Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-10 / 6. szám
2 I KÖZÉLET 2022. január 10. | www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb népszavazást akar a Smer Pozsony. Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a Smer az USA és Szlovákia között kötött védelmi együttműködés miatt. Robert Fico, a párt elnöke állítja, nincs különösebb gondja az amerikaiakkal való együttműködéssel, de ez a szerződés Szlovákia szuverenitásának teljes feladását jelenti. Ezért szeretné, ha rendkívüli parlamenti ülés lenne az egyezményről és a képviselők elutasítanák. Azzal is számol, hogy a kormánykoalíció nem teszi lehetővé a rendkívüli ülést, erre az esetre újabb népszavazási kezdeményezést helyezett kilátásba, melyet összekötne az előre hozott parlamenti választásról szóló referendummal. Ján Budaj (OEaNO) környezetvédelmi miniszter azt mondta, az USA-val kötött szerződés előnyös Szlovákia számára, hiszen még szorosabbá teszi a NATO-beli együttműködést. Peter Pellegrini, a Hlas elnöke megjegyezte, pártja nem támogatja az együttműködést, mert Szlovákia az amerikaiak alárendeltjévé válik. (nar, Markfza, Denník N) Gröbling: Teszteljük a diákokat! Pozsony. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter arra kérte a szülőket, használják ki a diákok letesztelésének lehetőségét. A minisztérium december végén 1,5 millió koronavírustesztet juttatott el a megyei hivatalokba, majd a múlt héten újabb másfél milliót küldtek szét. „A fertőzés súlyos lefolyásával szemben csak az oltás nyújt védelmet. Másrészt viszont a tesztnek köszönhetően naprakész információkat kapunk az egészségi állapotunkról, és megakadályozhatjuk a vírus terjedését. Ilyen módon is segíthetjük az iskoláink biztonságos működését” - írta Gröhling. (nar) Semmit sem érő újranyitás Pozsony. A Nyissuk meg a kultúrát kezdeményezés nyílt levélben üzent Edurad Heger (OEaNO) miniszterelnöknek a rendezvények újranyitásával kapcsolatban. A kulturális élet képviselői elfogadhatatlannak tartják azokat a feltételeket, amelyekről a kormány pénteken megegyezett, vagyis hogy a színházakba, a mozikba és a koncerttermekbe és az egyéb kulturális rendezvényekre legfeljebb csak 50 vendéget engedhetnek be. „Az intézkedés inkább alibi lépésnek, sőt, az egész közösségünk megcsúfolásának tűnik” - olvasható a kezdeményezés levelében. A művészek személyes találkozót sürgetnek a miniszterelnökkel, valamint az egészségügyi és a kulturális miniszterrel, és azt is követelik, hogy a rendezvényeken engedélyezzék a maximális létszám legalább 50 százalékát. (nar, Pravda) Tüntetés volt Annamajorban (Szinghoffer Mátyás felvételei) A közösségi hálón szsrvezték tsgnap délutánra a tüntetést az elé a ház elé, amelyben a 11 éves lány elleni támadás állítólagos kiötlője lakik. Szemtanúk szerint 100-150 tiltakozó gyűlt össze. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki, és mindkét oldalról lezárta az utcát. Súlyos rendbontás nem történt, a tömegből időnként felhangzott az „Igazságot!” és más bekiabálások. A rohamrendőrök 4 óra után elkezdték távolabbra terelni a tüntetőket, ugyanis érvényben van a veszélyhelyzet és tilos megmozdulásokat tartani. A járványügyi szabályok megsértése miatt 14 személy ellen indult eljárás - közölte a rendőrség. Két személyt az őrszobára kísértek, mivel nem tudták igazolni magukat. Délután 5 óra körül már nyugalom volt a helyszínen. A támadás kiötlője szintén egy kamasz lány, az áldozat megszégyenítésében 14-16 éves fiúk vettek részt. Az „értelmi szerző” állítólag még dicsekedett is a barátainak, hogy vele semmi nem történhet, mert az anyja rendőr. (úsz, tasr) Kevesebbet vihet a végrehajtó Az újévtől több pénzük marad azoknak a nyugdíjasoknak, akik valamilyen adósságot törlesztőnek: változott az alapösszeg, amihez nem nyúlhat a végrehajtó. „Egyesek havi levonását csökkentik, másoktól egyáltalán nem vonnak le semmit" - tájékoztatott a Szociális Biztosító. Sajnos mindennapi élethelyzet, hogy valamilyen tartozást nem tudunk fizetni, ezért a hitelező vagy a hatóság az adós bevételeinek letiltását kezdeményezi. Ez alól a nyugdíjasok sem kivételek - a végrehajtó utasítja a Szociális Biztosítót, hogy a nyugdíjból rendszeresen vonjon le bizonyos összeget. 