Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-06 / 280. szám

KÖZÉLET 2021. december 6. jwww.ujszo.com Milyen céllal osztogat a magyar kormány? CZlMER GÁBOR Pozsony. Fontos a magyar kormánynak a határon túli ópítkezós, de emiatt a szom­szédos államok vezetésé­vel, így a szlovák kormány­nyal való szövetséget azért nem kockáztatja. Még akkor sem, ha ez utóbbi szövetség egyre gyengül. A határon túli magyarokat célzó tá­mogatáspolitika évről évre több pénzt szív fel. A szomszédos országok kor­mányait ez általában nem zavarja, de pont az utóbbi időben volt néhány összezördülés, így például a szlovák kormány is feltételeket támasztott a dotációs rendszerekkel kapcsolatban. A magyar kormány pedig magához képest szokatlanul engedékeny az ilyen ügyekben. A Szlovákiába áramló magyar köz­pénzekkel foglalkozó sorozatunk har­madik részében azt nézzük meg, mi­lyen tágabb politikai perspektívába ágyazódik és milyen viharokat kavar a két ország kormánya között a ma­gyar támogatási gyakorlat. Valós igény ós klientúra A szóban forgó támogatáspoliti­kai irány hozadékait a gyakorlatban úgy lehetne összefoglalni: az infra­strukturális fejlesztések remek üz­letet jelentenek bizonyos helyi vál­lalkozásoknak, míg a különféle, pol­gármestereken keresztül „lecsorgó” juttatások a helyi politikai pozíciókat erősítik - így kiépül egyfajta patro­­názs- és klientúrarendszer, amely­ben minden helyi erő valamely fide­­szes erőközpontra csatlakozik. Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemel a fi­­deszes támogatáspolitika és a szom­szédos országok kormányainak vi­szonya, vagyis az, hogy miért nem igazán jellemzők a nyílt konfliktusok ezen a területen. Amíg ugyanis a magyarországi pénz ilyen módon csatomázódik be, tehát a helyi magyar közösséget való­jában kevésbé erősítő módon költik el, addig nem jelent politikai kockázatot például a pozsonyi vagy a bukaresti kormány számára. Sőt, még örülhet­nek is a helyben elköltött összegek­nek például az áfabevétel, a gazdaság pörgetése vagy az „ingyen” műem­lék-felújítások miatt, amelyekből azért csurran-cseppen a többségi etnikum tagjainak is. A témában jártas embe­rek szerint ez valamilyen szinten el­várás is a magyar közpénzpumpálás tolerálásáért cserébe, hallottunk olyan elméletről, miszerint nagyjából egy­harmados az „elvárt arány” - már­mint nagyságrendileg a támogatások ekkora része landoljon a többségi tár­sadalom tagjainál. De persze ezek nem kőbe vésett alkuk, előfordulhat például, hogy va­lamelyik fél egy ponton nem elégszik meg a status quóval, esetleg az, hogy a magyar kormány túlmegy egy ha­táron, és ez a túloldalon ellenhatást vált ki. Mint látni fogjuk, az utób­bi év tapasztalatai abba az irányba mutatnak, hogy ilyen esetekben Ma­gyarország jóval engedékenyebbnek bizonyul, mint amit a harcias ma­gyar külpolitikai alapállásból kiin­dulva várnánk - és erre nagyon is jó oka van. A nemrég kibontakozott szlovák­magyar csörtében a hivatalos verzió szerint a szlovák kormánynak lénye­gében azzal van problémája, hogy a Szlovákiába érkező magyarországi pénz jelentős részéről nem is tud­nak, több beruházásról például csak a sajtóból értesültek. Erről nemrég Ivan Korcok (SaS-jelölt) szlovák kül­ügyminiszter is beszélt az Új Szónak adott interjújában nem sokkal azu­tán, hogy közölte magyar kollégájá­val, Szijjártó Péterrel (Fidesz): nincs rendben, hogy Pozsony tudomása és beleszólása nélkül áramlik a magyar közpénz Szlovákiába. A szlovák fél hivatalos indoklását némileg árnyal­ja, hogy Koröok külügyminiszter ugyan azt állította, nem tudott pél­dául arról, hogy a magyar kormány szlovákiai műemléképületeket vásá­rolt, valójában ezekhez az adásvéte­lekhez a szlovák kormányzat bele­egyezése is szükséges volt. A magyarországi pénzek főként a szlovákiai magyarok lakta régióba ke­rülnek, és főként a sajtó által végzett feltáró munkából lehet képet kapni arról, mekkora összegekről van szó, illetve mire költik azokat. Mint ko­rábban is hangsúlyoztuk, itt nem arról van szó, hogy önmagában probléma volna a határon túli magyar közössé­gek támogatásával, és számos eset­ben a támogatások létfontosságú cé­lokat szolgálnak. Amellett sem lehet ugyanakkor szó nélkül elmenni, hogy a