatlannak tartották, hogy a vendéglátóhelyek - ahol a vírus az étel- és italfogyasztás miatt egyébként is gyorsabban terjed - újra kinyithatnak, a kulturális rendezvényeket viszont továbbra sem engedélyezik. Felháborodás A kormány ezért múlt pénteken rendkívüli ülést tartott, amelyen elfogadták Natália Milánóvá (OEaNO) kulturális miniszter újranyitással kapcsolatos javaslatát. Ennek értelmében hétfőtől ismét működhetnek a színházak, a mozik és az egyéb kulturális intézmények, viszont legfeljebb csak 50 főt engedhetnek be (csakis az OP-rezsimbe tartozókat). Milánóvá a közösségi oldalán azt írta, a hosszú politikai tárgyalások után végre sikerült előrelépniük, a kulturális élet képviselői azonban másként látták a helyzetet. Ismét nyílt levelet írtak a kormánytagoknak, amelyben az újranyitásra vonatkozó szabályokat alibinek nevezték, sőt, „az egész kulturális közeg kigúnyolásának” tartották. Arra szólították fel Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnököt, hogy értékeljék át az előírásokat, és a tárgyaláson a kulturális élet képviselői is vehessenek részt. Mint írták, az egyedüli elfogadható megoldás, hogy ha a rendezvényeken a maximális befogadóképesség legalább felét engedélyezik, és átdolgozzák a kulturális szemafort is, amelyet legkésőbb februártól életbe léptetnek, így pedig a szervezők előrelátható szabályok alapján tervezhetik meg a programokat. Végül pedig azt is követelték, hogy a rendezvényekre ne csak az oltottakat és a fertőzésen átesetteket, hanem a negatív teszttel rendelkezőket is engedjék be. „Ha ez lehetséges a munkahelyeken, miért nem lehet megoldani a kulturális rendezvényeken?” - tették fel a kérdést a kezdeményezés képviselői. Válaszreakció A művészek felháborodott levele után a kormány hétfőn ismét összeült, és módosították a szabályokat. Ezek értelmében a tömegrendezvényeket a vírus terjedésének kockázata alapján három csoportba sorolták. Az első kategóriába tartoznak az alacsony kockázattal bíró rendezvények, melyek jellemzői, hogy a nézők nem fogyasztanak ételt és italt, végig maszkot viselnek és ülnek (ide tartoznak a kulturális rendezvények). Ezeken az eseményeken vagy száz, OP-rezsimbe tartozó személy vehet részt, vagy pedig a szervezők dönthetnek úgy is, hogy a maximális befogadóképesség felét engedélyezik. A második kategóriát az úgynevezett közepesen kockázatos rendezvények alkotják, amelyeken szintén maszkot kell viselni, és a nézőknek kijelölt álló- vagy ülőhelye van (ilyenek a sportesemények). Ezeken száz személyt, vagy a maximális kapacitás 25 százalékát engedélyezik. A harmadik, utolsó kategóriába pedig a magas kockázattal bíró rendezvények tartoznak, ahol a vendégek nem viselnek végig maszkot, nyilvánosan esznek és isznak, táncolnak, énekelnek. Ezek közé sorolják a lagzikat, a bálokat, a szórakozóhelyeket, a családi vacsorákat stb. Ezeken a rendezvényeken legfeljebb csak 20 személy vehet részt, és kötelező névsort vezetni a meghívottakról. Elégedetlenség „Végül sikerült kompromisszumra jutni az egészségügyi minisztériummal a kultúra részleges megnyitásáról. Az én erőfeszítésem és a teljes tárca törekvése is mindig az volt, hogy a kulturális rendezvények biztonságosak legyenek a nézők számára, és anyagi szempontból is megérje a szervezőknek” - jelentette ki a kulturális miniszter a kormányülés után. A Nyissuk meg a kultúrát azonban továbbra sem elégedett. Pavol Smolka, a kezdeményezés egyik alapítója a Denník N napilapnak azt mondta, ahhoz, hogy a kulturális élet valóban normálisan működhessen, rendszerszintű változtatásokra van szükség. Úgy gondolja, a jelenlegi enyhítések mit sem érnek, ha 4-5 nap múlva újra szigorításokat hoznak. „Mi egy este alatt nem adunk el annyi jegyet. Az események előkészítéséhez hetekre vagy hónapokra van szükség. Most arról kellene beszélnünk, milyen kritériumok alapján tervezhetjük a jövőnket, hogyan készüljünk a rendezvényekre, és milyen feltételek mellett működhetünk” - üzente Smolka, hozzátéve, hogy továbbra is kitartanak a szombati nyílt levélben megfogalmazott követelések mellett. A kulturális rendezvényeken újra engedélyezik az adott terem maximális befogadóképességének 50 százalékát, ezzel a művészek egyik követelését teljesítette a kormány. A kulturális élet képviselői azonban továbbra sem elégedettek. (TASR-felvétel)