218,06 helyett 305,28 euró Alapszabály, hogy az adós részére meg kell hagyni egy alapösszeget. Ez a minimális összeg 2021. december 31-ig a létminimumnak felelt meg, ami jelenleg 218,06 euró. Januártól azonban - ha nem elsőbbséget élvező kinnlevőségről van szó - a végrehajtó a létminimum 140%-ának megfelelő tételhez, vagyis 305,28 euróhoz nem nyúlhat. zik arra, amikor a nyugdíjból végrehajtói ítélet alapján kiskorú gyerek tartásdíját vonják le. Ilyenkor a gyerek jogai nagyobb védelmet élveznek, és azt részesítik előnyben, így a nyugdíjas zsebében mindössze legkevesebb 91,58 eurónak kell maradnia. Emelkedik viszont a nyugdíjas által eltartott személyre számított alapösszeg, éspedig a korábbi 38,15-ről 76,32 euróra. Vagyis elsőbbséget élvező tartozásnál az adósnál ezentúl legkevesebb 166,90 eurónak (91,58 + 76,32) kell maradnia. Csehországban élők Januártól még egy változás lépett érvénybe: akik a Szociális Biztositótól kapnak járandóságot, de Csehországban élnek, ezentúl nem kell igazolniuk, hogy még élnek. Az ügyfelekkel kapcsolatos adatokat a cseh és a szlovák hivatalok elektronikusan továbbítják egymásnak. Az érintetteket írásban tájékoztatják. Az ügyintézés egyszerűsödik azok számára is, akik Szlovákiában élnek, de Csehországból folyósítanak nekik nyugdíjat. Nekik mostantól elég lesz évente egyszer igazolniuk, hogy még élnek. Tavaly december végéig ezt minden negyedévben meg kellett tenniük, illetve minden alkalommal, amikor igényelték a juttatás kifizetését. (sza) A gyakorlatban tehát ha egy nyugdíjasnak végrehajtói döntés értelmében rendszeresen kell törlesztenie, ezentúl havonta csak annyit vonhatnak le tőle, hogy 305,28 eurója maradjon. Ha pedig vele együtt él egy másik személy, akit eltart, arra további 152,64 eurót (az érinthetetlen alapösszeg 50%-a) számítanak, tehát 457,92 eurónak kell maradnia. Leállíthatják a levonást Akinek a nyugdíja ennél kevesebb, attól semmit nem lehet levonni, a végrehajtást ideiglenesen leállítják. Ilyen esetben a további végrehajtás lehetőségét el kell bírálni, vagy módosítani a törlesztőrészleteket. Az új összegekről vagy a levonás megszüntetéséről az érintetteket még ebben a hónapban írásban tájékoztatják. De vigyázat! A törlesztés ideiglenes leállítása nem azt jelenti, hogy megszűnt a tartozása. Ha a nyugdíjas bevétele lehetővé teszi, ismét törlesztenie kell. Elsőbbséget élvező tartozás A minimális alapösszeg nem vonatko-Kiderül, hogy bevezethető-e kötelező oltás Pozsony. Mától ugyan enyhébb járványügyi előírások vannak érvényben, de a kormány már készül az újabb hullám berobbanására. A vírus elleni védekezés legnagyobb kérdése, hogy kötelező lesz-e a védőoltás, vagy sem. Úgy tűnik, hogy a koalíciónak továbbra sem egységes az álláspontja. Szlovákiában eddig több mint 2,75 millió ember kapta meg a koronavírus elleni vakcinák legalább egy dózisát, vagyis a lakosság mintegy fele. A második dózist közel 2,6 millióan kérték. Az omikron-variáns felbukkanása miatt azonban egyre égetőbb kérdés, hogy hányán oltatják be magukat a harmadik, úgynevezett emlékeztető dózissal. Az egészségügyi minisztérium adatai alapján vasárnapig már több mint 1,1 millióan kapták meg a harmadik adagot, és a számuk viszonylag gyorsan nő. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) lapzártáig nem tette közzé, hogy január első hetében pontosan hányán mentek el a harmadik oltásra, viszont december utolsó hetében is több mint 100 ezren érdeklődtek az újabb adag iránt, a napi statisztikák alapján pedig arra lehet következtetni, hogy a tendencia egyelőre az új évben is kitart. A tárca hangsúlyozza, az omikron miatti járványhullám idején csak azok érezhetik magukat biztonságban, akik megkapják a kiegészítő oltást. Mivel azonban az átoltottság így sem éri el a nyugat-európai országok szintjét, a kormánykoalíció egyre többet foglalkozik a kötelező oltás kérdésével. Az ötlet egyik nagy támogatója Eduard Heger (OEaNÓ) miniszterelnök, az utóbbi hetekben többször is hangoztatta ezt az elképzelését. Szintén a kötelező oltás mellett foglalt állást Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter. Azonban akadnak olyan miniszterek is, akik ellenzik a kormányfő ötletét, közéjük tartozik például Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter. A kormánykoalíció egyelőre abban egyezett meg, hogy az egészségügyi és az igazságügyi minisztérium január 10-ig, vagyis máig elkészít egy elemzést a kötelező oltás jogi aspektusairól. Az elemzés elsősorban a 60 év felettiek, vagyis a rizikós korcsoportok kötelező oltásával foglalkozik, de azt is megvizsgálták, összeegyeztethető-e a jogrenddel, hogy az oltatlanok részben saját zsebből térítsék a kezelés költségeit, ha a Covid miatt kórházba kerülnek. Igor Matovic, az OEaNO elnöke tegnap azt mondta, még nem látta az elemzést. Egyébként nem ellenzi a kötelező oltást, de csak a veszélyeztetett korcsoportokban, foglalkozások, ágazatok szerint nem vezetné be. Máshogy látja viszont Janka Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke. Úgy gondolja, az oltás kötelezővé tétele kivitelezhetetlen, azzal viszont egyetért, hogy az oltatlanok részben maguk térítsék kezelésük költségeit. (nar)