rendszer nem átlátható. A magyar pénzosztással kapcsola­tos érdekellentét a régióban földvásár­lásra szakosodott magyar magántő­kealap létrehozása kapcsán bukott ki októberben (utóbbi tervtől végül elállt a magyar kormány). Ivan Korcok ek­kor a két külügyminiszter közötti ta­lálkozón közölte, ragaszkodik ahhoz, hogy a Magyarországról érkező támo­gatások, beruházások keretrendszerét a Magyar-Szlovák Kormányközi Ve­gyes Bizottság dolgozza ki. Szijjártó Péter ekkor rögtön meg is ígérte, tel­jesítik a szlovák fél kérését. Miért most? Joggal merült fel a kérdés, hogy mi­ért most bukott ki a szlovák külügy a Magyarországról Dél-Szlovákiába érkező támogatások, beruházások, ingatlanvásárlások miatt. Ugyanis évekkel ezelőtt is voltak már hason­ló ügyek. Korcok, aki korábban karrierdip­lomataként különböző kormányok megbízottjaként a külügyi tárca ál­lamtitkára volt, csak most, 2021-ben hozta elő a Magyarországról érkező támogatások témáját. Ennek hivata­los indoklásában szerepel a szuve­renitási érv, miszerint egy másik ál­lam Szlovákia területén csak Pozsony tudtával és beleegyezésével hajthat végre hasonló programokat. Ha emö­­gött még ettől különböző motiváció is rejlik, akkor azt a szlovák külügynek sikerült rejtve tartania. A magyaror­szági pénzek szlovákiai kedvezmé­nyezettjei viszont igyekeznek Korcok lépései mögé valamiféle magyarelle­­nességet vetíteni. A Magyarország­ról támogatott Fidesz-közeli média például „Korcok azt szeretné tudni, amihez semmi köze” címmel közölt egy írást. A miniszter valóban eluta­sító még a magyar kisebbséget érin­tő szimbolikus kérdésekben is, de a szlovák állam létezése óta lényegé­ben ugyanezen az állásponton van, Korcok ebben a tekintetben nem kép­visel új irányt. így vélekedik Grigorij Meseznikov politológus is, aki rámu­tat, Korőok nem az ún. magyar kár­tyát, a szlovákok szemében a magya­rok veszélyként való beállítását húzta elő. Egy másik forrásunk ugyanakkor arra mutat rá, hogy a minisztert kine­vező pártnak, az SaS-nek korábban sem okozott problémát olyan lépé­seket tenni, amelyek, ha nem is ma­gyarellenesek, de kellemetlenek le­hetnek a szlovákiai magyarok szá­mára. így Korcok a magyarokkal való szofisztikáit szembefordulással politikai pontokat szerezhet, szim­­patikusabbá válhat bizonyos szlovák szavazók számára. Ez pedig egybe­vághat a politikai ambícióival. Egy­ben a szlovák külpolitika mindezzel az európai színtéren is távolabb kerül Magyarországtól, amely most sok bí­rálatot kap uniós szintről. Utóbbival rokonítható egy másik (magyaror­szági) forrásunk értelmezése, misze­rint a szlovák kormány most teszteli, mennyire fontos a magyaroknak a V4 szövetség, mennyire lehet visszavo­nulásra késztetni Magyarországot az­zal az aduval, hogy Orbán Viktornak szüksége van Szlovákia támogatására is Brüsszelben. Mindezzel együtt az egyik kor­mányzó párt, az OEaNO magyar nemzetiségű parlamenti képviselője, Gyimesi György igyekszik Koréokot egyszerűen csak magyargyűlölőként beállítani. Az Orbán Viktort és kor­mányát nyíltan támogató Gyimesi azonban a Denník N által szervezett politikai vitaműsor alkalmával érde­kes adalékkal egészítette ki a kira­kóst. Tényként állította, hogy a 2020 előtti kormányok idején azért volt bé­ke a szlovák és a magyar fél között, mert azt Robert Fico, az akkori leg­erősebb kormányzó párt, a Smer ve­zetője így akarta. A képviselő szerint Ficónak és Orbánnak a nemzetközi színtéren szüksége volt egymásra. „Fico ezért tolerálta Orbánnak, hogy Dél-Szlovákiába ad támogatásokat” - mondta Gyimesi. A Szövetség és a pénzek A Szövetség óvatosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a pozso­nyi külügy részletesebb rálátást kért a Budapestről érkező pénzekre. Kér­désünkre a párt azt közölte, mivel a két ország közti kapcsolat jó, ezért a tájékoztatás és konzultációk igényét természetesnek és hasznosnak tart­ják. „Ahogy azt is, hogy mindkét kormánynak saját hatásköre, hogy a határain kívül élő nemzeti közös­ségeit hogyan és milyen mértékben támogatja” - nyilatkozta a párt saj­tóosztálya. Hozzáteszik, a támogatás­­politikában a hatékonyság mellett a transzparenciát és a határon túli kö­zösségeknek a döntéshozatalba való bevonását is fontosnak tartják. Cikksorozatunk előző részeiben igyekeztünk rámutatni, milyen kap­csolat lehet a Magyarországról érkező pénzek és a szlovákiai magyar politi­kum között. December elején a szlo­vák közmédia politikai vitaműsorá­ban Huncík Péter pszichiáter-közíró, a Hídhoz közel álló személyiség ezzel kapcsolatban arról beszélt, a kérdéses támogatásokat a Fidesz ellenőrzi és a magyar kormánypárthoz való lojalitás alapján osztják ki azokat. Erre a Szö­vetség elnöke, Forró Krisztián úgy re­agált, tudomása szerint a támogatások elbírálását az illetékes bizottságok transzparens módon végzik. „A tá­mogatottak listája szabadon hozzáfér­hető” - nyilatkozta. Ez utóbbi való­ban így van, azonban ahogy arra ko­rábbi írásainkban rámutattunk, ezen túl alap esetben szinte semmi nem nyilvános abból, mire használták fel a kedvezményezettek a magyar adófi­zetők pénzét. A magyarországi támo­gatások átláthatóságával, pontosabban annak hiányával kapcsolatban a szlo­vákiai kedvezményezettek körében az érintettek védelmével kapcsolatos érv is megfogalmazódik. Eszerint a dotá­ciós rendszer és a pénzek elköltésének nagyobb transzparenciája kiszolgálta­tottá tenné a szlovákiai magyar ked­vezményezetteket a szlovák kormány esetleges ellenlépéseivel szemben. Geopolitika és határon túliak A szlovákiai esetben tapasztalható magyar rugalmasság, így például a földvásárlást célzó alap létrehozásá­tól való elállás arra utak bár fontosak a Fidesznek a határon túli támogatá­sok és a határon túli befolyásszerzés, egyik sem fontos annyira, mint Or­bán Viktor geopolitikai stratégiája. Ez utóbbiban ugyanis a regionális, vagy­is a V4-es és tágabb közép-kelet-eu­­rópai együttműködésnek kulcsszerep jut. A magyar kormánynak így na­gyon nem érdeke magára haragítani a határon túli magyarokhoz kapcsolódó ügyekkel az utolsó megmaradt uniós szövetségeseit. Ivan Koréok (SaS-jelölt) külügyminiszter legutóbb magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel (Fidesz) közölte: szerinte nincs rendben, hogy Pozsony tudomása és beleszólása nélkül áramlik a magyar közpénz Szlovákiába (Fotó Somogyi Tibor) Félmilliárd euró a családi házak felújítására MOLNÁR IVÁN Hamarosan több tízezer szlo­vákiai családi ház újulhat meg az uniós újjáápítési alapból származó támogatásoknak köszönhetően. Pozsony. A régi családi házak jelentős energiafalónak számítanak, ami a növekvő energiaárak idősza­kában alaposan megemeli a csa­ládok rezsiköltségeit. Ezen próbál meg segíteni a környezetvédelmi tárca, amely az uniós helyreállítási alapból származó támogatásokból 528 millió eurót különít el a családi házak felújítására, és ezen keresztül az energiahatékonyságuk növelésé­re. A szaktárca által beindított Zöld házak projekt keretében mintegy 30 ezer családi házat szeretnének felújítani. „Egy klasszikus családi ház esetében így akár 80 százalékos energiamegtakarítás is elérhető” -mondta el Ján Budaj környezetvé­delmi miniszter. A projekt egyelőre a tervezés fá­zisában van. Ami egyelőre biztos, hogy a támogatásokat a Szlovák Környezetvédelmi Alapon (SAZP) keresztül fogják fizetni. A támoga­tás azonban a felújítási költségek­nek csupán egy részét fedezi majd, vagyis az igénylőktől megkövete­lik az önrészt. Ehhez segít hozzá az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD) is, amely a ve­le most aláírt memorandum szerint 100 millió eurós garanciát vállal a szlovákiai pénzintézetek által fo­lyósított hitelekre, amelyeket így kedvezőbb feltételekkel kínálhat­nak. „Szeretnénk, ha a támogatást az ország legszegényebb régióiban élők is igénybe vehetnék, akik szá­mára egyébként gondot okozhatna a társfinanszírozáshoz szükséges összeg előteremtése” - mondta el Michal Maco, a Szlovák Környezet­­védelmi Alap igazgatója. Szerinte épp ezért szeretnének létrehozni 10 olyan regionális irodát, amelyeken keresztül az igénylők a támogatással kapcsolatos összes tennivalót egy helyen el tudnák intézni. Maco sze­rint a projekt részleteit a Szlovák Környezetvédelmi Alap honlapjá­ra (www.sazp.sk ) még e hónap fo­lyamán szeretnék feltölteni, az el­ső felhívást azonban csak a jövő év harmadik negyedében teszik közzé, az igénylőknek így még bőven lesz idejük a felkészülésre.

Next

/
Thumbnails
Contents